Akadémiai Közlöny, 1990 (39. évfolyam, 1-9. szám)
1990-08-10 / 6. szám
1990. augusztus 10. AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ Az Elnökség 1411990. számú határozata Az Elnökség a beszámoló tervezetét kiindulási alapként elfogadja. Felkéri a készítőket, hogy a vitában elhangzottakat hasznosítva pontosítsák a tervezetet, és azt az elnök terjessze a közgyűlés elé. Javaslat MTA 1990. évi közgyűlése határozatának szerkezetére és néhány megállapítására Az Elnökség, 1990. január 5-én tartott ülésén a 2/1990. sz. határozatával, alkalmi bizottságot küldött ki azzal, hogy a bizottság készítse el az 1990. évi rendes közgyűlés koncepcionális jellegű határozati javaslatának tervezetét. A bizottság elnökéül Csurgay Árpád főtitkárhelyettest kérte fel az Elnökség. Csurgay Árpád a javaslatot most terjesztette az Elnökség elé. A javaslatról élénk vita bontakozott ki. A tervezetből többen is hiányolták az olyan „nagy kérdések” megtárgyalását, mint pl. hogyan viszonyul az Akadémia az országos kutatás egészéhez. Javasolták, juttassa kifejezésre az Akadémia azt, hogy az ország tudományos életébe olyan mértékű beleszólási jogot kér, mint amekkora a tudományos súlya. Ugyancsak ehhez a témához kapcsolódott az a javaslat is, amely szerint ki kell jelölni az Akadémia helyét a magyar tudomány intézményrendszerében. A tudományos minősítésről sokkal részletesebb állásfoglalásra van szükség, hangzott el a vitában. Szükségesnek tartották kiemelni, hogy az Akadémia a jövőben átalakulása során igényt tart saját vagyonra, önálló anyagi erőforrásokra. Az Akadémia működéséről, működési formájáról szóló rész átfogalmazására, pontosítására is hangzott el javaslat. Csurgay Árpád főtitkárhelyettes, a tervezetet készítő bizottság vezetője válaszában megköszönte az értékes hozzászólásokat, amelyek többségét hasznosítani kívánják. Úgy vélte ugyanakkor, hogy a minősítés kérdése a Minisztertanács hatáskörébe tartozik, így azzal nem kellene a közgyűlésnek részletekbe menően foglalkoznia. Az Akadémia elnöke zárszavában azokkal a felszólalásokkal értett egyet, amelyek az akadémiai saját vagyon létét alapvető és kinyilvánítandó kérdésnek tekintik. A tudományos minősítéssel kapcsolatban úgy ítélte meg az elnök, hogy a közgyűlés véleményt nyilváníthat olyan kérdésekben is, amelyek eldöntéséhez nincs hatásköre. Megállapította végül, hogy a javaslatban szereplő és a vita alapján pontosítandó alternatíva segíti tisztázni az Akadémia helyét, szerepét és testületi működésének koncepcionális kérdéseit. Az Elnökség 15/1990. számú határozata Az Elnökség köszönetét fejezi ki a javaslatot készítő bizottságnak, egyben felkéri arra, hogy a vitában elhangzottakat hasznosítva véglegesítse a közgyűlés elé terjesztendő határozati javaslatot. Előterjesztés rendes és levelező tagok 1990. évi közgyűlési jelölésére Az Elnökség a 24/1989. számú határozatával — Ujfalussy József alelnök vezetésével — alkalmi bizottságot küldött ki az 1990. évi tagválasztás közgyűlési előkészítésére. A bizottság előkészítő munkája során áttekintette a tudományos osztályok választási munkáját és megállapította, hogy 35 rendes és 142 levelező tagra (ebből 2 interdiszciplináris) érkezett ajánlás. A tudományos osztályokon, titkos szavazással, 35-ből 34 rendes tagjelölt megkapta az „igen” szavazatoknak több mint 50%-át. A 142 levelezőtag-jelölt 141-re csökkent, mert az eljárás közben Ruff Imre (VII. 0.) elhunyt. A 141 levelező tagságra ajánlott személy közül, beleértve az interdiszciplináris jelölteket is, 65 fő kapta meg az elfogadáshoz szükséges „igen” szavazatoknak több mint 50%-át. A megválasztásra javasolható új levelező tagok számának meghatározásánál a bizottság figyelembe vette az Alapszabály IV. fejezete 6. §-a (8) bekezdésének előírásait, amelyet az 1990. február 27-i közgyűlés úgy módosított, hogy az Akadémia 70 évesnél fiatalabb tagjainak száma legfeljebb 200 lehet, továbbá az Elnökségnek azt az állásfoglalását, amely kimondja, hogy ez alkalommal az 1990. január 31-i taglétszámot kell alapul venni. Eszerint legfeljebb 50 új, korhatár alatti levelező tag választható. Erre az 50 helyre 57 korhatár alatti jelöltet szavaztak meg az osztályok. A bizottság az Akadémia rendes tagjává 34, levelező tagjává 58 jelölt megválasztását javasolhatja, ez utóbbiak közül 8 fő korhatár feletti. Az alkalmi bizottság megtárgyalta a tudományos osztályoktól beérkezett javaslatokat, és figyelemmel az Akadémia rendkívüli közgyűlésének határozataira, a következőket terjesztette az Elnökség elé. 1. A bizottság ajánlja valamennyi többségi szavazattal rendes tagnak javasolt jelölt (34) megválasztását. 2. Javasolja a bizottság az Elnökségnek, hogy olyan állásfoglalást terjesszen az 1990. évi közgyűlés elé, amely szerint az összes rendelkezésre álló keret (50 fő) felhasználásával válassza meg az új levelező tagokat, a tudományos osztályoknál többségi szavazatot nyert jelöltek (57 fő) figyelembevételével. Ugyancsak javasolja a bizottság, hogy az osztályok által megszavazott, korhatár feletti levelező tagokat terjessze megválasztásra az Elnökség a közgyűlés elé. 3. Javasolja a bizottság, hogy Kumorovitz L. Bernát, Váczy Péter és Wellmann Imre esetében az eljárási rend mellőzésével kerüljön sor rendes taggá választásukra. Az előterjesztésről igen élénk vita alakult ki. Vitaindítójában az MTA elnöke felhívta az Elnökség figyelmét arra, hogy az osztályok által megszavazott sorrend megváltoztatására nincs mód. Javaslatot azonban — 7 nemleges ajánlást — kell 83