A Magyar Tudományos Akadémia Értesítője, 1874 (8. évfolyam)

1874 / 3. szám

• Ilyen pártolás és általános részvét mellett szereztettek Farkas l­ászló szombathelyi régiségei, míg Batthyány Fülöp herczeg a sokkal gaz­dagabb Petrédy Károly-félét megvevén, azt a muzeumnak ajándékozta. De mind­ezen gyarapodás nem elégitette ki a muzeumi igazgatót, ki 1820 körül keservesen panaszkodott, hogy a felirásos kövekből még nem tud egy századot összeállítani. Ha nem is e tekintetben, de gyarapodott a római régiségek tára Jankovich Miklós gyűjteményének 1832-ben való megvétele által, midőn pedig Kiss Ferencz régiségei is, több felirásos kővel, a múzeumba kerültek, nem volt többé ok a kifogásokra, csak a gyűjteményt lehetett volna köz­használatra alkalmas helyen felállítani . De a múzeum egyéb szomorú helyzetét érezte a régiségek tára is ; a többszöri harczolkodás, az ellenségtől való rettegés, a helynek és pénznek hiánya, a nagy árvíz, ugyanannyi okai valanak a hátramaradás­nak és a végleges szervezkedés elnapoltatásának. Midőn Kulinyi Ágoston igazgatóvá, Érdy János pedig régiségtári rendes őrré lett, megtettek mindent, hogy e római kövek osztálya is illően felállíttassék. De az új múzeumi épület elkészíttetése után a súlyos kövek a kertből a lomtárba rakatván, a tervezett árkádok pedig semmiképen el nem tudván készülni, a becses kőemlékek gyű­jteménye, egynehányat ki­véve, közelíthetlenné lett, és csak utóbb, majdnem hosszú 25 év múlva lett ismét használhatóvá ! Bekövetkezett nemcsak a kő régiségekre, de az egész muzeumra nézve egy szomorú korszak, midőn 1847-ben József nádor ötven évi fá­radhatlan munkássága után a nemzet közfájdalmára, jobb létre átszen­derült. A felejthetetlen országnagynak magas polgári állása és hatalmas befolyása által nemcsak az volt fő feladata, hogy a magyar nemzetnek jó­létét, a haza boldogságát minden irányban előmozdítsa, hanem kedves gondoskodásai közé az is tartozott, hogy szeretett magyar népe közművelt­ségi szempontból is a többi európai művelt nemzetek színvonalára emel­tessék.­­ Ezen czélra szükséges volt a múzeum virágzása, és kiválólag magyar nemzeti múzeummá való alakítása. Tudjuk, mily nehezen hagyta magát a nagy belátásu országnagy az eredeti szűkebb, azonban határozott és egy szerves egészet tervező kerettől a mai tágabb, de épen azért a pénzerő szűke miatt sok hézagot hagyó térre csábittatni ; de még akkor is, midőn a nem magyar tárgyaknak fölvételét, mintegy kénysze­rülve elnézte, főtörekvése mindig az volt, miszerint a nemzet ezen inté­zetének jellege kiválólag magyar maradjon és első­sorban az ország igényeinek megfeleljen. Magas pártolását József nádor nemcsak hivatalos kedvezésekben, országos felhívásokban, határozott rendeletekben mutatta meg, hanem nagyobb összegeken vett, majdnem évenkint­ tekintélyes ritka tárgyakat és azokat legnagyobb örömmel, többnyire maga hozta le a múzeumba, semminek sem örvendvén inkább, mint midőn az igazgatót és az őröket új meg új szerzeményekkel meglephette.

Next