Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)

Előadások és czikkek - Vargha Damján: A Telyes Bölcseség forrása

A Nagyszombati-codex „ teljes Bölcseségé" -nek forrása. 477 eljutottak Seuse művei, sőt ha a magyar föld is tud — és pedig előbb­­— Amand testvéréhez hasonló mystikus életet fel­mutatni. A közös szerzetes szellem, a közös áhítatos buzgóság, a közös elmerülés Istenbe, egyazon módon nyilatkozott a Nyulak­szigetén és Konstanzban, vagy Ulmban . — szent Margit legen­dájában és Seuse „Élet"-ében kapcsolódó elemeket, egyező vonáso­kat találunk. Mindkettő ugyanolyan módon szemlélte lélekben Istent, ugyanolyan módon tagadta meg önmagát, hordta a cili­ciumot, ostorozta vérig testét, szenvedte a „tetvek" mardosását,­tartózkodott Istenért a fürdő élvezetétől, a téli időben a kolos­torokban egyetlen melegített helyiségtől, virrasztott éjtszakánként és gyakorolt száz és száz vernát.­ Mindkettőnél csodák is tör­téntek a flagellálás közben . Margit a Duna vizének kiáradását esdekli le imáival, Seuse megszaporítja a bort stb. A közös szigorú s­zerzetszabályokhoz csak égő szív és hívő lélek kell és megterem ezen harmonikus, érintkező áhítat­gyakorlat. A világról lemondó, Istenért szenvedő, lelki elragad­tatásokban gyönyörködő hősi, extatikus életnek szükségképen találkozó megnyilatkozásai ezek. De azért kétségtelen, hogy a német Henrik testvér ismerte a magyar Margit soros dicsőséges életét, hiszen Margit több mint félszázaddal élt előbb és halála után a tanúvallomások jegyzőkönyvét már negyedszázaddal előbb (1276) megszerkesztették, minekelőtte Seuse a Domonkos-rendbe lépett (1308). Az alig egyszázados rend gyors elterjedésén és szentéletű tagjainak nagy számán minden esetre örültek a tagok és törekedtek egymás utánzásában a szent rendalapító nyomdo­kain Krisztust minél jobban megközelíteni. Mikor készült el a tanúvallomások jegyzőkönyvéből az első Margit-legenda, nem tudjuk pontosan még ez ideig megállapítani, mert a Joannes Vercellensisnek tulajdonított eredeti szöveg (talán 1275—1276) még lappang, de az bizonyos, hogy 1340-ben már a Garinus de Giaco legendája megvolt, és hogy ezt Valter György és Konrád Domonkos-rendi szerzetesek németre lefordí­tották.3 Ha valahol, éppen a Domonkos-rendi házakban olvasták 1 Susius (1555.) Vita­­. XV. 493. 13~14 tres effingebat venias siue humi deosculationes : „Venie oder Prostration bedeutet das Sichhinwerfen auf die Erde und zwar auf die rechte Seite des Kör­pers". E. Schiller: Das mystische Leben", Zürich, 1903. 36. 1. j. — L. még: Const. F. F. Orel: Praed. Dist. I. 2., 127. — Marg.-leg. 1531-36 ; 74 37. . . Ez a venia helyes értelme. s Dr. Bihlmeyer Károly: Heinrich Seuse deutsche Schriften, Stuttgart, 1907. 8. 1. 2. j. 3 Dr. Horváth Cyrill : A „Margit-legenda" forrásai. A budapesti IV. 2. közs.,főreáliskola Értesítője. Budapest, 1908. 6. 1. És u. attól: Akadémiai Értesítő, 1903. 280—283. 1. „Joannes Vercellensis és a ma­gyar Margit-legenda".

Next