Alföld. Irodalmi és művelődési folyóirat 32. (1981)

1981 / 10. szám - DOKUMENTUM - Veres Péter levelei Vörös Vincéhez (Közli: Juhász Béla)

1941■ szept­ 19. Előzmény — Németh László szept. 11. levelében Gulyás Páltól régi Napkelet-, Nyugat- és Pro­testáns Szemle-számokat kért, mivel Püski Sándor, a Magyar Élet kiadója meg akarta jelentetni a Tanú előtti tanulmányait. A kétkötetes mű Készülődés címen megjelent 1941 őszén. Ady-Babits-emlékünnepély — a debreceni Ady Társaság dec. 8-án rendezett irodalmi estje. A műsorban Németh László-írás nem szerepelt. 1942. febr. 19. Előzmény - Gulyás Pál febr. 10-15-i (folytatásos) szenvedélyes hangú levelében beszámolt róla, hogy febr. 9-én az Ady Társaság szokásos hétfői „symposion”-ján szó esett és vita alakult ki Németh László színművéről, a Cseresnyésről. A darabot nemrég mutatta be a budapesti Nemzeti Színház. Igen nagy sajtóvisszhangja volt, sokan támadták. Debrecenben Karácsony Sándor méltatta, igazolva látta benne saját magyar dráma-elméletét. A vitadélutánon, melyet Kondor Imre egyetemi tanár nyi­tott meg, Gulyás Pál élesen szembekerült a jelenlevő Karácsony-tanítványokkal. 1942. júl. 30. Nyári Egyetem - Gulyás Pál júl. 27-i levelében jelezte, hogy a debreceni Nyári Egyetem aug. 1.-16-án írói konferenciát rendez. Első nap zártkörű program lesz, másnap az irodalmi társaságok bevonásával nagyobb közönség előtt fognak szerepelni. Útiköltség, ellátás biztosítva, és 50­0 hono­rárium. A szervezők megbízásából felkérte Németh Lászlót, vegyen részt a konferencián. Németh aug. 14-én érkezett Debrecenbe. ... professzort csinál belőlem... - Németh László debreceni barátai rábeszélésére megpályázta a Tisza István Tudományegyetem magyar irodalmi katedráját. Pályázatát később visszavonta. Szárszó­i utalás az első, 1942-es balatonszárszói nyári táborozásra, melyet Püski Sándor, a Ma­gyar Élet kiadója szervezett a református egyház Soli Deo Gloria Szöv. telepén. ... docens társaddal együtt...­­ Gulyás Pál feleségét, Rozót nevezte így tréfásan. Veres Péter levelei Vörös Vincéhez 1937 és 1942 között Veres Péter több levelet írt Vörös Vincének. Leveleket vál­tottak, melyekben komoly témák merültek fel. Veres Péter vallomásértékű gondola­tait fogalmazta meg a tanácsért hozzá forduló fiatal parasztembernek, „aranykalászos” kisgazdának, akiben tehetséget, szervezőerőt, politikusi vénát fedezett fel, remélte, hogy szerepet tölthet be az élénkülő parasztmozgalmakban. Vörös Vince leveleire mindig gyorsan, érdemben, tüzetes fejtegetésekkel válaszolt, ismételten körvonalazta a paraszt­ság vezetőinek feladatait, a művelődés, a szellemi érdeklődés, az alapos és tágas isme­retszerzés kikerülhetetlen szükségességét. Mondhatni, egy zseniális autodidakta adja itt mélyen meggondolt tanácsait ifjabb sorstársának. Beavatja gondolataiba, feladatértelme­zésébe, ellátja intelmeivel, segít irányt szabni szellemi fejlődésének. Vörös Vince 1911-ben született, a hozzá írott első Veres Péter-levél idején huszon­hat éves volt. Tehetsége, tenni akarása, bizonyos vezetői képessége hamar megmutat­kozott. Aranykalászos gazdatanfolyamot végzett, a korszerű mezőgazdasági termelés ügye érdekelte, de hamarosan a paraszti társadalom helyzetének a javítása vált egyre jobban kiterjedő tevékenységének, kibontakozó mozgalmi munkájának középpontjává. Bekapcsolódott a Falu Posta mozgalomba, majd hozzáfogott az arany és ezüstkalászos gazdák önálló országos szervezetének a megteremtéséhez. A kormányzat, az akkori Föld-

Next