Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)
Előadások és cikkek - Négyesy László: Jókai költői és nemzeti értéke
108 Jókai költői és nemzeti értéke amely közegénél, a nyelvnél fogva egy néphez szól s a nyelvi oldal szépségei teljes mértékben csak az eredeti nyelven, a költő népe előtt érvényesülhetnek. Mi tehát először is az a tényező Jókai regény- és novellaköltészetében, amely esztétikailag egyetemesen és maradandóan értékesnek mutatkozik ? Legtöbben a fantázia-értéket szokták Jókaiban ünnepelni. Képzeletét tekintik benne a faculté maîtresse-nek, különösen meseszövő képességét s ennek szédítő gazdagságától mintegy elbűvölten meg is állanak és nem mennek tovább. Valóban ez a képzelet bámulatosan termékeny. Jókai különben is olyan irodalomtörtörténeti korban élt, mikor az írók világszerte abban vetélkedtek, hogy mentül több kötetet termeljenek s mentül sokfélébb, változatosabb, újszerűbb, meglepőbb bonyolítású meseanyaggal hódítsák meg a közönséget. De őt nem a romantika tette oly termékeny íróvá, nem is csak az a becsvágy, hogy túltegyen csodált termékenységű elődjén, Jósikán és magyar író létére versenyre keljen gyárilag termelő világhírű kortársaival, Dumas-val és Sue-vel, nem is a training, mellyel magát dolgozásra szoktatta s olyan napon érzett megelégedést, ha a maga negyvenezer betűjét megírta, még a közönség követelése sem, mely mohón várta új meg új köteteit, pedig az ilyen zaklató érdeklődés az írói termékenység leghathatósabb ösztönzője szokott lenni. Ő már romantikusnak született, magától volt termékeny, az ő mesefantáziája ki akarta tombolni magát, neki szinte állandó ihlete volt. Termékenységének nem a merő statisztika a mértéke, a kötetek százai. Hiszen ha felényit írt volna, talán többet adott volna. Termékenység és lángész nem épen azonosak. De ha a mennyiséghez minőségbeli gazdagság is járul, ha az író minden regényében és novellájában új s eleven és elevenítő leleményt tud adni, akkor a produktivitás kétségtelenül a genie ismertető jele. Mindig újat alkotni, mindig a jövőt előlegezni, ehhez az alkotó energiának rendkívüli foka kell. És ebből a szempontból Jókai valóságos csoda. És ha valaki Jókainak vagy háromszáz kötetnyi elbeszéléséből kitörölné a talán ismétlődő vagy mesterkélt motívumokat és bonyodalomtípusokat, még csak jobban kitüntetné az érdekes és gyönyörködtető mesefordulatok hatalmas tömegét. Hálás tárgya lenne egy mindenesetre fáradságos elemző vizsgálatnak : összevetni Jókai regényköltészetének motivumkészletét, meseváltozatait és bonyo