Akadémiai Értesítő, 2004 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2004-11-12 / 11. szám

108 AKADÉMIAI ÉRTESÍTŐ­ ben jelennek meg: a szülőváros Kassa, a püspöki székhely Pécs, végül az ország egyházi központja, Esztergom. Külön fejezetet szentelt a szerző Szatmári könyveinek, egy mási­kat pedig a főpap nagyon jellegzetes, sokoldalú címer- és pecséthasználatának. A kötetet 150 kép illusztrálja. Farbaky Péter adatokban gazdag, világos stílusban meg­írt könyve az utóbbi évek magyar művészettörténet-írásá­nak egyik legjelentősebb írásműve. III.Osztály Móricz Ferenc Az Analysis Mathematica főszerkesztője Móricz Ferenc alapításától, 1975-től tagja az Analysis Mathematica szerkesztő-­bizottságának. 1991-ig szerkesz­tőségi titkárként vett részt a bizottság munkájában, ami a technikai szerkesztés feladatait is magába foglalta. A kettős feladat igen sok munkát jelentett, hiszen a szer­kesztőség szovjet (később orosz) oldala és magyar oldala között intenzív levelezésre volt szükség, és a cikkek fordí­tása is komoly tennivalót jelentett. Neki van a legnagyobb része abban, hogy a folyóirat mindig példás rendben és példás külalakban, pontossággal jelent meg. 1992-től már főszerkesztő-helyettesként dolgozott 2002-ig, 2003-tól pedig ő a főszerkesztő, és ebben a minőségében is nagyon sok érdeme van abban, hogy a lap megőrizte, sőt tovább gyarapítja nemzetközi hírnevét. IV. Osztály Az Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica főszerkesztője Király Zoltán, az MTA r. tagja, több mint 30 éve fő­szerkesztője a folyóiratnak. Munkáját mindvégig a szakmai igényesség hatotta át. Sikerült elérnie, hogy a növényvéde­lem tudományában született hazai, hungaricumnak számító eredményeket is megismerje a világ szakértő közvélemé­nye. Mindig szem előtt tartotta azt, hogy ez a folyóirat a tu­dományterület és általában a magyar tudományosság nagy­követe legyen. Fórumot teremtett a magyarországi doktori iskolákban született eredmények nemzetközi szinten való közlésére, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a növény­­védelem területén működő iskolák mindegyikében szakava­tott, minőségorientált munka folyik. V. Osztály Acta Microbiologica et Immunologica Hungarica Nász István főszerkesztő, Bános Zsuzsanna szerkesztő A folyóirat 2003-ban ünnepelte alapításának 50. évfordu­lóját. 1954-ben Acta Microbiologica Academiae Scientiarum Hungaricae címmel indult az MTA Orvosi Tudományok Osztályának egyik első folyóirataként, fel­ölelve az orvosi és állatorvosi bakteriológia, virológia, mikológia, parazitológia, járványtan, mezőgazdasági és ipari bakteriológia témakörét. 1994-ben a folyóirat téma­köre kibővült az alapvető és klinikai immunológiával, és ennek megfelelően a címe Acta Microbiologica et Immu­nologica Hungaricára változott. 1981 óta a folyóirat főszerkesztője Prof. Dr. Nász István akadémikus. Munka­társa 1982-től Dr. Bános Zsuzsanna szerkesztő asszony. Mindkettőjük több évtizedes áldozatos munkájának kö­szönhető, hogy a rendszeres időközönként, igényes for­mában megjelenő folyóirat a legújabb kutatási területeket is felölelve közvetíti a hazai és nemzetközi tudományos eredményeket. VI.Osztály Gáspár László: Útgazdálkodások Közhely, hogy az úthálózat kialakítása, karbantartása, a közlekedési infrastruktúra hatalmas mértékben befolyásolja a gazdaság fejlődését. A hiánypótló szakkönyv az útgaz­­dálkodás kérdéseiről nyújt áttekintést. Az első rész az út­burkolat-gazdálkodás elméleti és gyakorlati problémáira összpontosít (programkészítés, tervezés, költségigény fel­mérése, optimális stratégiák kidolgozása - majd új szerke­zetek építése, fenntartása, felújítása, az üzemeltetett burko­latok időszakonkénti állapotvizsgálata). A második az el­múlt évtizedek hazai és külföldi kutatási és vizsgálati eredményeit, gyakorlatát vizsgálja. A befejező részek pedig a hídgazdálkodás problémáival és olyan komplex gazdál­kodási rendszerekkel foglalkoznak, mint az infrastruktúra­­gazdálkodás vagy a vagyongazdálkodás. A hiánypótló munka a hazai szakembereket látja el tárgybeli ismeretanyaggal, fő hasznosítási területe elsősor­ban pedig az egyetemi graduális és posztgraduális építő­­mérnöki oktatás. Balázs György: Beton és vasbeton A szerző számos cím birtokosa, de a szakmában így em­legetik: „a beton szerelmese”. Igazolja ezt a tréfás jelzőt az a hatalmas mű, melynek 4 kötete jelent meg eddig és 5-6. köte­tei megjelenés előtt állnak. Az első kötet a beton elméletét, a második a mélyépítési beton- és vasbetonszerkezetek történe­tét, a harmadik a magasépítési vasbetonszerkezetek történetét ismerteti. A negyedik kötet beton- és vasbeton tudománya oktatásának történetét dolgozta fel. A készülő ötödik és ha­todik kötet a kutatások története. Ez a nem mindennapi vállalkozás méltó ahhoz az építő­anyaghoz, mely a 20. század építészetét alapvetően meghatá­rozta. VII.Osztály Fodorné Csányi Piroska: A magyar kémiai elnevezés és helyesírás szabályai - Szervetlen kémiai nevezéktan Az International Union of Pure and Applied Chemistry , a kémikusok nemzetközi szervezete évtizedek óta munkál­kodik a kémiai elnevezés és helyesírás egységes szabály­­rendszerének kidolgozásán. Fodorné Csányi Piroska maga is részt vesz ebben a nagy munkában, a szervetlen kémiai nómenklatúra-bizottság tagjaként. Elsősorban az Ő áldoza­tos munkájának köszönhető, hogy a IUPAC-szabályzatok magyar nyelvű adaptációi sorra megjelentek. Mindenki, aki kutatóként vagy oktatóként (szabadjon hozzátenni: kiadói szerkesztőként) kémiával foglalkozik, nap mint nap forgatja e könyvet. 2004. november 12.

Next