Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 1999 (106. kötet = Új folyam 44. kötet)

1999 / 3. sz. - KÖNYVSZEMLE - R. VÁRKONYI ÁGNES: Befejezetlen múlt : A Tisza-völgy rendezésének történetéhez

Könyvszemle problémák. Ez persze nem azt jelenti, hogy az olyan kategóriákkal összefüggő problé­máknak mint a jólét, a szuverenitás és az állam nincsenek helyi percepciói. De a könyv logikája szerint az igazán figyelmet érdemlő hazai kérdések globális kérdések is egyben. Az Államoskönyv műfajilag nehezen be­sorolható. Elemző jellegű magánlevéltől, esszéig és tanulmányig terjednek az össze­s Tisza-völgy rendezése — ahogyan ed­dig hívták, a „második honfoglalás" — más­fél évszázados születésnapjára új nevet ka­pott. A verítékes honfoglalás, ez a szép ki­állítású könyv pedig már magában rejti a kérdést: vajon az új évezred minek nevez­heti majd négy nemzedék hatalmas telje­sítményét, Széchenyi István koncepció­ját, Vásárhelyi Pál és mérnöktársai, s a földmérők, gátőrök, hivatalnokok, az ár­vízi mentők és a névtelen tízezrek mun­káját? A szerzők — Dunka Sándor, Fejér László, Vágás István — a vízügyi műszaki történeti tudományok ismert tudósai, saját tanul­mányaikat, vizsgálataik és több kiváló hid­rológus, tudománytörténész s a magyar ví­zimérnöki kar eredményeit foglalták össze. Közlik a terveket, a kilométereket és köb­métereket, a hibákat és a bírálatokat. Jól gyűjtött írások. Ha ez a könyv a korszako­kon keresztül legvilágosabbnak gondolt po­litikai kategóriák manapság növekvő beso­rolhatatlanságáról szól, akkor miért kellene magát az erről szóló könyvet műfajilag be­sorolni? Annál is inkább felesleges, mert ha egy könyv jó, akkor nem szorul rá, hogy még be is sorolják. (Gombár Csaba: Álla­moskönyv. Helikon Kiadó, 1998. 208 o.) Szilágyi Mihály áttekinthető grafikonnal ábrázolják, hogy az árvíztől védett terület és árvízvédelmi mű­vek tekintetében elsők vagyunk Európában, megelőztük Hollandiát is. A mérleg tárgy­szerű és pozitív. A program viszont új: nap­jaink mérnökének — közli Lotz Károly elő­szava — „az élő környezet és a természet védelmét kell első helyre tennie, meghalad­va elődeinknek csak a gazdasági haszonra figyelő szemléletét...". Jelentős újdonság, hogy a műszaki tör­téneti leírásokat egykorú térképek, ábrák és az eltűnt természeti tájak — nádasok, kompok, ártéri legelők, gátőrházak — ko­rabeli kőnyomatos, rajzos képei egészítik ki, s a fejezetek élén ismert költők és írók sorai utalnak rá, hogy a Tisza-szabályozás múlt­jában és jövőjében ezredvégi világkérdés rej­lik. A humán tudományok különböző ága­zatai szinte ontják az ismereteket arról. BEFEJEZETLEN MÚLT A Tisza-völgy rendezésének történetéhez Dunka Sándor — Fejér László — Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Ti­sza-szabályozás története című szép könyv témájával és a szemléletváltás szük­ségességét hangsúlyozó, a humán tudományok felé nyitó programjával egyaránt felkeltette a történeti ökológia szempontjait érvényesíteni próbáló történész ér­deklődését, s az eredeti szándék szerint szabályos recenziónak indult írásból szabálytalanul nagyobb esszé lett. A következőkben ennek a hosszabb írásnak a kötet témájához közvetlenül kapcsolódó részletét közöljük, a történeti ökológia szemszögéből hangsúlyozva vagy kiegészítve a Tisza-szabályozás kérdéseinek néhány további történeti összefüggését. Az írás eredeti terjedelmében a vonatkozó irodalomjegyzékkel a Ligetben jelenik meg A kultúra „kettős spirálja" címmel. Magyar Tudomány 1999. 3. szám 367

Next