Magyar Tudomány, 1996 (103. kötet = Új folyam 41. kötet)

1996 / 6. sz. - AZ MTA 1996. ÉVI, 158. KÖZGYŰLÉSE - Beszámoló a közgyűlésről. Akadémiai díjak

Az MTA 1996. évi, 158. közgyűlése­ nöke mellett az akadémiai kutatóhálózat kü­lön is legyen képviselve. Roska Tamás 1. tag a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) ér­dekében szólalt fel: két tárca még nem biz­tosította a ráeső költségvetési hányadot A vi­déki egyetemek pedig egyetlen telefonvonalon kapcsolódnak a hálózathoz. 30 millió Ft árán az ő csatlakozásuk is biztonságossá tehető. Szabolcsi Miklós r. tag kritikus hangon szólt az Akadémiai Kiadó privatizációjáról és annak módjáról. Javasolta, hogy az új elnök­ség és a KFB sürgősen foglalkozzon a magyar tudományos könyvkiadás helyzetével. A vita lezárása után a közgyűlés elfogadta a bizottságok beszámolóit. Válaszok A parlamenti beszámoló tevezetével kap­csolatban tett észrevételekre az előterjesztő Pataki Ferenc válaszolt. Megköszönte a kor­rekcióra vonatkozó javaslatokat, a munkát a közgyűlésen elhangzottak figyelembevételé­vel folytatják tovább. Nem értett viszont egyet azzal, hogy a beterjesztett változat nem elég konkrét, hiszen a dokumentumban tények és elemzések szerepelnek. A parlament számára készített beszámolót a kiegészítésekkel együtt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután Keviczky László válaszolt a főtit­kári beszámolóval kapcsolatban tett észrevé­telekre. Elöljáróban — újraválasztása okán — a főtitkár elmondta, hogy továbbra is meg­próbálja az MTA ügyét szolgálni. A kutató­helyek értékelésével kapcsolatban még nincs végső eredmény, mert a szempontoktól füg­gően más és más sorrend hozható ki. Az Akadémiai Kutatási Pályázattal kap­csolatban emlékeztetett arra, hogy az aka­démiai vállalatok nyeresége korábban az Athe­naeum Alapítványba került. A vállalati nye­reség mint forrás mobilizálása helyes, de az Akadémiai Kutatási Pályázatba való telepí­téssel az összeg egy részét az Akadémia el­vesztené, minthogy az АКР nyitva áll az MTA-n kívüli pályázók számára is. A NIIF gondjaival kapcsolatban a közgyű­lés csak annyit tehet, hogy felhívja a figyel­met. Maga az Akadémia a legnehezebb idő­ben is támogatta a NIIF programot. A magyar nyelvű tudományos könyvek kiadásával kapcsolatban a főtitkár leszögez­te, hogy az Akadémiai Kiadó felgyülemlett vesztesége több, részben korábbi összetevő­ből ered, amiről szólt a főtitkári beszámoló­ban. Saját felelősségét abban látja, hogy a veszteség okozóinak felelősségre vonása el­maradt. A főtitkári beszámolót, a választ a köz­gyűlés elfogadta, továbbá jóváhagyta a hasz­nosítható ingatlanok jegyzékét. Kosáry Domokos válaszában helyeselte, hogy a jövőben a beszámolók külön emeljék ki a lényeges pontokat, ami majd meg­könnyíti a közgyűlési tagok aktív részvételét. Ez azért is fontos, mert autonóm köztestü­letként a közgyűlés felelőssége nagyobb a ko­rábbinál. Az oktatással való együttműködésben szemmel látható a javulás a hat évvel ezelőtti állapothoz képest — erősítette meg az MTA leköszönő elnöke. Az akadémia szervezeti egységének meg­őrzése érdekében ellenezte azt a javaslatot, hogy az MTA egy részének külön mandátuma legyen a Tudománypolitikai Kollégiumban. A magyar tudományos könyvkiadást ő is félti, a folytonosságot biztosítani kell. Az Aka­démiai Kiadó többségi tulajdonának eladása mindenesetre elkerülhetetlen volt a korábbi felhalmozódott veszteség és a könyvkiadás általános helyzete miatt, bár helyesebb lett volna a közgyűlés bevonása a döntéselőké­szítési folyamatba. A leköszönő elnök megköszönte a mun­kájához nyújtott segítséget és a közgyű­léstől felmentését kérte. Az Akadémia „ha­józási kalandja folytatódik, de a kaland vége jó lesz” — mondta befejezésül Kosáry Domokos. A közgyűlés záró napirendi pontjaként Ri­toók Zsigmond ismertette a határozati javas­lat tervezett szövegét, amit a közgyűlés apróbb észrevételek után azzal fogadott el, hogy a végleges szöveget (a javaslat érdemi változtatása nélkül) terjesszék jóváhagyásra az elnökség elé. Magyar Tudomány 1996. 6. szám

Next