Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 24. (1973)

1973 / 11. szám - VALLOMÁSOK CSOKONAIRÓL - Tóth Béla: Csokonai a képzőművészetben. (Ábrázolások és illusztrációk)

TÓTH BÉLA Csokonai a képzőművészetben (Ábrázolások és illusztrációk) Csokonai első és máig egyetlen hiteles arcképe az a rézmetszet, amely a költőnek Márton József által Bécsben (1816) kiadott „nevezetesebb poétái munkái"-nak élén áll, s melyet Erőss János kádai pap, volt debreceni diák műve után Friedrich John bécsi rézmetsző ké­szített.­ A 12­ edrét alakú könyvecske élén álló barna nyomású kép Csokonait ovális keret­ben, mellkép formájában ábrázolja a költő közismert vonásaival. A kis mű keletkezéséről és „hitelességéről" maga Márton József nyilatkozik kiadványa „Élőbeszédjében: „Hogy a' Képét illyen jól eltalálva kimetszethettem Tiszt. Erőss János Urnak köszönhetjük, a' ki őtet tanúló társa' s barátja lévén lefestette. A' kimetszés a leg­nevezetesebb 's e' részben a' legnagyobb Mester munkája, a' kinek metszéseit minden ahhoz értő, és az efféle remek munkákban gyönyörködök öszveszedik. Valaki tsak Cs. Vi­tézt esmérte és ez a' kimetszett képet nálam meglátta, örömmel eltelve így kiáltott fel: Ez az!­ó ez!­­ Mind a' festett képet, mind a' Cs. V. élete leírására tartozó ide alább köz­­lött rajzolatokat is. Gál László Ur baráttságából leírom, és hogy én az ő képét illy szép metszésben, így eltalálva Hazám fiainak, az ő számos Barátinak és betsülőinek általadha­­tom, azon való örömömet eléggé ki nem fejezhetem" (IV. 1.). Erőss János, mint Ecsedi Istvánnak A rézmetszés művészete a debreceni Református Kollé­giumban (Debrecen, 1931) c. munkájából kitűnik, öccsével, Gáborral együtt maga is a rézmetsző diákok csoportjába tartozott. Gábor kitűnő rézmetsző volt,­ János viszont in­kább rajzaival segítette a társaságot, így pl. az ő rajzai nyomán készültek a Szentgyörgyi József természetrajz könyvéhez készített metszetek, melyek Kazinczy Ferenc elismerését is kivívták. Utóbbi szerint ezek a táblák „a külföldön készült afféle rajzolatokkal bátran öszvemérkőzhetnek" (Levelezése, III. k. 189­­1.). Ecsedi István mind Erőss Gábort, mind Erőss Jánost Csokonai tanulótársainak mondja (i. m. 40., 75. 1.). Bár mint a későbbiekből is kiderül, Csokonai ismerte Gábort, és szoros kapcsolatban állt vele, illetve rézmetsző társaival (Halász István, Papp József), mint erről hozzájuk „10. Xbris 1804" írott levele is tanúskodik,3 tanulótársa inkább János lehetett, aki 1791-ben subscribált, míg Gábor jóval fiatalabb volt mindkettőjüknél. János később ká­bai, majd bakonszegi lelkész lett­, s barátságuk a költővel ennek haláláig fennmaradt. Ku­linyi Nagy Benő az általa szerkesztett Csokonai-albumban (Debrecen, 1861) pl. ezt írja: „Munkáinak kiadása iránt több ízben és sokfelé kelletvén utaznia, gyakran útjába ejté Bőd János bárándi és Erőss János kábai lelkészt" (16. I.).­ Ez a hosszú és alapos ismeretség, barátság tetézve egy rajzolói, festői készséggel megáldott ember vizuális erejével, emlé­kezetével, meggyőzővé teszik Márton szavait, amelyek a költő arcképét ismételten jól eltaláltnak mondják.­ Márton szavait erősítik az általa is említett Gaál László emlékezései­, melyekben szóban is bemutatja Csokonait, s a képről is említést tesz. Gaál László Csurgón Csokonai tanítványa volt, majd követte mesterét Debrecenbe, s itt a költő anyjának kosztosdiákja lett, házukban lakott. Később ügyvéd volt és táblabíró. Ő őrizte meg Csokonai kéziratos hagyatékát, me­lyet Toldi Ferenc rendelkezésére bocsátott a készülő Csokonai kiadás számára, s valószí­nűleg e kiadáshoz való hozzájárulásképpen írta meg emlékezéseit (Vargha B.: i. m. 615. 1.), bár ezeket részben már megírhatta Márton József számára is (lásd annak „Előbeszéd"-ét IV. 1.). Gaál László emlékezéseiben így írja le a költőt: „Csokonai Vitéz Mihály test­alkatára néz­ve tudtomra szabatos idomú, mintegy öt lábnyi és hét hüvelyknyi magas, ép termetű, mel­­ye domború, vállai nem szélesek, de karjai szembe ötlő (asszonyosan) gömbölyűek és iz­mosak, lábai épek, combjai nem soványak. Fejének hátulja magasabbnak látszott a­ fő első részénél,­­ haja tömött, gesztenye színű barna, nem is­merő vagy lész szeg egyenes, ábrázatja hosszas, himlőhelyes, de vonzó tekintetű; szemei sötétkékek, elevenek, szem-

Next