Magyar Tudomány – A MTA Értesítője, 1983 (90. kötet = Új folyam 28. kötet)
1983 / 9. sz. - TUDOMÁNYOS ÉLET - KALÁSZ HUBA: Beszámoló a budapesti nemzetközi kromatográfiai konferenciáról
A Magyar Farmakológiai Társaság és az MTA Szegedi Biológiai Központjának Enzimológiai Intézete rendezésében 1983. június 1. és 3. között került sor Budapesten, a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen a Budapest Chromatography Conference elnevezésű nemzetközi kongreszszusra. A konferencia harmadik eseménye annak a rendezvénysorozatnak, melyet Dévényi Tibor, a biológiai tudományok doktora (MTA SZBK Enzimológiai Intézete) és H. J. Issaq (Frederick Cancer Research Facility, Frederick, USA) indítottak el két évvel ezelőtt. Mintegy harminc magyar, szovjet és amerikai szakember részvételével tartották az első, illetve 1982-ben, ugyancsak Szegeden mintegy 60 — magyar, szovjet, amerikai, csehszlovák, lengyel, kelet- és nyugatnémet — kutató részvételével a második találkozót. A kromatográfia eredeti jelentése színes anyagok szétválasztása. Cvet, a varsói egyetem botanikai tanára levél-extraktumot választott szét komponenseire, klorofillra, karotinoidokra stb.; 1903. március 1-én közölte alapvető cikkét (Proc. Warsaw Soc. Nat. Sei. Biol. Sec. 1903, 14, No. 6). Az elmúlt fél évszázadban kromatográfián anyagok és anyagkeverékek komponenseikre való elválasztását értjük, olyan rendszerben, melyben a szétválasztandó komponensek különbözőképpen oszlanak meg az álló fázis és az azon áthaladó fázis között. A mozgó fázis halmazállapotától függően folyadékkromatográfiáról vagy gázkromatográfiáról beszélünk, az álló fázis geometriája alapján pedig síkelrendezésű, illetve oszlopkromatográfiát különböztetünk meg. A tágabb értelemben vett kromatográfiás módszerekhez tartoznak az ellenáramú megoszlásos (Craig) és a legkülönbözőbb elektroforetikus elválasztási módszerek is (PAGE, izoelektromos fókuszálás stb.). A biológiai eredetű anyagok, valamint a biológiai hatással rendelkező természetes és szintetikus eredetű vegyületek tisztítása és analízise évet klasszikus kísérlete óta a kromatográfia leginkább kiemelt és legérdekesebb problémái közé tartoznak. A TUDOMÁNYOS ÉLET ,ámely a budapesti nemzetközi kromatográfiai konferenciáról biológiai jelentőségű anyagok tisztítása és analízise ugyanakkor újabb és újabb kromatográfiás területeket nyit meg, és ezen területek előnyeit kihasználva a biológiai és biokémiai kutatások hatásosságának egyik alapja (ioncserés kromatográfia — automatikus aminosav analízis — fehérjekutatás; affinitási kromatográfia — enzimek és fehérjék tisztítása; fordított fázisú kromatográfia ( gyógyszerek és metabolitjaik, aminek, aminosavak, peptidek analízise). Ezt a tényt emelte ki Knoll József akadémikus (SOTE Gyógyszertani Intézete) a budapesti konferencián elhangzott megnyitó beszédében. Ezután saját kutatásaiból elemzett két példát annak bemutatására, hogyan járultak hozzá biológiai problémák lényegi megoldásához a kromatográfia módszerei. Az egyik példa a táplálékfelvétel szabályozásában fontos szerepet játszó endogén glikopeptidnek, a szatletinnek izolálása volt. Az anyag preparatív tisztításában a kombinált kromatográfiás módszerek játszottak fő szerepet. Az ultraszűrést követő két gólkromatográfiás, valamint affinitási kromatográfiás lépés és izoelektromos fókuszolás a tiszta anyag kinyerését, az ioncserés és elektroforetikus elválasztások pedig az anyag kémiai összetételének, molekulaméretének és izoelektromos pontjának meghatározását tették lehetővé. A másik példa a nemzetközi kutatásban fontos szerepet játszó magyar gyógyszer, a (-deprenyl [JUMEXn]) hatásának vizsgálata volt. Analitikai célú kromatográfiás vizsgálat agyszeletből (striatum) felszabaduló és átalakuló katekol vegyületek — dopamin és DOPAC — szöveti szintű mennyiségének meghatározásával, illetve mennyiségük deprenyl jelenlétében történő megváltozásának mérésével tette lehetővé annak bizonyítását, hogy a deprenyl az agyi dopaminerg tónust fokozó vegyület, mely következtetésnek fontos terápiás jelentősége van. Horváth Csaba, professzor (Yale University, New Haven, USA) „Quo Vadis HPLC" című előadása vázolta a legutóbbi idők eredményeit és a jövő fejlődési lehetőségeit a nagynyomású folyadékkromatográfia (HPLC) területén. Horváth Csaba