Magyar Tudomány – A MTA folyóirata, 2013 (174. évfolyam

2013 / 7. sz. - A TÁPLÁLKOZÁS AKTUÁLIS KÉRDÉSEI - FORGÁCS ATTILA - FORGÁCS DALMA - FORGÁCS DÓRA: Globesity, a tömeges elhízás pszichológiája

Magyar Tudomány • 2013/7 észrevétlenül utánpótlást pumpált a kísérletve­zető. Az üres csésze látványának hiányában nem vették észre, hogy már régen telve van a gyomruk és nem lehetnek éhesek. Amikor megkérdezték az alanyt, hogy jóllakott-e már, azt válaszolta: „Hogyan lakhattam volna jól, amikor még tele van a tányérom?!" (Wansink, 2006). Hasonló eredmény született, amikor egy korlátlan fogyasztást biztosító étteremben csirkeszárnyakat ehettek a vizsgálati szemé­lyek. 34%-kal többet fogyasztottak akkor, ha a pincér eltüntette a maradékokat az asztalról. A hízásra hajlamos, externális evő számára az étel íze extra jelentőséggel bír. A kövérek ételfelvételének mennyiségét inkább befolyá­solja az étel íze, mint a belső éhség- és jólla­kottság jelzései (Wansink, 2006). Az evés mértékét meghatározó externális tényezők éppen úgy tudatküszöb alatt marad­nak, mint a korábban tárgyalt prediszpozíciós tényezők. Dietetikus a mobiltelefonban Mivel az éhség az utóbbi száz évben a külső kulcsingerek rabjává vált, érdemes lenne ép­pen ezen externális tényezőket alkalmazni a táplálékfelvétel tömeges szabályozásában. A táplálkozással kapcsolatban hatalmas, ellent­mondásokkal terhelt és kezelhetetlen mennyi­ségű információval szembesül a fogyasztó. Az érdeklődést bizonyítja, hogy ötszáz-hétszáz különféle szakácskönyv, önálló televíziós gaszt­ronómiai csatorna, illetve főműsorban köz­vetített ínyes műsorok mellett több mint ezer IRODALOM Caballero, Benjamin (2007): The Global Epidemic of Obesity: An Overview. Epidemiologic Reviews. 27,1—5. •http://epirev.0xf0rdj0urnals.0rg/c0ntent/29/1/1.full Espmark, Sten (1992): Psychological Aspects of Obesity. In: Klaas, Wijma - von Bo, Schoultz (eds.): Repro­ductive Life. The Parthenon, Stockholm, 243-249. különféle fogyókúra-hirdetés található a magyar piacon. Az interneten és a bulvársaj­tóban elképesztő mennyiségű megbízhatat­lan eredetű információ kering. A korszerű információtechnika lehetővé tenné az állandó, reális és tisztességes szakér­tői információközlést. A dietetikus - a mobil­telefon formájában - zsebben hordható lenne. A mobiltelefon olyan információtechnikai eszköz, amit a legtöbb ember mindig magá­nál tart. Képes információt fogadni, kumu­lálni, memorizálni és ezekkel egyéb művele­teket végezni. Az ételek - akár a többi áru - a legtöbb esetben rendelkeznek egyedi vonal­kóddal. A vonalkód mögé a legkülönfélébb információk telepíthetők. Például olyanok is, amiket - egyébként olvashatatlanul kis be­tűkkel - az ételcsomagolásokra szoktak nyom­tatni: tápanyag-összetétel, kalória, színezékek, tartósítók, adalékanyagok. A készülék az élelmiszerre vonatkozó adatokat (elfogyasz­tott mennyiség, összetevők, adalékok, kalória­tartalom stb.) megjegyezheti, és összesítheti a korábban fogyasztott ételek identikus ada­taival. A készülék képes lenne a kalóriafelvételre vonatkozó adatokon túl, a leadott kalóriákat is figyelembe venni. Az adatok birtokában képes lenne egészségügyi előrejelzéseket tenni, illetve javaslatot adni a helyes táplálko­zásra vonatkozóan (Forgács — Forgács, 2011). Kulcsszavak: globesity, externális evés, elhízás, életmód, szubliminális ingerek, civilizációtör­ténet Forgács Attila (2004): Az evés lélektana. Akadémiai, Budapest Forgács Attila (2008): Társadalmi eszmény és elhízás. „I can get no satisfaction". LAM - Lege Artis Medi­cinae, 18, 8-9, 632-636. Forgács Attila (2010): Médiatünetek és evészavarok.

Next