Magyar Tudomány, 1996 (103. kötet = Új folyam 41. kötet)
1996 / 6. sz. - AZ MTA 1996. ÉVI, 158. KÖZGYŰLÉSE - Beszámoló a közgyűlésről. Akadémiai díjak
Az MTA 1996. évi, 158. közgyűlése nöke mellett az akadémiai kutatóhálózat külön is legyen képviselve. Roska Tamás 1. tag a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) érdekében szólalt fel: két tárca még nem biztosította a ráeső költségvetési hányadot A vidéki egyetemek pedig egyetlen telefonvonalon kapcsolódnak a hálózathoz. 30 millió Ft árán az ő csatlakozásuk is biztonságossá tehető. Szabolcsi Miklós r. tag kritikus hangon szólt az Akadémiai Kiadó privatizációjáról és annak módjáról. Javasolta, hogy az új elnökség és a KFB sürgősen foglalkozzon a magyar tudományos könyvkiadás helyzetével. A vita lezárása után a közgyűlés elfogadta a bizottságok beszámolóit. Válaszok A parlamenti beszámoló tevezetével kapcsolatban tett észrevételekre az előterjesztő Pataki Ferenc válaszolt. Megköszönte a korrekcióra vonatkozó javaslatokat, a munkát a közgyűlésen elhangzottak figyelembevételével folytatják tovább. Nem értett viszont egyet azzal, hogy a beterjesztett változat nem elég konkrét, hiszen a dokumentumban tények és elemzések szerepelnek. A parlament számára készített beszámolót a kiegészítésekkel együtt a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután Keviczky László válaszolt a főtitkári beszámolóval kapcsolatban tett észrevételekre. Elöljáróban — újraválasztása okán — a főtitkár elmondta, hogy továbbra is megpróbálja az MTA ügyét szolgálni. A kutatóhelyek értékelésével kapcsolatban még nincs végső eredmény, mert a szempontoktól függően más és más sorrend hozható ki. Az Akadémiai Kutatási Pályázattal kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy az akadémiai vállalatok nyeresége korábban az Athenaeum Alapítványba került. A vállalati nyereség mint forrás mobilizálása helyes, de az Akadémiai Kutatási Pályázatba való telepítéssel az összeg egy részét az Akadémia elvesztené, minthogy az АКР nyitva áll az MTA-n kívüli pályázók számára is. A NIIF gondjaival kapcsolatban a közgyűlés csak annyit tehet, hogy felhívja a figyelmet. Maga az Akadémia a legnehezebb időben is támogatta a NIIF programot. A magyar nyelvű tudományos könyvek kiadásával kapcsolatban a főtitkár leszögezte, hogy az Akadémiai Kiadó felgyülemlett vesztesége több, részben korábbi összetevőből ered, amiről szólt a főtitkári beszámolóban. Saját felelősségét abban látja, hogy a veszteség okozóinak felelősségre vonása elmaradt. A főtitkári beszámolót, a választ a közgyűlés elfogadta, továbbá jóváhagyta a hasznosítható ingatlanok jegyzékét. Kosáry Domokos válaszában helyeselte, hogy a jövőben a beszámolók külön emeljék ki a lényeges pontokat, ami majd megkönnyíti a közgyűlési tagok aktív részvételét. Ez azért is fontos, mert autonóm köztestületként a közgyűlés felelőssége nagyobb a korábbinál. Az oktatással való együttműködésben szemmel látható a javulás a hat évvel ezelőtti állapothoz képest — erősítette meg az MTA leköszönő elnöke. Az akadémia szervezeti egységének megőrzése érdekében ellenezte azt a javaslatot, hogy az MTA egy részének külön mandátuma legyen a Tudománypolitikai Kollégiumban. A magyar tudományos könyvkiadást ő is félti, a folytonosságot biztosítani kell. Az Akadémiai Kiadó többségi tulajdonának eladása mindenesetre elkerülhetetlen volt a korábbi felhalmozódott veszteség és a könyvkiadás általános helyzete miatt, bár helyesebb lett volna a közgyűlés bevonása a döntéselőkészítési folyamatba. A leköszönő elnök megköszönte a munkájához nyújtott segítséget és a közgyűléstől felmentését kérte. Az Akadémia „hajózási kalandja folytatódik, de a kaland vége jó lesz” — mondta befejezésül Kosáry Domokos. A közgyűlés záró napirendi pontjaként Ritoók Zsigmond ismertette a határozati javaslat tervezett szövegét, amit a közgyűlés apróbb észrevételek után azzal fogadott el, hogy a végleges szöveget (a javaslat érdemi változtatása nélkül) terjesszék jóváhagyásra az elnökség elé. Magyar Tudomány 1996. 6. szám