Akadémiai Értesítő, 20. kötet (1909. évfolyam)

Előadások és czikkek - Vargha Damján: A Telyes Bölcseség forrása

A Nagyszombati-codex „ teljes Bölcseségé" -nek forrása. 479 ugyan lehetetlen 18 évet felvennünk, hiszen Henrik testvér csak 1334-ben vette át a tössi apáczák lelki vezetését, de mégis érde­kes adatnak kell ezt tekintenünk, mert így Se­use velünk magya­rokkal szorosabb összeköttetésbe jut. Két évi gyóntatási idő mégis lehetséges a számítás szerint. Seuse atyjának tetemét,­ a­ki 1300-ban deczember 21-én halt meg, 1690-ben abba a sírba temették, melyben az 1468-ban meghalt Herolt János (Discipulus) Domonkos-rendi szerze­tes feküdt, a­kinek szent beszédeiből és példáiból jelentős meny­nyiségben fordítottak magyar codexeink. E távolról érdeklő adat is közelebb hozza hazánk Seuse-t. Seuse Henrik Amand több művet írt, melyek korának val­lási és irodalmi magaslatán állanak. Az első vonás alapján ter­mészetszerűleg jutottak el ezen tartalmas művek mindenfelé a kolostorokba; a második bizonyos nemes értéket kölcsönöz minden népnél a fordítási törekvésnek. Az értelmi és lelki érettségnek nem csekély fejlettségéről tesz ugyanis tanúbizonyságot az, a­ki a X XIV. századnak ezeket a mély theologiai s bölcseleti tudással, poétikai és aesthetikai elemekkel átszőtt műveit a saját nyel­vére átülteti. A Nagyszombati-codex 1 —156. lapjain levő magyar szö­veg Seuse egyetlen latin nyelven megírt művének egyes fejeze­teit fordítja. Ez a mű pedig a „Horologium sapientiae", mely két könyvre, összesen (a nap 24 órája szerint) 24 fejezetre oszlik, úgy hogy az első könyvben van 16, a másodikban 8 fejezet. Codexünk csak az első könyvből fordít és pedig csak a II., III., IV., a XV. és XVI. fejezeteket, ez utóbbit nem egé­szen. A második könyvből és az első többi fejezeteiből semmi fordításunk nincsen. Seuse Henrik Amand említett, latin nyelven készült könyve benső vonatkozásban van a német nyelven megszerkesztett „Büch­lein der ewigen Weisheit" cz. művével. Ezen két könyv egy­máshoz való viszonyának tisztázására Lurius Lörincz, Quétif és Eckh­art, Diepenbrock Menyhért bíboros, a múlt század 80-as éveiben Denisre szóltak,­ majd legújabban dr. Bihlmeyer Károly,3 tü­bingai egyetemi tanár, a­kinek nagy és tudományos appará­tussal megírt munkája tisztázta Seuse egyéniségének és német műveinek irodalmi kérdését.­ ­ Henricus tomes de Monte , a mi Seuse Henrik Amandusunk­nak is Montensis : Berg volt a családi neve ; anyját hívták „Seuse"­nek. Dr. Bihlmeyer K. i. m. 67. 1. l. és Zeitschrift f. kath. Theol. 1903. 360. 1.­ ­ Heinrich Sense Denifle : „Die deutschen Schriften des seligen Heinrich Seuse", I. В., München, 1880., XX—XV. 1. — és kiilön а jelzett irók müvei. 3 Dr. Bihlmeyer К. i. m. 105—109. 11. és jj.

Next