Akadémiai Értesítő, 39. kötet (1928. évfolyam)
Előadások és cikkek - SIGMOND ELEK bemutatta a szikesekről írt művének angol kiadását
102 T ünnepi beszédek érzést, amelynek révén az Akadémia a mai napon megjelent, hogy üdvözölje a jubiláló Egyletet. Az Akadémiát üdvözletének kifejezésekor kettős érzelem vezeti : egyrészt az elismerés, tisztelet és hála a múltért, másrészt erős bizalom és remény az Egyesület jövő munkássága és felvirágozása iránt. 2. A nemzet tanítója. Gyulai Pál, a tanár és tudós. Császár Elemér r. t. beszéde a leányfalusi Gyulai-napon, 1927 szept. 8-án. Három évtizednél hosszabb irodalmi pályafutásomon nem szerzett nekem megbízás olyan örömet, mint a leányfalusi társadalmi egyesület fölszólítása, hogy mint a M. Tud. Akadémia kiküldöttje a mai napon Gyulai Pálról beszéltek, és épen azon a földön, amelyet ő a legjobban szeretett. Itt a Leányfalunak akkor még 14öves, göröngyös útjain, kapaszkodott föl Gyulai Pál mindennap, kampós botjára támaszkodva, a Messzelátóhoz, itt gyönyörködött, magasról letekintve, az ezüstösen csillogó Dunában s a messze kéklő hegyek koszorújában, itt borultak az ő szent feje fölé az erdő szelíden bólingató fái — talán ugyanazok a fák, amelyek alatt most mi jártunk. Kit ne ihletne meg itt a genius loci —- hiszen itt mindenütt, az erdőben és fáiban, a hegyekben és a Duna hullámaiban, Gyulai szelleme él, minden kődarab és minden fűszál az ő emlékét idézi elénk. Az első fölbuzdulás lelkesedése után mégis csakhamar a kétség lett úrrá a lelkemen. Ráeszméltem, hogy Gyulairól beszélni könnyű, ha az embernek hosszú órák állnak rendelkezésére, de annál nehezebb, ha egy kis félórára van korlátozva az ideje. Az egész Gyulait bemutatni, működésének minden oldalát megvilágítani csak úgy futtában, röpke szavakkal nem is lehet, de egyénisége oly rendkívüli gazdag, hogy még akkor is zavarban vagyunk, ha csak egyik feléről akarjuk megrajzolni. S melyik Gyulait válasszuk ? Beszéljünk a kritikusról ? Egész könyvet kellene szentelni a legnagyobb kritikus méltatásának. Szóljunk a költőről? Íveket kellene teleírni, hogy a közönség megismerje igazi valójában ezt a csöndes, de annál mélyebb költői világot. Jellemezzük az embert? Szép föladat, hiszen Gyulai egyike volt az utolsó nagy magyaroknak, minden vonatkozásában eredeti és értékes — de épen ezért külön tanulmányt kíván. Én ezúttal munkásságának azt a felét ragadom meg, amely hozzám, a magyar nemzetnevelés szerény munkájához, Gyulai egykori