Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1959 (66. kötet = Új folyam 4. kötet)
1959 / 4. sz. - SZEMLE - A Magyar Tudományos Akadémia életéből
megjelent. Az Akadémia elnöksége hozzájárult, hogy a 130 év alatt megjelent kiadványok történetét ismertető könyv jelenjék meg, továbbá ahhoz, hogy az Akadémiai Kiadó megváltoztassa az emblémáját oly módon, hogy a tradicionális forma megtartása mellett az tartalmazza az alapítás évét is. * Az elnökség ismét foglalkozott a Természettudományi Múzeum helyzetével, illetve azokkal a körülményekkel, amelyek ma már gátolják a Múzeum korszerű tudományos tevékenységét. Miután a Természettudományi Múzeum nem tartozik közvetlenül az Akadémia felügyelete alá, az elnökség állásfoglalását a Művelődésügyi Minisztérium tudomására hozta. * ,,Az emberiség tudományos és kulturális fejlődésének története nemzetközi bizottság" az UNESCO égisze alatt működik. E bizottság feladata az emberiség tudományos és kulturális fejlődésének történetét 6 kötetben megírni, illetve megjelentetni. Ezekben a munkálatokban Magyarország is részt kíván venni és ezért az elnökség létrehívta „Az emberiség tudományos és kulturális fejlődésének története magyar nemzeti bizottság"-ot. A bizottság elnöke , Molnár Erik akadémikus, titkára , Pamlényi Ervin tudományos munkatárs, tagjai : Fogarasi Béla akadémikus, Friss István levelező tag, Harmatta János, a nyelvészeti tudományok doktora, Ligeti Lajos akadémikus, Alakkai László, a történettudományok kandidátusa, Moravcsik Gyula akadémikus, Ortutay Gyula akadémikus, Sőtér István levelező tag, Szabó Imre akadémikus, Szabolcsi Bence akadémikus, Zsigmond László, a történettudományok kandidátusa. A nemzeti bizottság adminisztratív teendőit a Történettudományi Intézet látja el. * Az Akadémia elnöksége rendezésében Péter János, a külügyminiszter első helyettese február 9-én aktuális nemzetközi kérdéseikről tartott előadást az Akadémia dísztermében. Az előadáson akadémikusok és az Akadémiához tartozó intézetek dolgozói vettek részt. * A Nyelv- és Irodalomtudományi Osztály Irodalomtörténeti Intézetének újjászervezett Tudományos Tanácsa március 2-án tartotta első ülését, amelyen az intézet 1958. évi jelentését és 1959. évi munkatervét vitatta meg. Az Irodalomtörténeti Intézet szakmai -ideológiai vitasorozatában napirendre tűzte a közelmúlt polgári irodalomtörténeti irányzatainak értékelését és bírálatát. Február 16-án zajlott le az első ilyen jellegű intézeti ülés, amelyen Horváth Károly tudományos kutató referátuma alapján élénk vita alakult ki az irodalomtörténetírás pozitivista irányáról. Az előző vitaülések jegyzőkönyvéhez hasonlóan, ennek a vitának az anyagát is közzéteszik sokszorosított formában. * Az Irodalomtudományi Intézet részletes munkatervet dolgozott ki a magyar proletárirodalom múltjának feltárására, monografikus feldolgozására, dokumentumainak kiadására. A XX. századi magyar irodalommal foglalkozó osztály terveinek ismertetésére február 11-én megbeszélésre hívta a magyar minkásirodalom régi harcosait, hogy segítségüket kérje ehhez a munkához. A megbeszélésen megállapodások születtek egyes kérdések (pl. a külföldi haladó szépirodalmi kiadványok illegális hazai terjesztésének története, a magyar munkásirodalom kezdetei stb.) kidolgozására, a munkásmozgalmi folyóiratok és kiadványok még lappangó példányainak felkutatására vonatkozólag. Az intézet tervbe vette, hogy megírja és külön kötetben adja közre a proletárirodalom képviselőinek visszaemlékezéseit. * A Társadalmi-Történeti Tudományok Osztályának Osztályvezetősége február 24-i ülésén behatóan megvitatta és néhány korrekcióval jóváhagyta az Osztályhoz tartozó intézetek szervezeti szabályzatait azzal, hogy azokat az osztálytitkár — a felmerült észrevételeknek megfelelő átdolgozás után — megerősítés végett terjessze az Akadémia Elnöke elé. Jóváhagyta az Osztályvezetőség az Osztály 1959. évi költségvetéséről szóló tájékoztatót, valamint a múlt év decemberében tartott Nemzetközi Történész Munkakonferenciára vonatkozó jelentést. Az ülés napirendjén szerepelt még számos olyan kérdés, mint : javaslat a Közgazdasági Bizottság összetételére, a Történettudományi Intézet tudományos tanácsára, a Földrajztudományi Kutatócsoport, valamint az Állam- és Jogtudományi Intézet tudományos tanácsának kibővítésére ; előterjesztés az 1959. évi Nemzetközi Szociológiai Kongresszusra és több külföldi kiküldetésre vonatkozóan. *