Magyar Akadémiai Értesítő, A Philosophiai, Törvény- és Történettudományi osztályok közlönye, 4. kötet, 1863-1864

1863 / 1. szám - A keleti nevelészet. - Nagy Mártontól

NAGY MÁRTON. 66 ezer gépies rá- és beszoktatása a mondatok­nak és jellegeknek, melyekhez a népélet köt­ve van, előkészités a kétségtelen tekinté­lyeknek gondolatlan meghódítására, okta­tásban a vallás-mondatoknak emle általi vál­tozatlan eszközlése, a formák és imák gépies bema­golása, melyekre a mindentudást és minden szellemi művelt­séget átkaroló papi kaszt szoktatta, s melyeket Tibetben és a kalmükoknál egészen következetesen a gépek által végez­tet. A nevelészet czélja továbbá, hogy a szerzett műveltség fokát szorosan megtartsa, azon kivül ne menjen. Az egyéni­ség jogosultságra és megismerésre nem jutván, rendeltetése külsőleg magából nem határoztatik meg, azaz : születés és előkészités által adatik meg neki. Lehetés és ismerés külső­leg közöltetik s külsőleg vétetik föl, mint a keleti szellem önmagát csak külsőleg bírja a természetben és természete­sen. — Keleten van minden műveltségnek kezdete, kezdete az első felfedezéseknek, melyek minden igazán emberi élet­hez képezik az alapot , de csak a kezdetet és a világtörténet fölépítéséhez az első alapkövet. A kelet egész életében, tehát nevelészetéb­en is a népek bölcsője, a régiség és emberiség gyermekkora. Ázsia mint a történet bölcsője. Ázsia a legelső történeti életnek ívlapja. Tulajdonké­pen Kelet-Ázsiában, vagy a chinai sík földön veszi kezdetét a történet . Dél-Ázsia­ vagy Indiában tovább halad. S Nyu­gat-Ázsiában tisztán ,Keletről áttér tisztán Nyugatra úgy, hogy a Perzsa - birodalom a keleti tartományok történetét a nyuga­tival közvetíti. E három tartományban tehát, melyek közül mindegyik kettős tengeri tartományt foglal magában, föltárja Ázsiát, s azokból foly a nevelészet története is, mely Chiná­ban családi, Indiában kaszt, Perzsiában nemzeti nevelészet. Ezen államok mindegyikében a nevelészet mégis épen oly kevéssé fejlődött, mint azok története,— ezen államok csak lázadásokat ismernek.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék