Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 66. (2015)
2015 / 6. szám - TANULMÁNYOK - Margócsy István: "...és mégis mozog..." - de miként? (Az irodalom funkciója Jókai gondolatrendszerében, Az Eppur si muove! című regénye alapján)
JEGYZETEK Jelen tanulmány a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2014. október 10-én, Madách Imre halálának 150. évfordulója alkalmából tartott előadás szerkesztett változata. 1. Reinhart Koselleck, Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája, ford. Hidas Zoltán, Bp., Atlantisz, 2003, 41-73. 2. Meyer H. Abrams, Natural Supernaturalism. Tradition and Revolution in Romantic Literature, W. W. Norton & Company, New York - London, 1973, 13. (Saját ford.) 3- Az „új mitológia” - Herder kezdeményezése nyomán kibontakozó - romantikus elméletében mind a különböző mitológiai képzetek felhasználása, mind szuverén újraalkotásuk fontos szerepet kap, lásd Szajbély Mihály, Délsziget északi fényben. Herder, az új mitológia és Vörösmarty, in: Uő., A nemzeti narratíva szerepe a magyar irodalmi kánon alakulásában Világos után, Bp., Universitas, 2005, 389—407., az Iduna, avagy a megfiatalodás almája című fejezet, 392-399. 4. Abrams, i. m., 36-37. 5. Koselleck, i. m., 20. 6. A romantikus magyar líra és Az ember tragédiája párhuzamairól általában lásd Négyesy László, Egyetemesség, magyarság és egyéniség Az ember tragédiájában, Budapesti Szemle CLVH. kötet, 1924, 1-19.; Fekete Sándor, A vívódó költő, in: Uő., Mezítláb a szentegyházban, Bp., Magvető, 1972, 15-69.; Martinkó András, Vörösmarty és Az ember tragédiája, in: Madách-tanulmányok, szerk. Horváth Károly, Bp., Akadémiai, 1978, 185-214. 7. Friedrich] Daniel] E[rnst] Schleiermacher, A vallásról. Beszédek a vallást megvető műveit közönséghez ford. és az utószót írta Gál Zoltán, Bp., Osiris, 2000, 32. 8. Jegyezzük meg, ez az eshetőség nem idegen a Tragédia közegétől. John Milton Az elveszett paradicsomának 10. könyvében maga Éva ajánlja Ádámnak a közös öngyilkosságot - ezzel akarván megakadályozni, hogy utódaik szülessenek, s a bűnbeesés átkát rájuk örökítsék. 9. Ádám e kérdését Fekete Sándor a Világosságot! című vers fentebb idézett részletével hozta összefüggésbe, Martinkó András pedig a Gondolatok a könyvtárban haladás képzetével (Fekete, i. m., 62.; Martinkó, i. m., 199.). Egyikük sem figyelt fel arra, hogy Ádám itt már a teremtményi alázat pozíciójából idézi fel a haladás képzetét. Martinkó egyenesen Ádám korábbi istenülési vágyához kapcsolja e szavait. 10. Lásd levélváltásukat: Arany János levele Madách Imrének, Pest, October 27. 1861, in: Arany János Összes művei, szerk. Korompay H. János, XVII., A. J. levelezése 1857-1861, Bp.: Universitas, 2004, 601.; Madách Imre levele Arany Jánosnak, Alsó], Sztregován 1861. nov. 2-án, in: uo., 612. 11. Umberto Eco, Széljegyzetek A rózsa nevéhez, in: U. E., A rózsa neve, ford. és az utószót írta Barna Imre, Bp.: Árkádia, 1988, 612. MARGÓCSY ISTVÁN „...és mégis mozog. ..’’-de miként? AZ IRODALOM FUNKCIÓJA JÓKAI GONDOLATRENDSZERÉBEN, AZ EPPUR SI MUOVE! CÍMŰ REGÉNYE ALAPJÁN Különös és szokatlan magyarázatba vagy magyarázkodásba fogott Jókai az És mégis mozog a föld című könyve Toldy Ferencnek ajánlott előszavában, amelyet persze a regény befejezése után írt, mikor lebegve hagyta a saját maga által feltett kérdést: regényt vagy történelmet írt-e? Egyrészt persze büszkén állítja, hogy e műve (is) regény, másrészt azonban olyan történetinek szánt érveléssel próbálja körülbástyázni írását, amely szinte kizárja a fikciós szemléletet: a legnagyobb irodalomtörténeti tekintélyre hivatkozik mint történelmi tanúra és forrásra, s történetmondása hitelét tényleges (pontosabban: hatásosan csoportosított és hatásosan interpretált) történelmi, íróéletrajzi tényekkel akarja garantálni, precízen felidézi a tragikus életsorsú író kortársak nem rövid sorát (Vörösmarty, Bajza, Czakó, Garay,