Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 19. (1968)

1968 / 7. szám - VALÓSÁGUNK - Taar Ferenc: Árvák és elhagyottak (Riport az állami gondozott gyermekekről)

munka az elmúlt évek, évtizedek során olyan eredményeket mutathatott fel, amelyek tiszteletet érdemelnek. Ebből a tényből kell kiindulnunk. Ha most mégis inkább a gon­dokról, hiányokról esik több szó, csupán azért van így, mert a sürgető szükség ezt pa­rancsolja. Sokéves tapasztalat szerint a gyerekek fejlődését veszélyeztető leggyakoribb okok a következők:­­ Első helyen áll: a családi életek rendezetlensége, a válások növekvő száma. Ami ezzel együtt jár: szeretetlenség, rideg légkör, a család morális és jogi ér­telemben vett széthullása. — A „rendezett” családokon belüli nevelés és a szigorú ellenőrzés hiánya. Az éret­len fiatalok szabadjára engedése, pénzzel, ajándékokkal való kényeztetése, túlzott elhalmozása. A szülők nemtörődömsége, vagy elfoglaltságuk miatt előálló nevelési vákuum. — A kettős (sőt, hármas!) nevelés. Az iskola, a család (és a baráti kör!) nevelési hatásai nem mindig esnek egybe, gyakran keresztezik, közömbösítik egymást. — A büntetett előéletű felnőttek demoralizáló hatása a családban, rokonságban, ismerősi körben. — A rosszul megválasztott baráti kör. (Bandák, galerik.) — A pedagógiai munka fogyatékosságai otthon, az iskolában és a munkahelyen. — A rádió, a televízió, filmszínházak nem mindig körültekintően megválogatott műsorai. (Szimpatikus bűnözők, mint „hősök” !) — Az ifjúságvédelmi rendeletek kijátszása, megszegése. (Pl. fiatalkorúak kiszol­gálása szeszes itallal. Esti csavargás elnézése stb.) — Nyugati ellenséges rádióadók, újságok, propagandaanyagok fertőző hatása. — A lódörgés. A fiatalok jelentős része nincs munkával lekötve. Részint mert nincs is elég munkaalkalom, részint mert hiányzik a dolgozni akarás szán­déka is. — Végül, de nem utolsó sorban: az emberek egy részének közömbössége, lelkiis­meretlensége, gyávasága. A felsorolás nem teljes. Folytatni lehetne a sort. De talán ennyiből is látható, milyen bonyolult munkát kell végezniök a „Gyermek és Ifjúsági Munkaértekezleteknek", ame­lyek megyei, illetve debreceni viszonylatban összefogják valamennyi érdekelt szerv te­vékenységét. Működésük hatását azonban csökkenti az a körülmény, hogy semmiféle hatósági jogkörrel nem rendelkeznek, közvetlen intézkedéseket nem hozhatnak, érdem­ben nem dönthetnek, számonkérési joguk nincs. A munka operatív részét a tanácsok igazgatási, illetve művelődésügyi osztályai vég­zik, mint gyámhatóságok. A megelőzést szolgáló különféle intézkedéseikről képet nyújt az alábbi kimutatás: A megelőzést szolgáló intézkedések évenként Debrecenben 20-30, a megyében 280- 300 állami gondozásba vételt tesznek szükségtelenné. Még határozottabb intézkedések­kel ez az arány tovább növelhető. Hatásosnak vélné az ember a szülők beidézését és figyelmeztetését. Az esetek többségében nem vezet célra. Aztán rendszerint nem törté­nt 1966/67. Megye Debrecen Befutott jelzés a veszélyekről 830 220 Nyilvántartásba vett gyerek 615 439 Szülők figyelmeztetése 420 52 Feljelentés ifjúság elleni bűntett miatt 30 1­­0 Eljárás tartáskötelezettség elmulasztása miatt 153 Kereset letiltás 262 Alkoholelvonó-kúrára javaslás 592 Állami gondozásba vétel 352 76 Gyámügyi pénzsegélyben részesült 801 1100

Next