Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1977 (84. kötet = Új folyam 22. kötet)
1977 / 11. sz. - TANULMÁNYOK - SZABÓ IMRE: A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatása a Marxista jogelmélet fejlődésére
Ezt az új jogot Panukanisz gazdasági jognak nevezte, szemben a polgári joggal, amely csak az egyének egymás közti jogviszonyait szabályozta volna, s amelyet a burzsoá jog maradványának tekintett. Itt érdemes egy pillanatra megállni, mert a gazdasági jog fogalmát azóta igen sok értelemben használták és használják ma is. Napjainkban is fel-felmerül az a gondolat, hogy jó lenne az állampolgárok egymás közti viszonyait, továbbá az állampolgárok és az állami vállalatok közötti viszonyokat, illetve a vállalatok közötti viszonyokat egymástól jogilag is elkülöníteni, az egyedek viszonyaira egy polgári törvénykönyvet csinálni és külön törvénykönyvet alkotni az úgynevezett gazdasági jogról, amely az állami vállalatok egymáshoz való viszonyát szabályozza és amely végül is egy arbitrázs-rendszert igényel. Igaz, és ezt is meg kell jegyezni, hogy ma már a szocialista jogot egységében nézik, azaz a polgári jogot nem tekintik a burzsoá jog puszta maradványának és egyedül a gazdasági jogot szocialistának, még azok sem, akik egyébként ma a gazdasági jog hívei. Hozzá kell ehhez a vitához azt is tenni, hogy Magyarországon a gazdasági jognak sohasem voltak hívei, mert az az álláspont volt az uralkodó és uralkodó ma is, hogy a gazdasági viszonyok, legyenek azok az egyének egymás közti viszonyai vagy a vállalatok egymás közti viszonyai, elvileg ugyanazon az alapon kell, hogy szabályozódjanak, nem lehet tehát belőlük két külön jogterületet teremteni. Egyébként ott, ahol a pozitív jogban ilyen kísérletek történtek, az a helyzet állott elő, hogy bizonyos kérdésekről, például a tulajdon kérdéséről kétszer kellett szólni, egyrészről a polgári jogi törvénykönyvben, másrészről a gazdasági jogi törvénykönyvben. Nem hiszem, hogy egy jogrendszer számára hasznos lenne ugyanannak a kérdésnek a törvényekben kétszeri tárgyalása, mégpedig bizonyos eltérésekkel való kétszeri tárgyalása; ebből ugyanis csak zűrzavar támad a gyakorlati jogéletben. A marxista leninista állam- és jogelmélet kialakulása e kezdeti időszakának harmadik számottevő szereplője A. Reiszner, aki egyébként 1917-ben a balti flotta komisszáriusa is volt és 1905-ben levelezésben állt Leninnel is. Reiszner Szibéria egyik egyetemén tanított jogot és ott valamiféle marxista diákmozgalomba keveredett, ami miatt emigrálnia kellett és csak 1905-ben tért vissza Oroszországba, mégpedig most már Pétervárra, ahol folytatta tudományos munkásságát. Reisznerre nagy hatással, mondható, nyomasztóan nagy hatással volt L. J. Petrazsickij, aki akkor a pétervári egyetemen a jogfilozófiát tanította. Lenin jobboldali kadétként jellemezte. Petrazsickij egy olyan elméletnek volt híve, amelyet saját teremtményének tekintett, valójában azonban elméletének gyökerei visszanyúlnak 1868-ra, amikor is Erlangenben megjelent egy jogfilozófiai mű, amelynek a szerzője Ludwig Knapp volt. Ezt az elméletet a jog úgynevezett intuitív elméletének nevezik. Azon alapszik, hogy a jog nem más, mint imperativ-attributív sajátságok összessége, vagyis a jog imperatívumai (parancsai) egyben mások jogosítványai, azaz mások attribútumai. Ez az imperatív-attributív jog bensőnkben él, megérzéseink összessége, és intuíció útján lehet megismerni, ezért nevezik ezt az elméletet az „intuitív" jogról szóló elméletnek. Hadd jegyezzük itt meg, hogy 1909-ben egy pétervári diák levelet intézett Lev Tolsztojhoz, amelyben elpanaszolta neki, hogy kételyei támadtak Tolsztoj társadalomfelfogását illetően, mégpedig Petrozsickij jogelmélete folytán. 3 L. Lenin Összes művei 36. köt. Budapest, 1958. 135. 1. 4 Lenin Összes Művei 11. köt. Budapest, 1954. 89 — 92. 1.