A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1867 (1. évfolyam)
1867 / 1. szám
m, з s , midőn a t. Akadémia nagyszerű hivatásában maguk is lelkesülten fáradoznak, semmit sem mulasztanak el, hogy a tettekre kész lelkesültségnek bármily parányi szikráját is lobogásra segítsék. Ily jótékony befolyás után keletkeztek azon-.dolgozatok is, melyek általam időnként napfényre hozattak. Nem az én személyemé, hanem a t. Akadémiáé az érdem, ha azokban figyelemre és megkülönböztetésre méltó mozzanatokkal találkozott. Nem egyebek, hanem csupán sarjadékai azok ama sok eszmének, meg ama több oldalról kifejtett gondolatszakoknak, melyekkel a I. Akadémia a magyar nemzet tudományos művelődésének alapját nemcsak megvetette, hanem a legsúlyosabb viszonyok között is elszántan védelmezte. Valamint minden másban , úgy az irodalom terén is sokra volt a nemzetnek szüksége. A mult, viszontagságteljes idők hiányai pótolandók valának, ha azt nem akartuk, hogy a művelt nemzetek elmeműveinek roppant hatása a nemzeti szellem sajátságait lassanként elfojtsa. Oda kell törekednünk, hogy a magyar a nemzeti sajátság szentélyében találhassa föl azt, ami benne a külhoni elmekincsek által fakasztott és szünet nélkül táplált lelkesülésnél még tisztábbat és még bensőbbet tudjon előidézni. E gondolat adott szárnyat a magyar költészetnek, ez világoskodott a haza történetének búvárlói előtt, ez vezette be a természetvizsgálót a természet bámulandó műhelyébe, ez nyitott rész azon tudomány fejteményeihez is, melyet előlünk az előítéletek és a ferde nézetek legbadarabb ködrétegei szoktak elzárni. E tudomány a philosophia. Három évtized előtt majdnem általános volt nálunk az a nézet, hogy a philosophia nem egyéb, mint az egyre változó vélemények tárháza. Ha bizonyíték kellett, a philosophia történetére hivatkoztak. Oly akadály volt ez, melyet el kelle távolítanunk. Ezt tűzte ki magának feladatul, az első székfoglaló előadás, mely a philosophiai rendszerek méltatásáról értekezett. Azóta sok történt. Új álláspontok, új nézetek és szempontok keletkeztek, de nem mindig öntudatosan, nem mindig elvszerűleg. A philosophia belseje még mindig zárt világ, még mindig hiányzik a kulcs , mely hozzá segíthetne. E kulcs a philosophiai módszereknek alaposan átvizsgált egészlete. Az ismeretek, melyek rá vonatkoznak , még mindig hézagosak. Oly akadály ez is, mely mielőbb elhárítandó. De, hogy ezen elhárítás annál biztosabban végrehajtható legyen, szemébe kell néznünk az akadálynak, ismernünk kell őt épen úgy, ahogyan az jelen állapotában van. E tárgy a philosophián belül a mellett hogy igen fontos, sok nehézséggel is jár. De épen azért, mivel nem csak igen fontos, de sok nehézséggel is jár, méltó is lesz arra, hogy egy székfoglaló értekezésnek föladatává válván bizonyságot tegyen azon tiszteletté magasult háláról és köszönetről, melylyel értekező a neki jutott megtiszteltetést fogadja. 1. §. Methodologiai meghasonlás. Hadd nyisson útat értekezésem tárgyának belsejéhez azon meghasonlás fölemlítése, mely a philosophiai módszerekre vonatkozó ismeretek dolgában fölötte régi és még is mindig új. Régi, mert nyomaival már a