Építünk - Alföld. A Magyar Írók Szövetsége Debreceni Csoportjának folyóirata 5. (1954)
1954 / 2. szám - Barta János: Jókai
kötni. Nem is egyszer fordult elő, hogy a nagy füsttel és berregéssel megindult vasútépítő vállalat összeomlott, a külföldi vállalkozó kivonult és itthagyta a milliós veszteségeket a magyar állam és a magyar nép nyakán. — Úgy gondolom, a legmegdöbbentőbb tanulság Jókai és a jobbérzésű magyarok számára nem a külföldi rablókapitalizmus betörése volt, hanem az, hogy a magyar társadalom vezető osztályai milyen hamar hozzáromlottak, hozzáaljasodtak ezekhez a modern, nagystílű haramiákhoz, s nem maradt érintetlen az a középnemesség sem, amely a megelőző küzdelmekben szinte a nemzet szemefénye volt. A magyar katolikus főpapság 1866-ban egy belga bankcsoportnál hatalmas kölcsön fejében az egész magyar egyházi nagybirtokot el akarta zálogosítani ; nagybirtokosaink, olykor hatalmon lévő miniszterek és miniszterelnökök rokonai — igazgatósági tagok lettek az idegen tőkecsoport vállalataiban , s ott olyan sikerrel működtek, hogy hamarosan panamavádaktól visszhangzott az egész ország, s Lónyay Menyhért miniszterelnöknek 1872-ben azért kellett lemondania, mert a képviselőházban az ellenzék nyíltan korrupcióval vádolta. Jókai lelkében ettől fogva hol nyíltabban, hol lappangva tragikus küzdelem folyik : ifjúságától fogva hordozza magában az emberbe és az emberi haladásba vetett hitet: az önkényuralom alatt megóvta az összeomlástól az, hogy a magyar társadalom jövőjébe vetett hitét nem vesztette el, sőt színes illúziókat is tudott szőni a magyar nemesség nyomán az egész társadalom kapitalista polgári felvirágzásáról. Ő alkotta meg „Felfordult világ” című regényében annak a nemesnek a típusát, aki az apai könnyelműséggel elvesztett birtok helyébe szerény, józan méretű iparvállalatit alapít és azt fölvirágoztatja. Most pedig, a kiegyezési kor posványában meg kell érnie legkedvesebb illúzióinak szétfoszlását. Hite és szeretete annyira megrendült, hogy élete utolsó évtizedeiben gyakran kellett a legsötétebb pesszimizmussal megküzdenie. Egyik legpesszimistább művében , az Ahol a pénz nem Isten c. kisregényében olyan családot ábrázol, amely a Tűzföld egyik lakatlan hegycsúcsán kezd új életet, hátatfordítva az egész európai civilizációnak. Jókai legértékesebb művei ehhez a most ábrázolt két nagy találkozóhoz kapcsolódnak : végső élményi alapjuk vagy a reformkor és a szabadságharc, vagy a kapitalizálódni kezdődő Magyarország. Ahhoz azonban, hogy ezt a két nagy élményt az egész nemzet számára ki tudja fejezni, a Jókai lángelméjére és hatalmas írói művészetére volt szükség. Jókai írói művészetének a mi korszakunk számára legkiemelkedőbb vonása az, hogy igazi nagy regényeiben meg tudja éreztetni egy történelmi korszak hősies levegőjét. Idevágó műveinek van egy közös vonásuk , hogy cselekményük középpontjában valamilyen nagy, sokszor az egész nemzet sorsára kiható, tehát szinte epikus jellegű vállalkozás áll. Az „És mégis mozog a föld” kicsapott diákjai a magyar kultúrát akarják megteremteni ; egyikük színész lesz, a másik jogász, a harmadik elmegy Ázsiába az ősmagyarokat megkeresni — maga a főhős pedig, Jeney Kálmán, arra a heroikus feladatra vállalkozik, hogy élére áll a nyelvfejlesztő mozgalomnak, s megteremti a magyar irodalmat, az egész kiváltságos társadalom közönyével szem ’mben. — A magyar nábobban és a Kárpáthy Zoltánban a magyarszármazású, de kozmopolitává züllött arisztokrata és francia szövetségesei folytatnak hadjáratot a parlagi nábob hatalmas örökségéért, de folyik a háttérben egy másik küzdelem is : azért hogy ez a magyar parlag öntudatra ébredjen ; a cselekmény hátterében az első reformországgyűlésekre felvonuló erőket látjuk — Széchenyi és Wesselényi Miklós óriásra megnövelt talajával. — A Rab Rábyban a népbarát nemes azt a célt tűzi ki, hogy a pestmegyei szegény jobbágyokat és adófizető kispolgárokat megszabadítja, az őket szipolyozó, maguknak kincseket halmozó, szószerint bűnszövetkezetté szervezett tisztviselőktől. A harc a szemünk előtt ölt egyre nagyobb arányokat : a puritán Rábynak a puritán II. József lesz a szövetségese, és végül már egy király küzd egy vármegye ellenében. Jókai nagyon jól ért hozzá, hogy még kevésbbé politikus regényeinek világképét is hatalmas társadalmi erők felvonulásával növelje meg. A Fekete gyémántokban Berend Iván kispolgárian elképzelt bányaüzeme körül Európáraszóló bonyodalom kerekedik . Kaufmann Félix, aki finánctőkés mivoltához híven egyformán otthon van Bécsben, Párisban és Budapesten, csak a maga szerény millióit akarja hazárd spekulációval és tőzsdejátékkal megtízszerezni ■— de Sámuel apát mögött már egy világraszóló szervezet áll : a pápaság — és az apátúr nem akar kevesebbet, mint azt, hogy a pápa világi hatalmának helyreállításával az egész világtörténelemnek adjon új fordulatot. Ez az eposzi nagyszerűség a szabadságharc ábrázolásában, különösen A kőszívű ember fiaiban éri el eszmei és művészi tetőpontját. A kőszívű apavégrendeletével, amely túlvilági átok terhe alatt akarja három fiát az idő kerekének megállítására, a magyar fejlődés elfojtására kötelezni és az anya-