Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2000 (107. kötet = Új folyam 45. kötet)

2000 / 4. sz. - TECHNOLÓGIAPOLITIKA - HORVÁTH ISTVÁN - SZIKLAVÁRI JÁNOS - ZSÁMBOK ELEMÉR - ZSÁMBÓK DÉNES - GREGA OSZKÁR: 50 éves a DUNAFERR Dunai Vasmű

DUNAFERR ACÉLTERMELÉS 2. ábra Magyarország acéltermelése Trianon (1920) előtt és után A hazai acéltermelés 1920-as évek elejei és végi eredményeiről tájékoztat a 2. ábra. Ezen az 1913. évi termelésről két oszlop szerepel. Az első (a világos) az 1913. évi Magyar­ország termelését mutatja; a második (a sötét) ebből csak annyit, amennyit 1913-ban azon a területen termeltek, amely még 1920 után is megmaradt. A kettő együtt érzékelteti a trianoni veszteség mértékét. Az 1921. évi katasztrofálisan alacsony termelés tükrözi a gazdasági helyzet súlyosságát. Az 1929. évi acéltermelés oszlopa viszont már azt jelzi, hogy a gazdaság, illetve annak részeként a vaskohászat nemcsak talpra állt, hanem meg­erősödött, hiszen a meghagyott üzemek 1913. évi termelési szintjét már túlszárnyalta. Magyarország 1929-ben acéltermelésével a 17. helyet foglalta el a világranglistán, meg­előzte Hollandiát, a dél-amerikai országokat, Kínát, Ausztráliát. Kereken kétszer annyit termelt, mint Norvégia, Románia, Finnország és Jugoszlávia együttesen. Az 1930-as évek küszöbére fejlődésben levő magyar gazdaság érkezett. A fejlődés di­namikája a század első évtizedéhez hasonlítható. További sorsát ezután ismét külső kö­rülmények, az egész világra kiterjedő gazdasági válság befolyásolta, amely 1931 és 1933 között süllyedt mélypontra. E válság gazdasági következményeit nem lehet a háborúk okozta gazdasági összeomláshoz hasonlítani, hisz a termelőeszközök, a termelés nyers­anyag- és energiaforrásai, a technológiai kultúrák egyaránt termelésre kész állapotban voltak. A fogyasztás katasztrofális csökkenése okozott világszerte kihasználatlan termelő­kapacitásokat, hatalmas arányú veszteségeket és szinte elviselhetetlen munkanélkülisé­get. Sok kis- és nagyipari üzem tönkrement. A magyar vaskohászat is a vesztesek közé tartozott, s hat év kellett hozzá, hogy újra elérje az 1929. évi termelési szintet. A válság éveiben a magyar gazdaságnak sok megpróbáltatással kellett megküzdenie, a kormánynak több rendkívüli intézkedést kellett hoznia, így pl. ellenőrzése alá vonta a külkereskedelmet, mivel ezúttal is ez lett a gazdálkodás legfontosabb tényezője. Az export 900 100 •• 1913. évi területen •• Trianon utáni területen 1 1913 1921 1929 461 Magyar Tudomány 2000. 4. szám

Next