Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 22. (1971)
1971 / 12. szám - FIGYELŐ - Gál István: Csokonai a vezető amerikai történelmi folyóiratban
A tv-játékban éppen ez sikkadt el. Maradt a felületes jellemábrázolás, kiegészítve ötletes környezetrajzzal és nem kevés ügyes technikai megoldással. Igaz, hogy a televíziónak ez a bemutatója még így is fölötte volt a tv-játékok átlagszintjének. Erre azonban talán azt is lehet mondani, hogy elég baja ez az átlagszintnek; illetve azt, hogy ez a kisregény, még így, mélyebb összefüggéseitől „megszabadítva" is, élvezhető, bár inkább csak szórakoztató tv-játékot biztosított a nézőknek. Hozzájárult ehhez Tordai Teri szépsége és Huszti Péter, Kállai Ferenc és Kálmán György karakteres játéka. Arról már nem Tordai Teri és Huszti Péter tehet, hogy a regény megfelelő figuráit csak részlegesen vitték képernyőre. Hámos György szerint „Sarkadi Imrét különben nem nehéz megfilmesíteni. . ." Lehet, de A gyáva adaptációjával ezt a televízió nem bizonyította. JUHÁSZ BÉLA Csokonai a vezető amerikai történelmi folyóiratban A magyar klasszikusok közül az angol nyelvterületen ismert magyar költők sorából Csokonai Vitéz Mihály maradt eddig leginkább háttérben. John Bowring 1830-ban megjelent antológiája három jelentéktelen verset közöl tőle. Riedl Frigyes 1904-ben kiadott magyar irodalomtörténete sem méltatja korszakos jelentőségét. Még a magyar irodalom eddigi legtevékenyebb angol nyelvű ismertetője. Reményi József, aki pedig valamennyi nagy magyar klasszikussal foglalkozott, sem vette be galériájába (1964). Most végre fényes elégtételt kapott Csokonai hosszas mellőzéséért. Az Amerikai Történelmi Társulat „The American Historical Review" c. folyóiratát 30 000 példányban megjelenő nagy alakú képes orgánummá szervezte át. Ennek legutóbbi számában George Bárány, a (Colorado) denveri egyetem tanára, egy nagy föltűnést keltett Széchenyi-életrajz szerzője, negyven oldalas tanulmányt írt Csokonairól és a magyar felvilágosodásról. A magyarság erőfeszítését, hogy a nyugati felvilágosodás dinamikus energiáit magába olvassza, legjobban Csokonai Vitéz Mihály költői életműve illusztrálja - írja. Az utolsó másfél században a magyarság törekvéseit és álmait legjobban a költészet fejezte ki és így ez lett a magyar irodalom vezető politikai műfaja. Csokonai munkássága a magyarság szellemi látókörének impozáns kitágulását jelenti. Ő a legnagyobb rokokó költő, de még sok más is. A klasszikusokon nevelkedett, de tájékozott volt az olasz, német, svájci, francia és angol irodalomban is; érdeklődése az esztétika, a költői műfajok, a költői mesterség iránt Arany Jánosig a legkiemelkedőbb poeta doctussá teszi. Fordításai németből, olaszból, angolból, franciából, latinból és görögből a felvilágosodás írójának jellemző művei. Békaegérharca a korabeli magyar diéta travesztiája, robusztus humorérzékkel és társadalombírálattal. A helyi színek és a korban való jelenlét nem tette vidékiessé, világpolgári igényeit jelzik olasz dalok, francia menüettek, lengyel mazurkák, német és magyar táncok, arab és perzsa mértékek pazarul magyarrá alakított ritmusai. Hitt az emberiség egyetemes testvériségében. Világa rendkívül széles határokat fog át: a magyar népdal dinamikáját és Háfiz keleti költészetét, a szabadság harcát a sötétség ellen és a magyar nemzeti eposz megteremtésének vágyát, a sokféle vallás megértésétől a botanikus kert szépségeinek titkaiig. Művészete a felvilágosodás és romantika társulásának tükre. Sok úttörő vonása csak később bontakozott ki a XIX. század nemzeti remekíróinak képviselőinél. Csokonai életműve Rákóczi szabadságharcáig nyúlik vissza. Az Emberi Jogok Nyilatkozatának kései visszhangja Csokonai versének kijelentése, hogy mint ember és polgár szeretne élni.