Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)

1977 / 11. sz. - TANULMÁNYOK - SZABÓ IMRE: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Marxista jogelmélet fejlődésére

Ezt az új jogot Panukanisz gazdasági jognak nevezte, szemben a polgári joggal, amely csak az egyének egymás közti jogviszonyait szabályozta volna, s amelyet a burzsoá jog maradványának tekintett. Itt érdemes egy pillanatra megállni, mert a gazdasági jog fogalmát azóta igen sok értelemben használták és használják ma is. Napjainkban is fel-felmerül az a gondolat, hogy jó lenne az állampolgárok egymás közti viszonyait, továbbá az állampolgárok és az állami vállalatok közötti viszonyokat, illetve a vállalatok közötti viszonyokat egymástól jogilag is elkülöníteni, az egyedek viszonyaira egy polgári törvény­könyvet csinálni és külön törvénykönyvet alkotni az úgynevezett gazdasági jogról, amely az állami vállalatok egymáshoz való viszonyát szabályozza és amely végül is egy arbitrázs-rendszert igényel. Igaz, és ezt is meg kell jegyezni, hogy ma már a szocialista jogot egységében nézik, azaz a polgári jogot nem tekintik a burzsoá jog puszta maradványának és egyedül a gazdasági jogot szocialistának, még azok sem, akik egyébként ma a gazdasági jog hívei. Hozzá kell ehhez a vitához azt is tenni, hogy Magyarországon a gazdasági jognak sohasem voltak hívei, mert az az álláspont volt az uralkodó és uralkodó ma is, hogy a gazdasági viszonyok, legyenek azok az egyének egymás közti viszonyai vagy a vállalatok egymás közti viszonyai, elvileg ugyanazon az alapon kell, hogy szabályozódjanak, nem lehet tehát belőlük két külön jog­területet teremteni. Egyébként ott, ahol a pozitív jogban ilyen kísérletek történ­tek, az a helyzet állott elő, hogy bizonyos kérdésekről, például a tulajdon kérdéséről kétszer kellett szólni, egyrészről a polgári jogi törvénykönyvben, másrészről a gazdasági jogi törvénykönyvben. Nem hiszem, hogy egy jog­rendszer számára hasznos lenne ugyanannak a kérdésnek a törvényekben kétszeri tárgyalása, mégpedig bizonyos eltérésekkel való kétszeri tárgyalása; ebből ugyanis csak zűrzavar támad a gyakorlati jogéletben. A marxista leninista állam- és jogelmélet kialakulása e kezdeti időszakának harmadik számottevő szereplője A. Reiszner, aki egyébként 1917-ben a balti flotta komisszáriusa is volt és 1905-ben levelezésben állt Leninnel is.­ Reiszner Szibéria egyik egyetemén tanított jogot és ott valamiféle marxista diákmozgalomba keveredett, ami miatt emigrálnia kellett és csak 1905-ben tért vissza Oroszországba, mégpedig most már Pétervárra, ahol folytatta tudományos munkásságát. Reisznerre nagy hatással, mondható, nyomasztóan nagy hatással volt L. J. Petrazsic­kij, aki akkor a pétervári egyetemen a jog­filozófiát tanította. Lenin jobboldali kadétként jellemezte.­ Petrazsickij egy olyan elméletnek volt híve, amelyet saját teremtményének tekintett, valójában azonban elméletének gyökerei visszanyúlnak 1868-ra, amikor is Erlangenben megjelent egy jogfilozófiai mű, amelynek a szerzője Ludwig Knapp volt. Ezt az elméletet a jog úgynevezett intuitív elméletének nevezik. Azon alapszik, hogy a jog nem más, mint imperativ-attributív sajátságok összessége, vagyis a jog imperatívumai (parancsai) egyben mások jogosítványai, azaz mások attribútumai. Ez az imperatív-attributív jog bensőnkben él, megérzéseink összessége, és intuíció útján lehet megismerni, ezért nevezik ezt az elméletet az „intuitív" jogról szóló elméletnek. Hadd jegyezzük itt meg, hogy 1909-ben egy pétervári diák levelet intézett Lev Tolsztojhoz, amelyben elpanaszolta neki, hogy kételyei támadtak Tolsztoj társadalomfelfogását illetően, mégpedig Petrozsickij jogelmélete folytán. 3 L. Lenin Összes művei 36. köt. Budapest, 1958. 135. 1. 4 Lenin Összes Művei 11. köt. Budapest, 1954. 89 — 92. 1.

Next