A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1874 (8. évfolyam)
1874 / 3. szám
• Ilyen pártolás és általános részvét mellett szereztettek Farkas lászló szombathelyi régiségei, míg Batthyány Fülöp herczeg a sokkal gazdagabb Petrédy Károly-félét megvevén, azt a muzeumnak ajándékozta. De mindezen gyarapodás nem elégitette ki a muzeumi igazgatót, ki 1820 körül keservesen panaszkodott, hogy a felirásos kövekből még nem tud egy századot összeállítani. Ha nem is e tekintetben, de gyarapodott a római régiségek tára Jankovich Miklós gyűjteményének 1832-ben való megvétele által, midőn pedig Kiss Ferencz régiségei is, több felirásos kővel, a múzeumba kerültek, nem volt többé ok a kifogásokra, csak a gyűjteményt lehetett volna közhasználatra alkalmas helyen felállítani . De a múzeum egyéb szomorú helyzetét érezte a régiségek tára is ; a többszöri harczolkodás, az ellenségtől való rettegés, a helynek és pénznek hiánya, a nagy árvíz, ugyanannyi okai valanak a hátramaradásnak és a végleges szervezkedés elnapoltatásának. Midőn Kulinyi Ágoston igazgatóvá, Érdy János pedig régiségtári rendes őrré lett, megtettek mindent, hogy e római kövek osztálya is illően felállíttassék. De az új múzeumi épület elkészíttetése után a súlyos kövek a kertből a lomtárba rakatván, a tervezett árkádok pedig semmiképen el nem tudván készülni, a becses kőemlékek gyűjteménye, egynehányat kivéve, közelíthetlenné lett, és csak utóbb, majdnem hosszú 25 év múlva lett ismét használhatóvá ! Bekövetkezett nemcsak a kő régiségekre, de az egész muzeumra nézve egy szomorú korszak, midőn 1847-ben József nádor ötven évi fáradhatlan munkássága után a nemzet közfájdalmára, jobb létre átszenderült. A felejthetetlen országnagynak magas polgári állása és hatalmas befolyása által nemcsak az volt fő feladata, hogy a magyar nemzetnek jólétét, a haza boldogságát minden irányban előmozdítsa, hanem kedves gondoskodásai közé az is tartozott, hogy szeretett magyar népe közműveltségi szempontból is a többi európai művelt nemzetek színvonalára emeltessék. Ezen czélra szükséges volt a múzeum virágzása, és kiválólag magyar nemzeti múzeummá való alakítása. Tudjuk, mily nehezen hagyta magát a nagy belátásu országnagy az eredeti szűkebb, azonban határozott és egy szerves egészet tervező kerettől a mai tágabb, de épen azért a pénzerő szűke miatt sok hézagot hagyó térre csábittatni ; de még akkor is, midőn a nem magyar tárgyaknak fölvételét, mintegy kényszerülve elnézte, főtörekvése mindig az volt, miszerint a nemzet ezen intézetének jellege kiválólag magyar maradjon és elsősorban az ország igényeinek megfeleljen. Magas pártolását József nádor nemcsak hivatalos kedvezésekben, országos felhívásokban, határozott rendeletekben mutatta meg, hanem nagyobb összegeken vett, majdnem évenkint tekintélyes ritka tárgyakat és azokat legnagyobb örömmel, többnyire maga hozta le a múzeumba, semminek sem örvendvén inkább, mint midőn az igazgatót és az őröket új meg új szerzeményekkel meglephette.