Akadémiai Közlöny, 1988 (37. évfolyam, 1-11. szám)

1988-10-07 / 9. szám

146 Közlemények Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal és a Szakszervezetek Országos Tanácsa együttes irányelve a törzsgárdamozgalomról A gazdálkodó szervezeteknél, hivataloknál, inté­zeteknél, intézményeknél az elmúlt évtizedekben kialakult törzsgárdamozgalomra — a gazdasági szerkezetváltozás következtében fellépő munkaerő­mozgás ellenére — általában szükség van. Az adott gazdasági helyzetben a munkahelyen továbbra is érték a munkahelyéhez, munkájához hű dolgozó aktív cselekvő tevékenysége. A törzs­­gardatagok azok, akikre a mai körülmények között a munkáltató leginkább számíthat növekvő felada­tainak megoldása során. A központi szabályozás megszűntével az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsával együttesen a következők figye­lembevételét ajánlja: 1. A munkáltatóknál a munkahelyükhöz hű dolgo­zók erkölcsi és anyagi megbecsülése érdekében a törzsgárdarendszer fenntartása továbbra is in­dokolt. A törzsgárdához tartozás feltételeit és a tagság körét, az ezzel járó erkölcsi és anyagi meg­becsülés szabályait a munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervének egyetértésével a törzsgár­­daszabályzat állapítja meg. 2. A törzsgárdaszabályzat önálló belső szabályzat­nak minősül, nem része (melléklete, függeléke) a kollektív szerződésnek (munkaügyi szabályzat­nak). A törzsgárdatagság anyagi és erkölcsi elis­merésének forrásait azonban a kollektív szerző­désben indokolt szabályozni. A törzsgárdajuta­lom mértéke nincs behatárolva, annak meghatá­rozásánál a munkáltató teherbíró képességét cél­szerű figyelembe venni. 3. A törzsgárdához tartozás követelményeinél cél­szerű a munkaviszonyban eltöltött éveken kívül feltételként megállapítani a tartósan magas szín­vonalon, a kifogástalanul és eredményesen vég­zett munkát, valamint a fegyelmezett magatar­tást is. 4. Azoknak a dolgozóknak, akiknek munkaviszo­nya nem az adott munkáltatónál áll fenn, de te­vékenységüket a munkáltatónál fejtik ki (pl. or­vos, pedagógus, társadalmi szervek tisztségvise­lői), amennyiben az adott törzsgárdaszabályzat­­ban megfogalmazott feltételeknek megfelelnek, a törzsgárdatagságuk elismerhető. 5. Ajánlatos a munkaerőmozgásra tekintettel a sza­nálás, felszámolás stb. következtében megszűnt törzsgárdatagság rendezése (pl. egy ágazaton, al­­ágazaton belül történő áthelyezést az új munka­hely törzsgárdaszabályzata elismerheti). 6. A szabályzatban célszerű rendelkezni a törzsgár­dához tartozás — a munkaviszonyból eredő kö­telezettségek megszegése vagy más fegyelemsértő magatartás és egyéb ok miatti — szüneteltetésé­ről, végleges megszűnéséről, vagy megvoná­sáról. 7. Célszerű, ha törzsgárdába való felvételről az adott munkahely (üzem, osztály stb.) gazdasági vezetője és az illetékes szakszervezeti bizalmi (főbizalmi) egyetértésben dönt. Indokolt lehető­vé tenni, ha a dolgozó a felvétel kérdésében hozott döntéssel nem ért egyet, a munkáltató vezetésétől és a szakszervezeti bizottságtól kér­hesse a sérelmesnek talált döntés felülvizsgálatát. A szabályzatban megállapított és az adott foko­zathoz kapcsolódó törzsgárdajutalomra — ha azt a kollektív szerződésben (munkaügyi sza­bályzatban) is felvették — a dolgozó alanyi jogot szerez. A jogszerűen járó, de ki nem fizetett ju­talommal kapcsolatban munkaügyi vita kezde­ményezhető. 8. Fegyveres erők, a fegyveres testületek és a ren­dészeti szervek polgári dolgozói törzsgárdasza­­bályzatát az illetékes miniszter (országos hatás­körű szerv vezetője) a szakszervezettel egyetér­tésben külön állapíthatja meg. Tájékoztató a TMB szakbizottságai által odaítélt kandidátusi fokozatoktól. Nyelvtudományi szakbizottság BOTOS IMRE (Magyar Távirati Iroda) „Magyarországi glagolita emlékek” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. BÉNYINÉ FARKAS MÁRIA: (JATE BTK) „A hely- és időhatározós szószerkezetek kont­rasztív vizsgálata a magyar és az olasz nyelv­ben” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. MÉSZÁROS EDIT: (JATE) „Az Erza Mordvin igeképzők” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidátusa. MARTSA SÁNDOR: (JPTE) „MOZGÁS ÉS IRÁNYAI A mozgást jelentő igék és lokális bővítményeik az orosz és a ma­gyar nyelvben” c. értekezése alapján a nyelvtu­domány kandidátusa. FÁBRICZ KÁROLY: (JATE) „Partikulák a magyar és az orosz nyelvben” c. értekezése alapján a nyelvtudomány kandidá­tusa. FÖLDES CSABA: (Juhász Gyula Tanárképző Főiskola Szeged) „A frazeológiai ekvivalencia espektusai a mai magyar, német és orosz nyelvben” c. — NDK- ban megvédett — értekezése alapján a nyelv­­tudomány kandidátusa. AKADÉMIAI KÖZLÖNY 1988. október 7.

Next