Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864

1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól

A KELETI NEVELÉSZET." 65 A nevelészet hajnala. Tudva azt, hogy keletről jó a világosság , hogy kele­ten kel a nap s így a szellem is , tudnunk kell azt is, hogy keleten kezdődik az emberiség története, és történelmi fej­lődésének kezdete is. Kelet ismertetése. Ázsiában, ha nem annyira is mint Európában, de mégis áthat a víz- és földfejlődési menet; a­hol pedig e ket­tő közül az áthatás belsőbb, ott a föld leginkább kifejlett. Afrika, hol az óriási hegyeket kivéve, az egyformaság túl­nyomó , a történet templomának csak előcsarnoka. S a­mi a hegyes részeken történik, az európai élethez tartozik. Ég­hajlatát, növényeit és állatait tekintve, ezekkel azonosak la­kói is. Az iszonyú természetváltozás Afrikában oly óriásilag rohan a szellemre, miszerint ez zavartan és lenyomva öntu­datlanul veti le magát előtte. Azért kelet is az állam országa, melyben az ember támad és múlik. Kelet, (Hegel szerint) a patriarchai természet egészből folyván ki, magában el nem oszlott állami világnézet, melyben a kormány theokratiai. E kormányformának fényében sülyed alá jogtalanul az egyéni személyiség ; a kültermészet közvetlenül isteni, vagy ékessége az Istennek s a valódiság története költészet. A szo­kásokon is, ezek mellett a babonás szertartásokon, személyes hatalom és önkénytes uralkodás véletlenségeire s különféle állapotokra a felosztáson szorosan függő keleti, kivül-belül conservativ. Legnagyobb szerencséje a nyugalom és élvezet. A szabad személyiségnek eszméjét és jogát tudja, de el nem ismeri : egyrészt a becsület és szégyen iránt kevés mélyebb érzéssel bír, minthogy saját nagyságát csel és ravaszságba helyezi ; másrészt a felsőbbek irányában szolgai, alábbva­lók iránt kényült. Minthogy pedig azzal az ember még mint személyes lényeg nem ismertetik : azért hiányoznak keleten is az erkölcsiségnek valódi emberi alapjai, — azért korlátlan­ul az apa gyermekének élete és halála fölött, — azért rab­szolganője férjének az asszony, — azért a nevelészeti PHIL. TÖRV. ÉS TÖRT. KÖZL. IV. KÖT.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék