Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1961 (68. kötet = Új folyam 6. kötet)

1961 / 12. sz. - SZEMLE - Kádár János és Kállai Gyula elvtársak látogatása a Magyar Tudományos Akadémián - Lengyel-magyar történész konferencia (Benda Kálmán-Makkai László-Szűcs Jenő)

SZEMLE Kádár János és Kállai Gyula elvtársak látogatása a Magyar Tudományos Akadémián Kádár János elvtárs, az­­MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter­tanács elnöke, Kállai Gyula elvtárs, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Orbán László elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága Tudományos és Kulturális Osztályának vezetője december 7-én látogatást tett a Ma­gyar Tudományos Akadémián. A vendégeket — a betegsége miatt akadályozott Rusz­nyák István elnök távollétében — Ligeti Lajos alelnök üdvözölte. A baráti találkozón jelen voltak az Akadémia vezetői, az elnökség tagjai és az Akadémia több tagja. Erdei Ferencnek, az Akadémia főtitkárának bevezetője után, a jelenlévők köz­vetlen hangú eszmecserét folytattak a tudományos élet időszerű kérdéseiről. A beszél­getés során Kádár János elvtárs, az akadémikusok kérésére tájékoztatót adott a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusáról, a bel- és külpolitika egyes kérdéseiről. Lengyel—magyar történész konferencia A lengyel—magyar történeti vegyes­bizottság rendezésében október 10—14. kö­zött Budapesten került sor,, A renaissance és a reformáció közös kérdései Magyarországon és Lengyelországban" címen tartott nem­zetközi történész konferenciára. A kon­ferencián a lengyel delegáción kívül szov­jet, cseh, szlovák és belga vendégek is részt vettek. Október 10-én délután és 11-én dé­előtt a konferencia első tárgykörének meg­vitatása zajlott le: „A gazdasági és tár­sadalmi viszonyok fejlődése Magyarorszá­gon és Lengyelországban a 15—17. szá­zadban". Az elnöklő Molnár Erik aka­démikus üdvözlő és bevezető szavai után a lengyel delegáció vezetője, Marian Malo­wisz professzor tartotta meg referátumát „Die Problematik der sozial-wirtschaft­lichen Geschichte Polens vom 15. bis zum 17. Jahrhundert" címmel. Előadásában a lengyel történetírás legújabb eredményeit összefoglalva vázolta a lengyel gazdasági­társadalmi fejlődés fő tendenciáit a 15. szá­zadban, amelyek végeredményben az ag­rárfejlődésben a pénzjáradék előtérbe ke­rülése, számos iparág és a városok viszony­lagos megerősödése irányába mutattak, és összességükben a Lengyelország különböző vidékeit összekötő egységes belső piac ele­meinek kialakulásában fejeződtek ki. Majd részleteiben elemezve a kelet-nyugati ke­reskedelmi kapcsolatokban és az ország belső fejlődésében a 10. században be­következett változásokat, rámutatott, hogy e változásokból Lengyelországban egyértel­műen a nemesség húzott hasznot, a városi fejlődés rovására, míg a 16. században a paraszti fejlődés megtörése árán a robotol­tató, árutermelő, gabonaexport­áló nagy­birtok fokozatosan megerősödött, ezzel összefüggésben, valamint a fokozódó kül­földi import és a nemesség „antimerkan­tilista" politikája következtében a 16. szá­zad végén a tömegfogyasztásra épülő ipar­ágak hanyatlásnak indultak, a városi fej­lődés megtört, a belső piac fejlődése vissza­esett, egészében tehát a 16—17. század fordulójától számítható a lengyel gazdasági­társadalmi fejlődés hanyatlása. Ezt követően Mokkái László: „Die Hauptzüge der wirtschaftlich-sozialen Ent­wicklung Ungarns im 15—17. Jahrhundert" c. referátumában nyújtott átfogó képet a

Next