Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1971 (78. kötet = Új folyam 16. kötet)
1971 / 6. sz. - KÖNYVSZEMLE - TAMÁS ANNA: Petőfi és kora. Szerk.: Lukácsy Sándor és Varga János. Budapest: Akad. K., 1970. 707 p. [ismertetés]
Utólagos igazolása ennek a feltételezésnek a város szerepe a forradalom és szabadságharc idején, amint ezt a kötet zárótanulmányában Balázs Péter Lukács Sándorról, a győri Március hőséről — a későbbiekben is az egyik legradikálisabb politikusról — szólva bemutatja. Imre Lajos az Úti levelek alapján ugyancsak politikai szervező útjára kíséri el Petőfit. E 13 nap lényege, hogy a költő a vidéken élő, harcostársként számításba vehető író-barátokat keresi fel és a közvélemény formálása céljából úti tapasztalatait és irodalompolitikai elveit a győri Hazánkban teszi közzé. Elveinek rendeli alá személyes kapcsolatait, még az olyan régi barátságot is, mint amilyen Tompához fűzte. A tanulmány e barátság meglazulásának körülményeit, okait tárgyalja legrészletesebben, mindkét fél szemszögéből, Tompa mentségére is sok érvet felhozva. A forradalom előtti időszaknak Petőfit körülvevő légkörét ismerteti, idézi több érdekes tanulmány. Kettő is foglalkozik — más-más megközelítésben — a cenzúra szerepével, a radikális irodalom megjelenési lehetőségeinek és üldöztetésének problémáival. Kovács Magda Fejezetek a reformkori cenzúra történetéből című írásában Kossuth Festi Hírlapjából a cenzúra által kihúzott szövegrészeket méri hozzá eszmeileg a megjelent cikkekhez s bizonyítva látja azt a tényt, hogy Kossuth zseniális szerkesztő volt, mert amit el akart mondani, azt minden cenzori beavatkozás ellenére is elmondta. Ezért is távolították el végül a lap éléről. Kovács Magda másik fő témája: Táncsics Mihály ,,a cenzúra börtönében". Hogy a magyarországi forradalmi gondolatok publikálására merre és milyen nehézségek árán nyílt út az 1840-es években, arról szerezhetünk ismereteket Hermann Éva cikkéből, melynek címe: Az Anti-úrbérváltság megjelenésének története. Egy mindmáig ismeretlen szerző feltétel nélküli jobbágyfelszabadítást követelő röpiratának 1846-os lipcsei kiadása kapcsán ír a sajtószabadságért vívott harc fellegváráról és vizsgálja a lipcsei könyvkiadók közvéleményre építő, sikeres küzdelmeit Metternich elnyomó törekvéseivel szemben. Az 1848 előtti erdélyi politikai harcok közelebbi megismerése vonatkozásában érdekes A „vad gróf" portréjához című tanulmány. Teleki Sándorról szól, Petőfi egyetlen arisztokrata barátjáról, Koltó uráról, aki az erdélyi konzervatív és haladó erők harcában az ellenzéki politika egyik képviselőjeként jelenik meg Trócsányi Zsolt írásában. Ha nem kerültek is elő újabb adatok Petőfi és Teleki gróf kapcsolatának közelebbi megismertetéséhez, az olvasottak mégis segítik a barátaira oly igen kényes, s az arisztokráciát oly igen gyűlölő költő megértését. Az 1848. március 15-ével kezdődő időszakot vizsgáló írások is sok új ismerettel gazdagítják az olvasót. A nagy nap címen Spira György tollából olvassuk, igen eleven stílusban, számos, eddig figyelmen kívül hagyott részlet beépítésével, egy-egy plasztikus jellemrajz közbeiktatásával a forradalom első napjának történetét. A tanulmány függelékében néhány érdekes levelet, jegyzőkönyvi kivonatot is közzétesz a szerző március 13-ról, 15-ről, értelmezve, vagy ha szükséges, korrigálva ezeknek az egykorú írásoknak a következtetéseit. A forradalom kezdeti szakaszához kapcsolódik két olyan tanulmány, amelyekben történelem és irodalom egyegy Petőfi-vers sorsában összegeződik. Kiss József, aki korábbi értekezéseiben feldolgozta már Petőfi fogadtatását 1848. március 15-ig a hazai német sajtóban, kötetünkben a Nemzeti dalra összpontosítja figyelmét. (A Nemzeti dal egykorú fordítói és fordításai.) Ismerteti és értékeli a fordításokat, amelyek szinte azonnal megszülettek és portrékat fest a forradalmi verset német nyelvre átültető szerzőkről. Legérdekesebb ezek közül a portrék közül a Zerffy Gusztávés fontos filológiai eredmény is Zerffynek ,,Severus"-szal, a Honderű „Irodalmi ABC"-t közlő kritikusával való azonosítása. A Nemzeti dalfordítás ténye azt az éles fordulatot jelzi, amely ennek a Kiss József által egy helyütt „szellemi inségmunkás"-nak nevezett irodalmárnak az életében bekövetkezett. A számos német fordítás létrejötte Pest-Buda nagyarányú idegenajkúságának a bizonyítéka is. — Sok figyelemre méltó tanulságot rejt magában Varga János tanulmánya: A „Dicsőséges nagyurak" és a pesti forradalom is. Petőfi az osztályharcos „Dicsőséges nagyurak" helyett mozgósítja a nemzetet az elvontabb szabadsággondolatot kifejező Nemzeti dallal, belátván, hogy taktikailag így helyes. Mégis, a Pilvaxban a forradalom előtti napokban felolvasott és a fogadtatás tapasztalatai következtében a szerző által elégetett vers már a forradalom másnapján — kinek a révén nem tudni — név nélkül mégis elterjed. Ennek bizonyítékait, az események előrelendítésére gyakorolt pozitív hatását elemzi Varga János írása. Kiemeli, hogy a pozsonyi diéta liberális szárnya e vers alapján is tudott hivatkozni egy esetleges jobbágyfelkelés veszélyére. A márciusi ifjúság orgánuma a forradalom idején a Pálffy Albert szerkesztette Márczius Tizenötödike című lap volt. Történelmi és sajtótörténeti szempontból egy- 407 5*