Akadémiai Közlöny, 1975 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1975-07-02 / 6. szám

122 Személyi rész A Magyar Tudományos Akadémia elnöke az 1975. évi — jubileumi — közgyűlés megszervezésé­ben kifejtett kimagasló munkájuk elismeréséül „Elnöki dicséretében részesítette Gerencsér Emilnét, a Tudományos Testületi Titkárság munkatársát és Keleti Sándornét, az Elnökség Külügyi Titkár­sága vezetőjét. Jogszabályok A Minisztertanács 1011/1975. (V. 14.) számú határozata a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és főtitkárhelyettesei kinevezéséről A Minisztertanács Köpeczi Béla akadémikusnak, az MTA főtitkárának, valamint Láng Istvánnak és Tétényi Pál akadémikusnak, az MTA főtitkár­­helyettesének — abból az alkalomból, hogy főtit­kári, illetve főtitkárhelyettesi kinevezésük a Ma­­ gyar Tudományos Akadémia 1975. évi közgyűlé­séig szólt — megbízatásuk teljesítése során végzett munkájukért elismerését fejezi ki. A Minisztertanács a Magyar Tudományos Aka­démia közgyűlésének javaslatára Márta Ferenc akadémikust az 1980. évi közgyűlésig terjedő időre az MTA főtitkárává, Köpeczi Béla akadémikust és Láng Istvánt az 1980. évi közgyűlésig terjedő időre a Magyar Tu­dományos Akadémia főtitkárhelyetteseivé kinevezi. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke A Minisztertanács 1012/1975. (V. 14.) számú határozata a Tudománypolitikai Bizottság szervezetének módosításáról A Minisztertanács a Tudománypolitikai Bizott­ság elnökhelyettesévé Köpeczi Béla akadémikust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyette­sét nevezi ki. Fock Jenő s. k., a Minisztertanács elnöke akadémiai közlöny 1975. július 2. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ELNÖKSÉGÉNEK HATÁROZATAI az 1975. május hó 27-i ülésén Jelentés a történettudomány helyzetéről (1968—1974) A jelentés a legfontosabb kutatóhelyek (MTA Történettudományi Intézete, MSZMP KB Párt­történeti Intézete, a tudományegyetemek tanszé­kei) tevékenységét állította vizsgálatának közép­pontjába, mivel ezek a kutatóhelyek meghatározó szerepet játszanak a tudományág helyzetének ala­kításában, eredményeiben és fogyatékosságaiban egyaránt. Nem foglalkozik a levéltárak, a múzeu­mok, a tudományos szocializmus tanszékek stb. működésével, valamint a főiskolai és egyetemi történelemoktatás kérdéseivel. Ennek a munkának az elemzése — amint azt a jelentés megállapítja — meghaladná e dokumentum kereteit. A jelentés foglalkozik a történettudomány tár­sadalmi és tudományos szerepével, a főbb ered­ményekkel, szól a tudományos vitákról, módszer­tan-elméleti kérdésekről, majd a központi kutató­helyek igazgatási, szervezeti, létszám és technikai segédeszköz ellátottság problémáit vázolja. A jelentés végül a történettudomány feladatait fogalmazza meg. Az előterjesztéshez 9 melléklet tartozik. Az elnökség 31/1975. számú határozata 1. Az elnökség sokoldalú vita után megszakítva a történettudomány helyzetéről szóló jelentés tár­gyalását, felkéri a Filozófiai és Történettudományok Osztályát és a Történettudományi Bizottságot, hogy a vita során elhangzott kérdések, észrevételek, bírálatok és ajánlások figyelembevételével dolgozza át és mélyítse el az előterjesztést; ennek során sok­oldalúan tárja fel a problémákat, térjen ki a törté­nettudományban folyó viták és nézeteltérések lé­nyegének ismertetésére is, továbbá értékelje a történettudomány helyzetének változását az 1968. évi jelentés óta, és vázolja a fő feladatokat. 2. Az átdolgozott jelentést a Filozófiai és Tör­ténettudományok Osztálya az elnökség októberi ülésén terjessze elő. Előterjesztés „A hosszú távú fejlesztés fő irányai az 1990-ig terjedő időszakban” c.­­A tervezetre teendő észrevételekre Az Országos Tervhivatal felkérte az Akadémiát, hogy véleményezze „A hosszú távú fejlesztés fő irányai az 1990-ig terjedő időszakban” c. dokumen­tumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék