Akadémiai Értesítő, 21. kötet (1910. évfolyam)
Előadások és czikkek - Zemplén Győző: Jelentés a Nagyjutalomról
278 Jelentés a pályázatok eldöntéséről. A 278 visszaszorításával a véd vámirányt érvényre juttatta. Mik különösen ezen fordulatnak kiindulási pontjai, okai, valamint a közelebbi jövőben kilátásai?" A pályázat szabályzata szerint elő volt írva a munka tervrajza egy nyomtatott ívre terjedő kidolgozott fejezet kíséretében. E pályázatra kellő időben három munka érkezett be. A 3. számú pályamű „A szabadelvű és a nemzeti kereskedelmi politika", írta Geszler József. Egy rövid bevezetésű és körülbelül egy nyomtatott ívre terjedő mutatványban a munka kész negyedik fejezetét tartalmazza. A bevezetésben szerző fölemlíti, hogy művének első fejezete, mely az egésznek gerincze, a szabadelvű párt és a Deák Ferencz politikája közti különbözetet jelezné, második fejezete Németország imperialistikus világhódító politikáját ecsetelné ; harmadik fejezete a jelenlegi angol liberális és conservativ (imperialistikus) párt keretét adná; míg végre a negyedik a nemzeti védvámos politika óriási előnyeit számokban mutatja. A kész negyedik fejezet Ausztráliával és az Egyesült Államokkal foglalkozik és igen kevés szöveg mellett aránylag nagyobbszámú statisztikai adatot tartalmaz, de még mindig keveset arra, hogy az illető országok óriási előnyeit kellőleg megvilágítsa. Amit szerző tervrajz gyanánt adni vél, valóban nem alkalmas arra, hogy a kérdés tárgyalására szükséges anyagot megismertesse. Még szűkebb marokkal mér a szerző a kész negyedik fejezetben, midőn a nemzeti kereskedelmi politika előnyeinek feltüntetésére elégnek tartja Ausztrália és az Egyesült Államok példáját. A jutalom a 3. számú pályaműnek már ezen formai okokból sem adható ki. Igen terjedelmes az 1. számú, 129 írott folió lapra terjedő, czímnélküli munka Lehrer Andornál, mely azonban szerző szerint az egész anyagot felöleli és azért mint teljesen kész munka jelentkezik. Bármily nagynak lássék is a szerző által nagy buzgalommal összehordott anyag, a kérdés alapos tárgyalását még sem tartalmazza. Még nagyobb hibája, hogy előadása a legfontosabb elméleti írókról is nemcsak elfogult, hanem egyenesen vázlatos s a mellett egyáltalán minden következetes rendszer nélkül való és a legkülönbözőbb tárgyakat összekereső és önkényesen egyikről a másikra ugró. A munka egészében egyoldalú agrárius, agriculturális irat és nem elfogulatlan, tárgyilagos és tudományos tanulmányozása a felvetett kérdésnek. E mellett az irály pongyola és a tartalmatlan phrasisoktól nem eléggé tartózkodó. A megbízás ezen munka szerzőjének sem adható meg. A 2. számú, szintén czímnélküli pályamű szerzője, Krisztinkovich Ede, aki terjedelmes tervrajzot és mutatványul egy kidolgozott fejezetet szolgáltat a német vámpolitikáról. A mintegy