Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 70. (2019)
2019 / 10. szám - Tanulmány - Debreczeni Attila: Kiindulópontok és kontextusok Fazekas Mihály életművének újraértelmezéséhez
42. Szilágyi M. 2007, 179. 43. Az Ama nemzetek vérében... kezdetű versben, itt pedig a ’vér szomja hevíti’ őket. 44. Az idézetek az Éljen a barátság! című vers végéről valók, melyet Lovász Imre adott ki (s a következőt is). 45. A Debreceni Egyetemi és Nemzeti Könyvtárban található példányról nem tud a teljes kalendáriumi anyagot áttekintő újabb dolgozat sem (Csató Beáta 2009-es magiszteri dolgozata a Bécsi Egyetemen, amely az interneten elérhető, s kéziratként használható), csak egy 2011-es szabadegyetemi előadás videofelvételében találtunk erre vonatkozó szóbeli utalást, mely a 20110524 Fazekas Mihály csillagászata (Székács Vera) címen kereshető. Mind Csató Beáta dolgozata, mind Kovács I. Gábor összefoglaló munkája (Kis magyar kalendáriumtörténet 1880-ig, Akadémiai, Bp., 1989) Julow Viktor monográfiájának vonatkozó fejezete alapján foglalkozik a Debreczeni Magyar Kalendárium mtd. 46. Fodor Gerzsonhoz írott, később idézendő levelében (FMÖM. II. 110.). 47. FMÖM. II. 35. 48. Ezek forrásairól nem szól egyáltalán a szakirodalom, de az említett szabadegyetemi előadásban utalás hangzik el arra, hogy Lalande és Bode korszerűnek mondható szakkönyveire vezethetőek vissza, legalábbis egyezően téves adataik erre vallanak. Hozzátehetjük még ehhez a személyi összefüggések miatt Karap Péter debreceni csillagászati kiadványát is. Fazekas a Kalendárium mellett, attól különállóan jelentette meg Csillagóra című, főleg táblázatokat tartalmazó füzetét, melyet a kritikai kiadás fotómásolatban közölt. 49. Bartha Boldizsár történeti munkájáról van szó, melyet Csokonai is ki akart adni. 1. Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Feljegyzések, kiad. Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Szép Beáta, Akadémiai, Bp., 2002, 205-211, 529-531. 50. Szilágyi Márton hívta fel figyelmemet, hogy ezek a név- és adatsorok a sematizmusok kiterjedt hagyományába tartoznak, amelyből a tiszti szótárak is kinőttek; mindennek jelentős szakirodalma van. 51. FMÖM. II. 111. 52. Erről 1. hivatalos jelentéseit 1823-ból és 1825-ből (FMÖM. II. 120-125.). 53 Fazekas írja A Debreceni Kalendárium tisztelt kedvellőihez című 1826-os közleményében, hogy kiadványa megjelenése óta „mindég reménységünket felülhaladó kedvességgel is fogadtatott” (FMÖM. II. 50.). Julow Viktor a debreceni nyomdatörténeti monográfia alapján adja meg a példányszám-adatokat (Julow 1982, 388, 505). 54. Szilágyi Márton idézett monográfiájában kimutatta, hogy az Uránia egyes közleményei megtalálták az utat a korabeli kalendáriumok világába. 55. A folyóiratok programjairól részletesen 1. Debreczeni Attila, Tudós hazafiak és érzékeny emberek, Universitas, Bp., 2009, 175-195, 371-405. 56. FMÖM. II. 66. 57. Szauder József, Az estve és Az álom keletkezése , IIő., Az éj és a csillagok, Akadémiai, Bp., 1980, 241-292.; Vörös Imre, Természetszemlélet a felvilágosodás kori magyar irodalomban, Akadémiai, Bp., 1991.; Imre Mihály, Vesztett csata a fiziko-teologizmus örökségével . Szőnyi Benjámin és kora, szerk. Imre Mihály, Református Gimnázium, Hódmezővásárhely, 1997, valamint Bíró 1994. A fiziko-teologiát Fazekas kapcsán többször megemlíti Julow Viktor is. 58. L. erről Szauder 1980, 259.; Imre M. 1997, 172. A kéziratos prédikációkra Imre Mihály hívta fel figyelmemet. 59. FMÖM. II. 120. és 122. 60. Vörös 1991, 73; a harmadik tartomány az állatvilág. 61. Imre M. 1997, 145. 62. Bíró 1994, 377. 63. Vörös 1991, 119, 163. 64. Vörös 1991, 59. Szintén utal a fiziko-teológiára a vers önálló elemzése (Görömbei András, Fazekas Mihály: Mint mikor a nap, ItK 1969/2-3, 274-281.), melyet Julow Viktor monográfiája is követ. 65. FMÖM. II. 21. és 15. 66. Újabban Borbély Szilárd megkérdőjelezte Fazekas szerzőségét, alapvetően Julow Viktor bizonyításának elégtelenségei miatt (Borbély 2009, 182). A kritikai kiadásban felsorolt több mint húsz érv nagy része valóban kétes értékű, de kettő akkor is figyelmet érdemel (FMÖM. II. 215-217). Az egyik az Irodalomtörténeti Közlemények szerkesztőjének megjegyzése Fazekas szerzőségére vonatkozóan a szó-