Akadémiai Közlöny, 1969 (18. évfolyam, 1-20. szám)

1969-05-27 / 9. szám

102 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1969. május 27. csevszkij-féle nem-euklideszi geometria megalapo­zására irányuló vizsgálataiért. Derzsy Domokos, az állatorvostudományok kandidá­tusa, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézeté­nek igazgatója, a nagyüzemi libatenyészetek­ben jelentős veszteséget előidéző ún. liba­influenza kóroktanának tisztázásáért. Elméleti eredményei alapján kidolgozta és megszervezte a védekezés módját. Hollán Zsuzsa, az orvostudományok kandidátusa, az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatóintézetének igazgatója, a normális és kóros haemoglobinok, továbbá a vörösvérsejt membrán struktúrája és funkciója kutatása terén elért eredményeiért. Tuschák Róbert, a műszaki tudományok doktora, a BME Folyamatszabályozási Tanszék egyetemi tanára, Vitályos László, a műszaki tudományok kandidátu­sa, a Villamosipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Bogdán Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa, az Egyesült Villamosgépgyár osztályvezetője és Berend Ervin tudományos munkatárs megosztva, a szinkrongenerátorok egy új rendszerű kompa­­undáló és feszültségszabályozó rendszerének ki­alakításáért. A kutatások eredményét a GANZ Villamossági Művekben, illetve az Egyesült Villamosgépgyárban bevezették. Márta Ferenc, a kémiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a JATE rektora, a homogén termikus bomlási reakció vizsgálatá­val elért — nemzetközileg is elismert — kiemel­kedő alapkutatási eredményeiért. Komár János, a közgazdaságtudományok doktora, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos osztályvezetője, „A gazdasági szerkezetek mate­matikai tervezése” című könyvéért, melynek nemzetközi vonatkozásban is nagy sikere volt. Nemecz Ernő, a föld- és ásványtani tudományok doktora, a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásvány- Földtani Tanszéke egyetemi tanára, a magyarországi agyagásványok széles körű, elmé­lyült vizsgálatával elért, kimagasló tudomá­nyos eredményeiért. Az agyagásványoknak az ipar új területein való alkalmazása az ő iniciatíváin és személyes kutatásain épül fel. Az akadémiai díj II. fokozatában és a vele járó 8000 Ft-os díjazásban részesült: József Farkas, az irodalomtudományok kandidátusa, az Irodalomtudományi Intézet tudományos mun­katársa, „Mindenki újakra készül” című négy kö­tetes munkájáért. A mű hatalmas anyagot gyűj­tött egybe az 1918— 1919-es forradalom idejéből. Berényi Dénes, a fizikai tudományok kandidátusa, az Atommag Kutató Intézet tudományos osztály­­vezetője, Vatai Endre és Varga Dezső, az Atommag Kutató Intézet tudomá­nyos munkatársai megosztva, a magspektrosz­kópia területén, a foszfor 32 és szén 11 izotópok belső fékezési sugárzására vonatkozó vizsgálatok­ban elért jelentős eredményeikért. Szent-Ivány­i Tamás, az állatorvostudományok doktora, az Állatorvostudom­ányi Egyetem Járványtani Tanszéke tudományos főmunka­társa, a sertés enterovírusainak rendszerezéséért, megbízható diagnosztikai módszer kidolgozásá­ért, melynek alapján végzik az idetartozó beteg­ségek kórjelzését a diagnosztikai intézetek. Endes Pongrác, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének igazgatója, a renin termelődésével, raktározásával kapcsola­tos morfológiai vizsgálataiért. Pócza Jenő, a fizikai tudományok kandidátusa, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Barna B. Péter, a fizikai tudományok kandidátusa és Barna Árpád, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa megosztva, a vékony­réteg fizikai kutatásban elért jelentős eredményei­kért. Hardy Gyula, a kémiai tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, a Műanyagipari Kutató Intézet igazgatója, a polimerek kémiája területén elért igen fontos eredményeiért. A BOTE Szövet- és Fejlődéstani Intézet Neurosec­retics munkacsoportja; Áros Béla, az orvostudományok kandidátusa, az Intézet docense, a Neurosecretiós munka­­csoport vezetője, Vigh Béla, az Intézet adjunktusa, a munkacsoport tagja és Teichmann Ingeborg, a munkacsoport tudományos munkatársa megosztva. A kutatókollektíva fontos megállapítást tett a neurosecretum cytológiai termelődésére. Megfigyeléseik vezet­tek a secretio egyik alaptörvényének megismeré­sére, mely szerint a neurosecretiós folyamat glio­­neuronális egységben zajlik le. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozatai Az MTA Elnöksége 26/1969. számú határozata a régészettudomány helyzetéről (Elnökség, 1969. április 29.) Teljes szöveg­­ Az Elnökség a Filozófiai és Történettudományi Osztálynak a régészettudomány helyzetéről

Next