Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 24. (1973)

1973 / 1. szám - A 150 ÉVE SZÜLETETT PETŐFIRE EMLÉKEZÜNK - Bényei Miklós: "Hej, Debrecen, ha rád emlékezem..." (Petőfi Sándor Debrecenben)

döntött: a két nagy szerelem, a színészet és a költészet közül az utóbbit választotta. Költő, jeles költő akart lenni. Vett egy zöld füzetet és beleírta 78 versét — köztük a debrecenieket­­, első kötetének anyagát. Nem egészen egy hónapig dolgozott. Február 10-én készült el. Egy percig sem akart tovább várni, tovább maradni Debrecenben. Miután barátja, az áldozatkész Pákh kezességet vállalt, hogy kifizeti adósságát, ha 45 napon belül nem küldi meg a pénzt Fogasnénak, elbúcsúzott diák­cimboráitól, s másnap, február 11-én reggel nekilátott az út­nak „kopott ruhában, gyalog, egypár húszassal és egy kötet verssel. E kötet versben volt minden reményem. . ."is Pesten „verseimet, melyeket még Debrecenben összeírtam, több helyen kínálgatom, hogy vegyék meg, mert pénzre volt szükségem, ha élni, s ami több, be­csületem fönntartani akartam. Debr.-ben volt adósságom, s azt bizonyos időre le kellett fizet­nem."20 Még nem telt el a megadott 45 nap - csak 42 -, s a pénz megérkezett. S röviddel ez­után megérkezett Petőfi sikereinek a híre is. Reménye valóra vált: költő lett, jeles költő. E nyáron versbe öntötte debreceni telének emlékeit is. Verset írt a nyomorról, a jobb módból visszatekintve rá, már-már mosolyogva rajta. Felidézte a rosszat, s felidézte a jót is: „Hej, Debrecen, / Ha rád emlékezem! . . . / Sokat szenvedtem én tehenned, / És mindamellett / Oly jól esik nekem, / Ha rád emlékezem." (Egy terem Debrecenben.) Huszár Adélt Petőfi-szobrának eredeti gipsz mintája. Felállították 1883-ban a Rét. Kollég,­gium II. lépcsőházában

Next