Magyar Tudomány, 1990 (97. kötet = Új folyam 35. kötet)

1990 / 12. sz. - A TUDOMÁNYOS MŰHELY PROBLÉMÁI - PATAKI FERENC: Megfontolások az Akadémia és a tudomány autonómiájáról

A tudományos műhely problémái Pataki Ferenc MEGFONTOLÁSOK AZ AKADÉMIA ÉS A TUDOMÁNY AUTONÓMIÁJÁRÓL* Az Akadémia 150. közgyűlése nemzeti történelmünk s benne tiszteletreméltó intézményünk történetének kritikus időszakában ült össze. A napirendjén lévő kérdések magva így foglalható össze: vajon az Akadémia kész és képes lesz-e a radikális rendszerváltás körülményei között hozzáigazítani önmagát az új korszak feltételeihez és követelményeihez s egyúttal önmaga legjobb hagyo­mányaihoz. Ne legyenek illúzióink sem a kívánatos változások mélységét, sem pedig a megoldásukhoz szükséges idő­tartamát illetően ! Az Akadémia mindig is ter­méke és egyúttal alakítója volt annak a társadalomnak, amely körülvette. Elegendő egy pillantást vetni tagjainak mindenkori összetételére, társadalmi hivatásának kézzelfogható alakulására, kinyilvánított autonómiájának valósá­gos érvényesülésére. Egy ilyen patinás, nagy tekintélyű — ám hivatásában korlátozott, tekintélyében megrendült — nemzeti intézmény újjáteremtése nem lehet egyetlen, mégoly radikális aktus eredménye, csupán többé-kevésbé hosz­szas, szerves fejlődés-átalakulás terméke. Valahányszor a tudományhoz képest külső erők szabták meg az Akadémia sorsát, mindig történetének lehangoló lapjai íródtak. A jelenlegi időszak kitün­tetett fontossága alighanem abból ered, hogy a testületnek az elkezdődött megújhodás általános irányvételét kell megszabnia: fel kell fedeznie azt a csillagképet, amelyhez az Akadémia hozzáigazíthatja „tájékozódási műsze­reit". Ezért is kívánatos, hogy ne csupán az Akadémia egésze és közgyűlése, hanem minden egyes osztálya is eltöprengjen tennivalói felett. A megújhodás kulcskérdése Hogyan lehetne megragadni az Akadémia megújhodásának kulcskérdését? Úgy vélem, hogy a dolgok nyitja a tudomány és a tudományos intézményrend­szer autonómiájának helyreállításában, illetve újszerű megalapozásában rejlik. A hazai tudományosság, s benne az Akadémia autonómiája, az elmúlt évtize­dekben csupán kiméraként létezett, mivel a „nómenklatúra elv" foglya volt. * A tanulmány a Filozófiai és Történettudományok Osztálya májusi kibővített ülésén elhangzott osztályelnöki beszámoló alapján készült. Magyar Tudomány 1990. 11 . szám 1458

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék