Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2003 (110. kötet = Új folyam 48. kötet)

2003 / 12. sz. - KÖNYVSZEMLE - PINTÉR MÁRTA ZSUZSANNA: Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 5.[Teljes szöveg (HTML)]

Magyar Tudomány • 2003/10 tanárak arcképcsarnokában szerepel Lénárd Fülöp, holott magyarsága vitatható. Az azon­ban mindenképpen következetlenség, hogy ebben az arcképcsarnokban Bolyai Já­nos és Pólya György révén szerepelnek matematikusok - de akkor miért csak ők? A tanárokat ugyanitt Vermes Miklós képviseli - miért a többes szám? Ha abból indulunk ki, hogy a professzor is tanít, akkor az és felesle­ges az arcképcsarnok címében. Az meg egy­szerűen tévedés, hogy Gábor Dénes a Toldy Gimnáziumot látogatta volna, hiszen ő az itt­hon Karinthy Frigyes révén legismertebb is­kolába, a Markó utcai Főreálba járt. A hibákat könnyű felsorolni, mert kevés van. A kötetek a tudóssá válás folyamatának egy fontos fázisát emelik ki, amikor felmerül az igény a tudás megszerzésére. Ez a fázis a leginkább tervezhető és kézben tartható -többféle jó megoldás létezik, és csaknem végtelen számú rossz. Ez a kötet az angol nyel­vű változatával együtt egy olyan - Kovács László által szerkesztett és teszten írt - sorozat tizedik kötete, amely a jó példák elemzésére vállalkozott: Wigner Jenő, Szilárd Leó, Hevesy György, Eötvös Loránd az eddig kidolgozott tételek. Keskeny kötetekben szikár, célratörő megfogalmazás - ez a Studia Physica Sava­riensia fajsúlyosságának receptje, és ennek alapján készült a Neumann Jánosról és tanárai­ról szóló kötet is. (Kovács László: Neumann János és magyar tanárai. Studia Physica Savariensiae. Szombathely, BDF, 2003,122 p.; Kovács László: László Rátz and John von Neumann. A Gifted Teacher and His Bril­liant Pupil. University of Manitoba, Winni­peg, 2003, 107 p.) Füstöss László Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Fizikai Intézet Csokonai Vitéz Mihály: Költemények 5. Vannak könyvek, amelyeknek megjelené­sét az egész irodalmi szakma várja, s vannak sorozatok, amelyek befejezésekor igazi ün­nepi pillanatot élhetünk (élhetnénk) át mind­annyian, akik fontosnak tartják a magyar iro­dalom értékeinek kutatását és megőrzését. Mégis szinte észrevétlenül jelentek meg egy kiemelkedő sorozat utolsó kötetei - a Csoko­nai kritikai kiadásé. Sokkal nagyobb nyilvá­nosságot és elismerést kellett volna kapnia a magyar tudományosságban annak a tény­nek, hogy több évtizedes munka után, gene­rációk együttes kutatásainak és kiemelkedő egyéni kutatói teljesítményeknek köszön­hetően teljessé vált a magyar felvilágosodás legnagyobb költőjének - és a modern ma­gyar líra elindítójának - életműkiadása. A munka kapcsán nem túlzás évtizedek­ről beszélni: a Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei címet viselő sorozatban a Költemények első kötete 1975-ben jelent meg a költő ko­rai, 1785-90 közötti verseivel. A színművek kritikai kiadását tartalmazó két kötetet Pu­kánszkyné Kádár Jolán rendezte sajtó alá 1978-ban. Hosszabb szünet után, 1988-ban jelent meg a Költemények második kötete (1791-93 közötti versek, Bp. 1988), 1992-ben pedig a sorozat harmadik kötete, tenne az 1793-96 közötti időszak verseivel. A ne­gyedik kötet, amely a költő pályájának filo­lógiailag talán legérdekesebb szakaszát, az 1797-99 közötti időszakot mutatta be, 1996-ban jelent meg. Csokonai Levelezése 1999-ben látott napvilágot Debreczeni Attila jóvoltából. A Költemények utolsó, ötödik kötete csak 2002-ben jutott el a kiadásig, ek­kor azonban együtt jelenhetett meg a soro­zat két zárókötetével. Tanulmányok(sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta ) és a Feljegyzések (sajtó alá rendezte és a jegyze­teket írta Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Szép Beáta). A sorozat kiadója, az Akadémiai Kiadó, ennek a kiadásnak az 1630"

Next