Akadémiai Értesítő, 36. kötet (1925. évfolyam)
Előadások és cikkek - Négyesy László: Jókai költői és nemzeti értéke
110 Jókai költői és nemzeti értéke oda is maga után csalja az olvasót és ha a történet kevés, elmegy a regevilágba, vagy alkot új képzelettartományokat. Sok anyagot szolgáltatott képzeletének a tapasztalás és sokat környezetének tapasztalása vagy tudomása, gyűjtött is tapasztalatokat, sokszor bejárta az országot. A középosztály, melyből származott, a népélet, mellyel korán érintkezett, bőven ontotta neki a szemléleteket és emlékeket, az anekdotákat és egyéb hagyományokat. Ifjú korától fogva a közéletben forgott, onnan is áramlott hozzá a feldolgozásra való anyag, a nagyközönség is mintegy munkatársa lett, levelekben, szóbeli közlésekben szállították neki a motívumokat, maga is sok esetet, adalékot, ötletet fölírt jegyzőkönyveibe, voltak éles megfigyelései a nagyúri társadalomból is. Amellett tanult is. Ihletet vett a hazai tudományos mozgalmakból s az egyetemes természettudomány, valamint a technológia új eredményeitől. Mikor az ötvenes évek elején a történeti források tömegesebben előkerülnek, Cserei Mihály krónikáját már kéziratban átnézi és felhasználja. Körösi Csomának és Regulynak utazásai, meg Julián tudósítása a magyarság keleti hazája felé viszi a figyelmét. Mikor a magyar emigráció törökországi vendégszerető fogadása a rokonszenvet a törökség felé tereli, a törökökre vonatkozó forrásokba merül, Decsi Osmanographiájától és Hammer Purgstall híres orientalistának épen Pesten megjelent nagy ozmán történeti munkájától fogva az egykorú tudósításokig . Thaly kutatásai a kuruckorba vezetik s a Lőcsei fehér asszony történetéhez a helyszínére, Lőcsére, Krasznahorkára utazik benyomásokért, melyek egy részét ceruzarajzokban is megrögzíti. Egyszer régiségtani ismereteinek olyan tömegével lép elő, amilyennel Hugo Viktor szokta elkápráztatni olvasóit, máshol a növényvilág rendkívül finom megfigyelésének tömegével ragad el, vagy a csillagászat és a biológia eredményeibe mélyed. Egyszóval Jókainál sok megfigyelés, konkrét szemlélet van és fantáziája, mikor főleg ezekből dolgozik, valószerű tud lenni. Sokszor azonban a szemlélet, a hagyomány, az adat csak az a lendítő alap, amelyről felrúgja magát képzelete, hogy aztán szabad szárnyaira keljen. Különösen kedve telik a fantáziának ebben a kiegészítő munkájában, mégpedig úgy értve a kiegészítést, hogy nem a szemlélet lesz többségben, hanem a képzelet. Hamar elégnek találja a szemléleti anyagot s türelmetlen képzelete nem vár többre, s ami még nincs meg, hozzákölti. Sőt kép-