Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)

2004 / 3. sz. - KÖNYVSZEMLE - CSOKONAI-ILLÉS SÁNDOR: Sipos Lajos: Babits Mihály

Az avatott visel­kedéskutató szerző nagy merészséggel nyúl a munka nyolcadik, utolsó előtti fejezetében a gyógyítás kényes kérdésé­hez. Miután kifejti a hagyományos orvosi eljá­rások korlátozott eredményeiről alkotott néze­teit, sorra veszi a legelterjedtebb pszichoterá­piás módszereket. Nevezetesen a visszajelzé­seken alapuló ún. biofeedback tréninget, az izomlazításon nyugvó relaxációs módszere­ket, valamint a legkomplexebb „életmódterá­piákat". A tankönyvzáró 9- fejezet szinte filo­zofikus, töprengő, személyes hangvételű írás, bevallottan Bárdos György egyéni felfogásá­nak tükre. Lényegében derűlátó látásmódja szerint sok betegség kialakulásának legfőbb pszichikus okát a lelki nyugalom, a kiegyenlí­ Sipos Lajos: Babits Mihály Biográfiát írni - egy teljes élet történéseinek pontos feltárását vállalva - emberpróbáló feladat. Irodalomtörténeti biográfiát írni -amely az előzőeken túl még megköveteli az oeuvre, a kiadvány- és recepciótörténet, az irodalmi hatás- és kapcsolatrendszer teljes ismeretét is - még több és nehezebb mun­kát jelent. Babits Mihály biográfiáját megírni - ismerve az életmű szokatlan nagyságát és változatosságát, az élettények sokaságát, a homályban lévő, vitatott és tisztázatlan kér­dések számát, a társadalmi szerepek soka­ságát, személyisége megítélésének korabeli és későbbi ambivalenciáját - már szinte lehe­tetlen vállalkozás. Csak az vállalhatja, aki évtizedeken át ezzel a hatalmas életművel és annak létrehozójával foglalkozott. Jó, hogy az is vállalta: Sipos Lajos, az ELTE BTK tanára, Babits műveinek kritikai sorozatában a leve­lezés-, dráma-, próza- és tanulmánykötete­ket összeállító kutatócsoport vezetője, a kri­tikai kötetek és a Babits-könyvtár főszer­kesztője. A vállalkozás nagyságáról és indokoltsá­gáról mindennél többet mond, ha elsőként a források fejezetét ütjük fel, a felhasznált k­ö­tett személyes és társas hannónia eltolódása­ként lehet jellemezni. Zárógondolatként az egyéni önépítésen és a szociális viszonyok sokféleségének elfogadásán alapuló összhang szakadatlan ápolását ajánlja a lelki egyensúly alapkövetelményeként. Ez egy könnyen la­pozgatható, optimista vademecum, hasznos, hiánypótló kézikönyv. Olvasmányos tan­könyv, amely a maga név- és tárgymutatójá­val, bőséges irodalmával, világos vázlatrajzai­val komoly sikerre számíthat a hallgatók és más, kíváncsi, nyitott érdeklődésű olvasók kö­rében. (Bárdos György: Pszichovegetatív kölcsönhatások. Scolar Kiadó, 2003• 350 p). Ádám György az MTA I. tagsa­dalom listáját. Az irodalomjegyzék 119 tételt tartalmaz. A legkorábbi, Bőh­m Vilmos: Két forradalom tüzében című írása, 1923-ban jelent meg Münchenben. Ezt követik a Babits-emlékkönyv írásai 1941-ből, majd azon irodalomtörténészek munkái - mint Rába György, Belia György, Éder Zoltán, Apró Ferenc, Téglás János, Csányi László, Gál István és a tárgyalt kötet szerzője —, akik vállalták a polgári, a katolikus Babitscsal való foglalkozás ódiumát. A fonások további cso­portját a szekszárdi kutatók munkái, majd a centenárium körül megjelent szövegkiadá­sok és tanulmányok képezik. A legfrisseb­bek és talán a legfontosabbak a kritikai kia­dásra szerveződött két kutatócsoport mun­kái: a kézirat- és levélkatalógus, a levelezés-és prózakötetek, a Babits-könyvtár darabjai és a kutatók sorra megjelenő tanulmányai. Hogy mily mértékben dúsult fel Babits körül a tény- és ismeretanyag, azt jól mutatja, hogy az irodalomjegyzékben több mint ötven szá­zalékot képviselnek az 1989 után megjelent tételek! Ez egyben rámutat a biográfiaírás szükségességére is, hiszen a rendelkezésre álló forrásanyag megkétszereződött! A szerző a műfaj korlátait kitágítva tesz eleget ennek a feladatnak. Ezernyi rögzített

Next