Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1973 (80. kötet = Új folyam 18. kötet)
1973 / 7-8. sz. - PÁNDI PÁL: Petőfi Sándorról
Petőfi Sándorról* Pándi Pál A hivatalos Petőfi-ünnepségek már lezajlottak, s ezen az évfordulón, elfogultság nélkül állíthatjuk, nem a ,,vak Megszokás" nem a „süket Hivatal" tette le koszorúit a Petőfi-emlékmű talapzatára. Nem harsány, nem prakticistavulgarizáló ünnepségek voltak ezek az emlékülések, tudományos viták, vándorgyűlések és versmondó erőpróbák, hanem tartalmas tisztelgések annak a költőnek a nagysága előtt, aki a szülőkről és a szerelemről, a népről és a hazáról, a nemzetről és az emberiségről, az emberről és az emberségről nagyszerű igazságokat vésett bele a magyarság jobbik felének a tudatába. És a világirodalomba. Megjelent a 150. évfordulóra tervezett kiadványsorozat egy része is, közte a Petőfi-filológia olyan fundamentális teljesítménye, mint az Összes Művek kritikai kiadásának Kiss József és Martinkó András munkáját dicsérő első kötete. Elkészült a Petőfi életrajz első része Fekete Sándor értékes műhelyében. Okkal-joggal keltett figyelmet Révai József Petőfi-jegyzeteinek a publikálása az Irodalomtörténet hasábjain, hiszen a „pepita-füzet" feljegyzései egyszerre járulnak hozzá a Petőfi-kép történetének és Révai szellemi arculatának a megvilágításához. Korai lenne még elvégezni a Petőfi-kutatás új hullámának bármiféle összegező értékelését. Annyit azonban megjegyezhetünk, hogy azt a széles körű munkát, amelynek körvonalai kirajzolódnak a Lukácsy Sándor és Varga János szerkesztette Petőfi és kora s a Tamás Anna és Wéber Antal szerkesztette Petőfi tüze című tanulmánykötetekből, s amelyhez sokoldalúan járultak hozzá irodalomtörténészek, nyelvészek és történészek, nos, ezt a teljesítményt aligha jellemezhetjük azokkal a szavakkal, amelyekkel Babits Mihály annakidején Barabás Ábel és Oláh Gábor könyveit minősítette, „nagy pipájú, de kevés dohányú" munkáknak nevezve őket. Éppen ezért remélhetjük talán, hogy egy későbbi „fehér könyvben" az Akadémia elnökségének írásos beszámolója a 18. és 19. századi kutatásokkal együtt erről a munkáról is több méltánylással fog szólni. I. A Petőfi-irodalom összefoglaló értékelésének mégoly vázlatszerű előkészítése helyett (ez a minősítés egyébként is korrekt kollektív munkát kíván) inkább a Petőfi-mű értelmezésének néhány kérdését érinteném itt. Nem Petőfi * Az itt közölt szöveg rövidített változata hangzott el az MTA közgyűlésének keretében rendezett május 16-i Petőfi-ülésszakon.