Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)
1983 / 9. sz. - VALLOMÁSOK TUDÓSOKRÓL - BANGA ILONA: Szent-Györgyi Albert tudományszeretete
függően vagy semmi hatást nem fejtenek ki a myosin A szálakra, vagy kontrakcióra bírják őket, vagy pedig feloldják azokat. Mindezek mellett a myosin A és myosin A elválasztására Seitz-szűrőn való szűréssel is történtek kísérletek, mivel megállapították, hogy a Seitz-szűrő átengedi a myosin A-t, de visszatartja a myosin B-t. Kitűnt, hogy a myosin A képez ugyan komplexet ATP-vel bizonyos ionkoncentrációk mellett, de nem képes kontrakcióra. Az is bebizonyosodott, hogy az ATP egyes KCl koncentrációk mellett disszociálja a viszkózus myosin B-t és ilyenkor a Seitz-szűrő átengedi a myosin A-t és felülmarad egy anyag, melyet ha a myosin A-hoz tettünk, akkor azt átalakította myosin B-re. A szétválasztott myosin A és a Seitz-szűrőn visszamaradt anyag reagál egymással, az ebből készített szálak kontrahálnak. Ezenkívül lényeges megállapítás volt az, amit a myosin A meghatározására kidolgoztunk. A myosin A erősen viszkózus, szemben a myosin A-val, a viszkozitás azonban megfelelő ionkoncentrációk mellett ATP hatására csökken. A myosin A viszkozitása hasonló kísérleti körülmények között nem változik. Az ATP-re való viszkozitáscsökkenés mértéke jó paraméternek bizonyult egy bizonyos mintában a benne levő myosina mennyiségének meghatározására. Ugyanebben az időben, éppen a viszkozitás mérést felhasználva, Straub arra a megállapításra jutott (Studies I, 43, 1942), hogy az ATP-re bekövetkező viszkozitáscsökkenés a myosin A egy különleges (particular angol szót használva) kolloidális állapotára vezethető vissza, amely kísérletei szerint a myosin A-val is előidézhető megfelelő KCl (0,25 M) koncentrációval vagy pH változtatással, tehát nincsen különbség a kétféle myosin között. Arra a különbségre, ami végül is tisztázódott, hogy ti. a myosin B-ben a myosin A-n kívül még egy másik anyag is van, ő is rájött volna, ha nemcsak KCl-al kísérletezik, hanem a rendszerhez hozzáteszi azt a kis mennyiségű (0,01 M) MgCl.-t is, amely egyedül myosině jelenlétében változtatja meg az ATP-re adott választ. Mivel azt a jelenséget, hogy a myosin - szálak ATP hozzáadására kontrahálnak, és szuszpenzióban az ATP a myosině viszkozitását csökkenti, a myosině aktiválásának nevezzük, így az az anyag, ami azt előidézi az aktin nevet kapta. Szent-Györgyi nagyvonalúsága ebben az időben, minden munkatársával szemben maximális volt. Azt mondta, hogy szerinte a nagy felfedezés a kontraktilis myosina kimutatása, mégis engedte, hogy azt közösen (Banga és Szent-Györgyi, Studies I, 3, 1942) írják le. A myosin A-nak myosin B-re való átalakulását előidéző anyag a kezében volt, de Straubot bízta meg, hogy a további izolálást és tisztítást elvégezze és az anyagot „Aktin" néven leírja (Studies II, 3, 1942). A myosin B szálakkal végzett kísérletei biztos választ adtak azokra a kérdésekre, hogy milyen ionok és milyen ionkoncentráció szükséges a myosina különböző fizikai állapotainak (kontrakció, disszociáció, oldódás) az előidézéséhez, mégis azoknak részletes leírását Erdős Tamásra bízta (Studies I, 59, 1942). Szent-Györgyi professzor ugyanis azt tartotta, hogy a tudomány területén való lényeges előrelépés olyan nagy dolog, hogy azt azzal a közösséggel, akikkel együtt dolgozott, meg kell osztani és a fiatal kutatókat részesíteni kell a dicsőségben. Később ez a közösség széthullott és a közös munka emlékei közben elhalványultak Banga Ilona