Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 61. (2010)

2010 / 8. szám - Borbély Szilárd: Kazinczy & Csokonay etc.

Gróf Török Mondjátok­ meg Ferencznek, senkinek nem inkább mint neki; ismerem őtet; a’ lyányom szerencsés lesz. 39. SZCÉNA Az emlékező Szinte még megjegyzés érdemel az is, hogy Csokonay, mint afféle hektikus, csaknem halála órájáig eszén volt. Nevezetesen Mihály, a halálra vált, mikor szája és nyelve már koromfeketére üszögült, és az orvos is gyanúját már el nem titkolható, jóbaráti és a kollégiumi ifjak őtet utoljára látni betegágyához számosan jövének, ezek között estveli kilenc órakor, doktorának, Szentgyörgyinek a késlekedése miatt egy Soltra János nevűt egész barátsággal így szólíta meg: Csokonay Nem ajánlana az úr engem alázatosan doktor Szentgyörgyi úrnál, mert már nem várhatom meg? ... Hamarosan én is ajánlhatnám cserébe az urat a Jézus Krisztusnál. Az emlékező­s szavak után a látogatók arcait könnyek boríták el, s a tréfás haldokló egypár óra múlva élni megszűnt. 40. SZCÉNA Élőzene, a zene a következő jelenetbe átúszik, közben elhalkul. Csokonai DVD 25 .,­­Czindery Pál sírja felett, első strófa. 41. SZCÉNA Az emlékező Érsemlyénben, Debrecen mellett, január 30-án. Tegnap estre temeténk el Debrecenben literatúránknak egy felejthetetlen díszét, Csokonay (Vitéz) Mihályt. Született ugyanott novembernek 17-én, 1773- Meghalt januárius 28-án virradóra, hektikái kiszáradásban. Nagy kedvességet nyert versei által, még nagyobbat azoknál, a’ kik ötét közelebbről ismerhették, szíve szelíd és jámbor volta által; mert az ő affectált és nem affectált misanthropiájából úgy sugárlott ki mindég az emberi szeretet, mint affectált cynismusából az aesthéticai lélek. Utolsó nyavalyájában a’ mi nemeslelkű Szentgyörgyink volt mind orvosa, mind vigasztaló barátja. Úgy ment a’ halálnak, mint azt az eszes embertől várni lehet; nem óhajtotta, de tőle nem rettegett. Emlékezete szent lészen közöttünk; szent nékem minden esetben, nevezetesen poétái munkáira nézve, mellyeket ezúttal a’ publicumnak, mint nem sokára megjelenendőket, bemutatok, remélvén tiszteletet érdemlő anyjától, hogy ismervén fia iránt való barátságomat, nékem fogja engedni ezt a’ szerencsét, hogy általam bocsáttassanak közre. Kazinczy Ferenc.

Next