Magyar Akadémiai Értesítő, A Mathematikai és Természettudományi osztályok közlönye, 5. kötet, 1864
1864 / 1. szám - 5. A régi római font súlymértékéről. Györy Sándortól
132 S GYŐRY SÁNDOR: mennyire terjedhetett ezen gondosabb mérés ? arra is figyelmet kellett volna fordítani. Mérleggel nem mérhetünk pontosabban, csak azon bizonyos határig, ameddig mérlegünk biztossága terjed, s erre nézve nem tesz különbséget, akár aranyat, akár ezüstöt, rezet vagy vasat mérjünk vele, s annyi becse az ezüstnek is van, hogy azon lehető szigorral mérjük,amit mérlegünk képes kimutatni. Ezen ok tehát egyátalában nem elegendő arra, hogy az ezüst pénzekből tett kiszámításokat egészen mellőzzük. Amint hogy 4.) Nem is tesznek kifogást ellene, sőt inkább Böckh is okul hozza fel, hogy meghatározásaiban magasabbra nem hágott, mivel úgymond még inkább eltért volna az ezüstpénz megállapított súlymértékétől. Mondja azt is, hogy Cagnazzi és Letronne meghatározásai között az összeegyezés figyelemre méltó, ami nem annyira az aranyat, mint az ezüstöt illeti, mivel az ezüstön (6136,804—6135,39)=1,114 p. sz. csak ennyi, — az aranyon ellenben (6154—6136,804)=17,196 psz. különbség mutatkozik. S vegyük hozzá még azt is , hogy Letronne a maga meghatározását 1350 darab ezüstből hozta ki, melyek annyival nagyobb valószínűséget mutatnak, minél tetemesebben felülhaladják a megmért aranyok számát : mindezekből azt kellett volna következtetni, hogy az ezüst súlymértéknek sokkal biztosabbnak kell lenni. Ha pedig ezt nem tették, s ily esetekben az arithmetikai középértékekhez szoktak folyamodni, itten nagyon kínálkozó alkalom lett volna reá, hogy az arany és ezüst között középértéket vegyenek: 6154-1-613,1,804 2 ,6145,402, s ekkor Letronne meghatározását nem kellett volna felebb emelni, sőt inkább alább szállítani , melyek szerint a különbség Böckh és Letronne között (6165—6145,402)( 19,598 p. szemer. 5.) Noha a feladat megoldására mélhatlanul megkívántatott volna annak felvilágosítása, miért van oly tetemes eltérés az arany és ezüst pénzekből kitalált súlymértékek között, mégis ennek felvilágosítását meg sem kísértették. E volt az oka annak is, hogy a kettő között melyik legyen igaz, választást tenni nem tudván , midőn mindig csak az arany pénzekből akartak meghatározásokat tenni, mindig több több