Akadémiai Közlöny, 1988 (37. évfolyam, 1-11. szám)
1988-10-07 / 9. szám
146 Közlemények Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttes irányelve a törzsgárdamozgalomról A gazdálkodó szervezeteknél, hivataloknál, intézeteknél, intézményeknél az elmúlt évtizedekben kialakult törzsgárdamozgalomra — a gazdasági szerkezetváltozás következtében fellépő munkaerőmozgás ellenére — általában szükség van. Az adott gazdasági helyzetben a munkahelyen továbbra is érték a munkahelyéhez, munkájához hű dolgozó aktív cselekvő tevékenysége. A törzsgardatagok azok, akikre a mai körülmények között a munkáltató leginkább számíthat növekvő feladatainak megoldása során. A központi szabályozás megszűntével az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Országos Tanácsával együttesen a következők figyelembevételét ajánlja: 1. A munkáltatóknál a munkahelyükhöz hű dolgozók erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében a törzsgárdarendszer fenntartása továbbra is indokolt. A törzsgárdához tartozás feltételeit és a tagság körét, az ezzel járó erkölcsi és anyagi megbecsülés szabályait a munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével a törzsgárdaszabályzat állapítja meg. 2. A törzsgárdaszabályzat önálló belső szabályzatnak minősül, nem része (melléklete, függeléke) a kollektív szerződésnek (munkaügyi szabályzatnak). A törzsgárdatagság anyagi és erkölcsi elismerésének forrásait azonban a kollektív szerződésben indokolt szabályozni. A törzsgárdajutalom mértéke nincs behatárolva, annak meghatározásánál a munkáltató teherbíró képességét célszerű figyelembe venni. 3. A törzsgárdához tartozás követelményeinél célszerű a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül feltételként megállapítani a tartósan magas színvonalon, a kifogástalanul és eredményesen végzett munkát, valamint a fegyelmezett magatartást is. 4. Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszonya nem az adott munkáltatónál áll fenn, de tevékenységüket a munkáltatónál fejtik ki (pl. orvos, pedagógus, társadalmi szervek tisztségviselői), amennyiben az adott törzsgárdaszabályzatban megfogalmazott feltételeknek megfelelnek, a törzsgárdatagságuk elismerhető. 5. Ajánlatos a munkaerőmozgásra tekintettel a szanálás, felszámolás stb. következtében megszűnt törzsgárdatagság rendezése (pl. egy ágazaton, alágazaton belül történő áthelyezést az új munkahely törzsgárdaszabályzata elismerheti). 6. A szabályzatban célszerű rendelkezni a törzsgárdához tartozás — a munkaviszonyból eredő kötelezettségek megszegése vagy más fegyelemsértő magatartás és egyéb ok miatti — szüneteltetéséről, végleges megszűnéséről, vagy megvonásáról. 7. Célszerű, ha törzsgárdába való felvételről az adott munkahely (üzem, osztály stb.) gazdasági vezetője és az illetékes szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) egyetértésben dönt. Indokolt lehetővé tenni, ha a dolgozó a felvétel kérdésében hozott döntéssel nem ért egyet, a munkáltató vezetésétől és a szakszervezeti bizottságtól kérhesse a sérelmesnek talált döntés felülvizsgálatát. A szabályzatban megállapított és az adott fokozathoz kapcsolódó törzsgárdajutalomra — ha azt a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban) is felvették — a dolgozó alanyi jogot szerez. A jogszerűen járó, de ki nem fizetett jutalommal kapcsolatban munkaügyi vita kezdeményezhető. 8. Fegyveres erők, a fegyveres testületek és a rendészeti szervek polgári dolgozói törzsgárdaszabályzatát az illetékes miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője) a szakszervezettel egyetértésben külön állapíthatja meg. Tájékoztató a TMB szakbizottságai által odaítélt kandidátusi fokozatoktól. Nyelvtudományi szakbizottság BOTOS IMRE (Magyar Távirati Iroda) „Magyarországi glagolita emlékek” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. BÉNYINÉ FARKAS MÁRIA: (JATE BTK) „A hely- és időhatározós szószerkezetek kontrasztív vizsgálata a magyar és az olasz nyelvben” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. MÉSZÁROS EDIT: (JATE) „Az Erza Mordvin igeképzők” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. MARTSA SÁNDOR: (JPTE) „MOZGÁS ÉS IRÁNYAI A mozgást jelentő igék és lokális bővítményeik az orosz és a magyar nyelvben” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. FÁBRICZ KÁROLY: (JATE) „Partikulák a magyar és az orosz nyelvben” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. FÖLDES CSABA: (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged) „A frazeológiai ekvivalencia espektusai a mai magyar, német és orosz nyelvben” c. — NDK- ban megvédett — értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1988. október 7.