Akadémiai Közlöny, 1969 (18. évfolyam, 1-20. szám)
1969-05-27 / 9. szám
102 AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1969. május 27. csevszkij-féle nem-euklideszi geometria megalapozására irányuló vizsgálataiért. Derzsy Domokos, az állatorvostudományok kandidátusa, az MTA Állategészségügyi Kutató Intézetének igazgatója, a nagyüzemi libatenyészetekben jelentős veszteséget előidéző ún. libainfluenza kóroktanának tisztázásáért. Elméleti eredményei alapján kidolgozta és megszervezte a védekezés módját. Hollán Zsuzsa, az orvostudományok kandidátusa, az Országos Vértranszfúziós Szolgálat Központi Kutatóintézetének igazgatója, a normális és kóros haemoglobinok, továbbá a vörösvérsejt membrán struktúrája és funkciója kutatása terén elért eredményeiért. Tuschák Róbert, a műszaki tudományok doktora, a BME Folyamatszabályozási Tanszék egyetemi tanára, Vitályos László, a műszaki tudományok kandidátusa, a Villamosipari Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Bogdán Mihály, a műszaki tudományok kandidátusa, az Egyesült Villamosgépgyár osztályvezetője és Berend Ervin tudományos munkatárs megosztva, a szinkrongenerátorok egy új rendszerű kompaundáló és feszültségszabályozó rendszerének kialakításáért. A kutatások eredményét a GANZ Villamossági Művekben, illetve az Egyesült Villamosgépgyárban bevezették. Márta Ferenc, a kémiai tudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár, a JATE rektora, a homogén termikus bomlási reakció vizsgálatával elért — nemzetközileg is elismert — kiemelkedő alapkutatási eredményeiért. Komár János, a közgazdaságtudományok doktora, a Közgazdaságtudományi Intézet tudományos osztályvezetője, „A gazdasági szerkezetek matematikai tervezése” című könyvéért, melynek nemzetközi vonatkozásban is nagy sikere volt. Nemecz Ernő, a föld- és ásványtani tudományok doktora, a Veszprémi Vegyipari Egyetem Ásvány- Földtani Tanszéke egyetemi tanára, a magyarországi agyagásványok széles körű, elmélyült vizsgálatával elért, kimagasló tudományos eredményeiért. Az agyagásványoknak az ipar új területein való alkalmazása az ő iniciatíváin és személyes kutatásain épül fel. Az akadémiai díj II. fokozatában és a vele járó 8000 Ft-os díjazásban részesült: József Farkas, az irodalomtudományok kandidátusa, az Irodalomtudományi Intézet tudományos munkatársa, „Mindenki újakra készül” című négy kötetes munkájáért. A mű hatalmas anyagot gyűjtött egybe az 1918— 1919-es forradalom idejéből. Berényi Dénes, a fizikai tudományok kandidátusa, az Atommag Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Vatai Endre és Varga Dezső, az Atommag Kutató Intézet tudományos munkatársai megosztva, a magspektroszkópia területén, a foszfor 32 és szén 11 izotópok belső fékezési sugárzására vonatkozó vizsgálatokban elért jelentős eredményeikért. Szent-Iványi Tamás, az állatorvostudományok doktora, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani Tanszéke tudományos főmunkatársa, a sertés enterovírusainak rendszerezéséért, megbízható diagnosztikai módszer kidolgozásáért, melynek alapján végzik az idetartozó betegségek kórjelzését a diagnosztikai intézetek. Endes Pongrác, az orvostudományok doktora, egyetemi tanár, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Kórbonctani Intézetének igazgatója, a renin termelődésével, raktározásával kapcsolatos morfológiai vizsgálataiért. Pócza Jenő, a fizikai tudományok kandidátusa, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos osztályvezetője, Barna B. Péter, a fizikai tudományok kandidátusa és Barna Árpád, a Műszaki Fizikai Kutató Intézet tudományos munkatársa megosztva, a vékonyréteg fizikai kutatásban elért jelentős eredményeikért. Hardy Gyula, a kémiai tudományok kandidátusa, tanszékvezető egyetemi tanár, a Műanyagipari Kutató Intézet igazgatója, a polimerek kémiája területén elért igen fontos eredményeiért. A BOTE Szövet- és Fejlődéstani Intézet Neurosecretics munkacsoportja; Áros Béla, az orvostudományok kandidátusa, az Intézet docense, a Neurosecretiós munkacsoport vezetője, Vigh Béla, az Intézet adjunktusa, a munkacsoport tagja és Teichmann Ingeborg, a munkacsoport tudományos munkatársa megosztva. A kutatókollektíva fontos megállapítást tett a neurosecretum cytológiai termelődésére. Megfigyeléseik vezettek a secretio egyik alaptörvényének megismerésére, mely szerint a neurosecretiós folyamat glioneuronális egységben zajlik le. A Magyar Tudományos Akadémia Elnökségének határozatai Az MTA Elnöksége 26/1969. számú határozata a régészettudomány helyzetéről (Elnökség, 1969. április 29.) Teljes szöveg Az Elnökség a Filozófiai és Történettudományi Osztálynak a régészettudomány helyzetéről