Akadémiai Értesítő, 2004 (53. évfolyam, 1-12. szám)
2004-11-12 / 11. szám
108 AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ ben jelennek meg: a szülőváros Kassa, a püspöki székhely Pécs, végül az ország egyházi központja, Esztergom. Külön fejezetet szentelt a szerző Szatmári könyveinek, egy másikat pedig a főpap nagyon jellegzetes, sokoldalú címer- és pecséthasználatának. A kötetet 150 kép illusztrálja. Farbaky Péter adatokban gazdag, világos stílusban megírt könyve az utóbbi évek magyar művészettörténet-írásának egyik legjelentősebb írásműve. III.Osztály Móricz Ferenc Az Analysis Mathematica főszerkesztője Móricz Ferenc alapításától, 1975-től tagja az Analysis Mathematica szerkesztő-bizottságának. 1991-ig szerkesztőségi titkárként vett részt a bizottság munkájában, ami a technikai szerkesztés feladatait is magába foglalta. A kettős feladat igen sok munkát jelentett, hiszen a szerkesztőség szovjet (később orosz) oldala és magyar oldala között intenzív levelezésre volt szükség, és a cikkek fordítása is komoly tennivalót jelentett. Neki van a legnagyobb része abban, hogy a folyóirat mindig példás rendben és példás külalakban, pontossággal jelent meg. 1992-től már főszerkesztő-helyettesként dolgozott 2002-ig, 2003-tól pedig ő a főszerkesztő, és ebben a minőségében is nagyon sok érdeme van abban, hogy a lap megőrizte, sőt tovább gyarapítja nemzetközi hírnevét. IV. Osztály Az Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica főszerkesztője Király Zoltán, az MTA r. tagja, több mint 30 éve főszerkesztője a folyóiratnak. Munkáját mindvégig a szakmai igényesség hatotta át. Sikerült elérnie, hogy a növényvédelem tudományában született hazai, hungaricumnak számító eredményeket is megismerje a világ szakértő közvéleménye. Mindig szem előtt tartotta azt, hogy ez a folyóirat a tudományterület és általában a magyar tudományosság nagykövete legyen. Fórumot teremtett a magyarországi doktori iskolákban született eredmények nemzetközi szinten való közlésére, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a növényvédelem területén működő iskolák mindegyikében szakavatott, minőségorientált munka folyik. V. Osztály Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica Nász István főszerkesztő, Bános Zsuzsanna szerkesztő A folyóirat 2003-ban ünnepelte alapításának 50. évfordulóját. 1954-ben Acta Microbiologica Academiae Scientiarum Hungaricae címmel indult az MTA Orvosi Tudományok Osztályának egyik első folyóirataként, felölelve az orvosi és állatorvosi bakteriológia, virológia, mikológia, parazitológia, járványtan, mezőgazdasági és ipari bakteriológia témakörét. 1994-ben a folyóirat témaköre kibővült az alapvető és klinikai immunológiával, és ennek megfelelően a címe Acta Microbiologica et Immunologica Hungaricára változott. 1981 óta a folyóirat főszerkesztője Prof. Dr. Nász István akadémikus. Munkatársa 1982-től Dr. Bános Zsuzsanna szerkesztő asszony. Mindkettőjük több évtizedes áldozatos munkájának köszönhető, hogy a rendszeres időközönként, igényes formában megjelenő folyóirat a legújabb kutatási területeket is felölelve közvetíti a hazai és nemzetközi tudományos eredményeket. VI.Osztály Gáspár László: Útgazdálkodások Közhely, hogy az úthálózat kialakítása, karbantartása, a közlekedési infrastruktúra hatalmas mértékben befolyásolja a gazdaság fejlődését. A hiánypótló szakkönyv az útgazdálkodás kérdéseiről nyújt áttekintést. Az első rész az útburkolat-gazdálkodás elméleti és gyakorlati problémáira összpontosít (programkészítés, tervezés, költségigény felmérése, optimális stratégiák kidolgozása - majd új szerkezetek építése, fenntartása, felújítása, az üzemeltetett burkolatok időszakonkénti állapotvizsgálata). A második az elmúlt évtizedek hazai és külföldi kutatási és vizsgálati eredményeit, gyakorlatát vizsgálja. A befejező részek pedig a hídgazdálkodás problémáival és olyan komplex gazdálkodási rendszerekkel foglalkoznak, mint az infrastruktúragazdálkodás vagy a vagyongazdálkodás. A hiánypótló munka a hazai szakembereket látja el tárgybeli ismeretanyaggal, fő hasznosítási területe elsősorban pedig az egyetemi graduális és posztgraduális építőmérnöki oktatás. Balázs György: Beton és vasbeton A szerző számos cím birtokosa, de a szakmában így emlegetik: „a beton szerelmese”. Igazolja ezt a tréfás jelzőt az a hatalmas mű, melynek 4 kötete jelent meg eddig és 5-6. kötetei megjelenés előtt állnak. Az első kötet a beton elméletét, a második a mélyépítési beton- és vasbetonszerkezetek történetét, a harmadik a magasépítési vasbetonszerkezetek történetét ismerteti. A negyedik kötet beton- és vasbeton tudománya oktatásának történetét dolgozta fel. A készülő ötödik és hatodik kötet a kutatások története. Ez a nem mindennapi vállalkozás méltó ahhoz az építőanyaghoz, mely a 20. század építészetét alapvetően meghatározta. VII.Osztály Fodorné Csányi Piroska: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai - Szervetlen kémiai nevezéktan Az International Union of Pure and Applied Chemistry , a kémikusok nemzetközi szervezete évtizedek óta munkálkodik a kémiai elnevezés és helyesírás egységes szabályrendszerének kidolgozásán. Fodorné Csányi Piroska maga is részt vesz ebben a nagy munkában, a szervetlen kémiai nómenklatúra-bizottság tagjaként. Elsősorban az Ő áldozatos munkájának köszönhető, hogy a IUPAC-szabályzatok magyar nyelvű adaptációi sorra megjelentek. Mindenki, aki kutatóként vagy oktatóként (szabadjon hozzátenni: kiadói szerkesztőként) kémiával foglalkozik, nap mint nap forgatja e könyvet. 2004. november 12.