Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2004 (111. kötet = Új folyam 49. kötet)
2004 / 3. sz. - KÖNYVSZEMLE - CSOKONAI-ILLÉS SÁNDOR: Sipos Lajos: Babits Mihály
Az avatott viselkedéskutató szerző nagy merészséggel nyúl a munka nyolcadik, utolsó előtti fejezetében a gyógyítás kényes kérdéséhez. Miután kifejti a hagyományos orvosi eljárások korlátozott eredményeiről alkotott nézeteit, sorra veszi a legelterjedtebb pszichoterápiás módszereket. Nevezetesen a visszajelzéseken alapuló ún. biofeedback tréninget, az izomlazításon nyugvó relaxációs módszereket, valamint a legkomplexebb „életmódterápiákat". A tankönyvzáró 9- fejezet szinte filozofikus, töprengő, személyes hangvételű írás, bevallottan Bárdos György egyéni felfogásának tükre. Lényegében derűlátó látásmódja szerint sok betegség kialakulásának legfőbb pszichikus okát a lelki nyugalom, a kiegyenlí Sipos Lajos: Babits Mihály Biográfiát írni - egy teljes élet történéseinek pontos feltárását vállalva - emberpróbáló feladat. Irodalomtörténeti biográfiát írni -amely az előzőeken túl még megköveteli az oeuvre, a kiadvány- és recepciótörténet, az irodalmi hatás- és kapcsolatrendszer teljes ismeretét is - még több és nehezebb munkát jelent. Babits Mihály biográfiáját megírni - ismerve az életmű szokatlan nagyságát és változatosságát, az élettények sokaságát, a homályban lévő, vitatott és tisztázatlan kérdések számát, a társadalmi szerepek sokaságát, személyisége megítélésének korabeli és későbbi ambivalenciáját - már szinte lehetetlen vállalkozás. Csak az vállalhatja, aki évtizedeken át ezzel a hatalmas életművel és annak létrehozójával foglalkozott. Jó, hogy az is vállalta: Sipos Lajos, az ELTE BTK tanára, Babits műveinek kritikai sorozatában a levelezés-, dráma-, próza- és tanulmányköteteket összeállító kutatócsoport vezetője, a kritikai kötetek és a Babits-könyvtár főszerkesztője. A vállalkozás nagyságáról és indokoltságáról mindennél többet mond, ha elsőként a források fejezetét ütjük fel, a felhasznált kötett személyes és társas hannónia eltolódásaként lehet jellemezni. Zárógondolatként az egyéni önépítésen és a szociális viszonyok sokféleségének elfogadásán alapuló összhang szakadatlan ápolását ajánlja a lelki egyensúly alapkövetelményeként. Ez egy könnyen lapozgatható, optimista vademecum, hasznos, hiánypótló kézikönyv. Olvasmányos tankönyv, amely a maga név- és tárgymutatójával, bőséges irodalmával, világos vázlatrajzaival komoly sikerre számíthat a hallgatók és más, kíváncsi, nyitott érdeklődésű olvasók körében. (Bárdos György: Pszichovegetatív kölcsönhatások. Scolar Kiadó, 2003• 350 p). Ádám György az MTA I. tagsadalom listáját. Az irodalomjegyzék 119 tételt tartalmaz. A legkorábbi, Bőhm Vilmos: Két forradalom tüzében című írása, 1923-ban jelent meg Münchenben. Ezt követik a Babits-emlékkönyv írásai 1941-ből, majd azon irodalomtörténészek munkái - mint Rába György, Belia György, Éder Zoltán, Apró Ferenc, Téglás János, Csányi László, Gál István és a tárgyalt kötet szerzője —, akik vállalták a polgári, a katolikus Babitscsal való foglalkozás ódiumát. A fonások további csoportját a szekszárdi kutatók munkái, majd a centenárium körül megjelent szövegkiadások és tanulmányok képezik. A legfrissebbek és talán a legfontosabbak a kritikai kiadásra szerveződött két kutatócsoport munkái: a kézirat- és levélkatalógus, a levelezés-és prózakötetek, a Babits-könyvtár darabjai és a kutatók sorra megjelenő tanulmányai. Hogy mily mértékben dúsult fel Babits körül a tény- és ismeretanyag, azt jól mutatja, hogy az irodalomjegyzékben több mint ötven százalékot képviselnek az 1989 után megjelent tételek! Ez egyben rámutat a biográfiaírás szükségességére is, hiszen a rendelkezésre álló forrásanyag megkétszereződött! A szerző a műfaj korlátait kitágítva tesz eleget ennek a feladatnak. Ezernyi rögzített