Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 57. (2006)
2006 / 8. szám - TANULMÁNY - Dávidházi Péter: Csokonai és az irodalomtörténet feltételessége
19. Guzmics Izidor Kazinczy Ferenchez, 1830. január 18., Kazinczy 1890-1911, XXI, 192, 20. Kazinczy Ferenc Guzmics Izidorhoz, 1830. július 23. Kazinczy 1890-1911, XXI, 346, 21. Janus Pannonius, Ad Galeottum namiensem (A nami Galeottóhoz), Jani Pannonii opera omnia Janus Pannonius összes munkái, kiad. V. Kovács Sándor, Budapest., Tankönyvkiadó, 1987, 248. 22. Tristia I könyv, I. vers, 47—48. Epistulae ex Ponto IV. könyv II. vers, 21-22. sor. Ezúton köszönöm Pajorin Klárának, hogy segített e költemények értelmezésében. Vö. Török László jegyzetét in: Régi magyar irodalmi szöveggyűjtemény I. Humanizmus, szerk. Ács Pál, Jankovics József, Kőszeghy Péter, s. a. r. Ács Pál, Kovács Zsuzsa és mások, Budapest, Balassi, 1998, 255. (A jegyzet azonban az utóbbi idézetet nyilván elírás folytán szintén a Tristiának tulajdonítja.) 23. Kis János Kazinczy Ferenchez, 1813. szeptember 11., Kazinczy 1890-1911, XI. 50. 24. Kazinczy Ferenc Kölcsey Ferenchez, 1813. szeptember 28., Kölcsey Ferenc minden munkái, Sorozatszerkesztő Szabó G. Zoltán, Levelezés 1. 1808-1818, Budapest, Universitas, 2005 (a továbbiakban: Kölcsey 2005), 222. 25. Vö. Szabó G. Zoltán - Szörényi László, Kis magyar retorika (Bevezetés az irodalmi retorikába), Budapest, Tankönyvkiadó, 1988, 75-81. Erre az összefüggésre Korompay H. János hívta föl a figyelmemet; ezúton köszönöm. 26. Vö. Toldy Ferenc, A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztől a legújabb időig, I—II, Pest, Heckenast Gusztáv, 1855-1857 (a továbbiakban: Toldy 1855-1857), I, p. VIII; Toldy Ferenc, A magyar nemzeti irodalom története a legrégibb időktől a jelenkorig rövid előadásban, I—II, Pest, Emich Gusztáv, 18682 (a továbbiakban: Toldy 1868), I, 3. Erdélyi János, Én, a forma és a próza: Gyulai Pálnak, Erdélyi János, Filozófiai és esztétikai írások, s. a. r. T. Erdélyi Ilona, jegyz. T. Erdélyi Ilona, Horkay László, Bp., Akadémiai, 1981, 674. 27. Toldy szerint Vörösmarty az ősmagyar mitológiát történeti dokumentumok híján jogosan rekonstruálta a humanitas (herderi) filozófiája alapján; lásd erről Fórizs Gergely, A kétszemű Küklopsz. A Zalán futása ősmagyar mitológiájának igazolási kísérlete Toldy Aesthetikai leveleiben, in: Klasszikus magyar irodalomtörténet. Tanulmányok, szerk. Dajkó Pál, Labádi Gergely, Szeged, 2003, 309-329. 28. Kiefer Ferenc, Lehetőség és szükségszerűség. Tanulmányok a nyelvi modalitás köréből, Budapest, Tinta Könyvkiadó, 2005, 132, 133. 29. Gyulai Pál, Kazinczy Ferencz, Gyulai Pál, Emlékbeszédek, I—II, Budapest, Franklin, 19022 (a továbbiakban: Gyulai 1902), I, 10. 30. Gyulai Pál, Előszó, Gyulai Pál, Bírálatok Cikkek Tanulmányok, s. a. r. és jegyz. Bisztray Gyula, Komlós Aladár, Budapest, Akadémiai, 1961, 324. 31. Toldy Ferenc, Kazinczy Ferenc és kora, Pest, Magyar Tudományos Akadémia, 1859 (a továbbiakban: Toldy 1859), 4—5, 27. 32. Gyapay 2001, 250-251. 33. Franz Toldy, Handbuch der ungrischen Poesie, In Verbindung mit Julius Fenyéry, hrsg. Franz Toldy, I—II, Pesth und Wien, G. Kilian und K. Gerold, 1828 (a továbbiakban: Toldy 1828), I, p. LV. 34. Toldy 1828, I, p. LIV. 35. Toldy Ferenc Kazinczy Ferenchez, 1827. március 22. Kazinczy Ferenc Toldy Ferenchez, 1827. március 28., Kazinczy 1890-1911, XX. 228., illetve 236., Kazinczy Ferenc Toldy Ferenchez, 1829. december 31. Kazinczy 1890-1911, XXI, 186 36. Csokonai Mihály minden munkái. A szerző saját kéziratai s az első kiadásokhoz gondosan egyengetve, számos kiadatlanokkal bővítve, jegyzésekkel világosítva s életrajzzal bevezetve, kiad. D. Sebedet Ferenc, Pest, Hartleben. Adolf, 1844 (a továbbiakban: Csokonai 1844). A kötet 1844-es évszámmal, 1846 végén kelt előszóval, eredetileg azonban füzetsorozatként 1843-tól 1847-ig jelent meg. Vö. Toldy Ferenc, A magyar költészet kézikönyve a mohácsi vésztől a legújabb időig, I—II, Pest, Heckenast Gusztáv, 1855-1857, I, 659-660; Szilágyi Ferenc, Toldy Csokonai-kiadásának történetéhez, Szilágyi 1981, 375-378. 37. Csokonai 1844, LXVI-LXVII, XCV, XCV-XCVI. hasáb. 38. Toldy Ferenc, A magyar költészet története az ősidőktől Kisfaludy Sándorig, Pest, Heckenast Gusztáv, 18672 (a továbbiakban: Toldy 1867), 425—428. 39. Salamon Ferenc, Csokonai Dorottyája, Szépirodalmi Figyelő, 1. évf. 16. sz. 1861. február 20., 242-244. Kötetben: Salamon Ferenc, irodalmi tanulmányok, I—II, Budapest, Franklin-Társulat, 1889, I, 336-343.