Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 70. (2019)

2019 / 10. szám - Tanulmány - Debreczeni Attila: Kiindulópontok és kontextusok Fazekas Mihály életművének újraértelmezéséhez

vég első közlésekor, noha nem tudjuk, jegyzését mire alapozta. A másik s valóban perdöntő filológiai adat a Debreceni Irodalmi Múzeumban lévő kéziraton található utólagos javítások autográf jellege: megítélésünk szerint ezek a javítások valóban származhatnak Fazekas kezétől, s valószínű, hogy tőle származnak. A bizonytalansági tényezőt az jelenti, hogy a javítások mennyisége csekély, s jobbára sza­vak korrekciójára terjed ki, így a kézírás megítélése csak kis és töredékes korpusz alapján történhet, ami teljes egyértelműséget nem tesz lehetővé. Mindezek alapján a feltehetően Fazekas műve minősítést látjuk indokoltnak. 67. FMÖM. II. 15. 68. Uo. 69. Szilágyi M. 2007, 166. 70. FMÖM. II. 15. 71. L. pl. Pethe Ferenc 1794-es utrechti kiadását (229, 234). Minderről részletesen szól Fekete Csaba tanulmánya­­Szőnyi Benjámin és a magyar református himnológia ( Szőnyi Benjámin és kora, 36-38.). 72. Szenes Molnár Albert költői művei, kiad. Stoll Béla, Akadémiai, Bp., 1971, 125. (Pethe bibliaki­adásában: 29.) 73. Csokonai Vitéz Mihály összes művei, Tanulmányok, kiad. Borbély Szilárd, Debreczeni Attila, Orosz Beáta, Akadémai, Bp., 2002, 60. 74. FMÖM. II. 67-68. 75. Kecskés András, Szőnyi Benjámin énekszövegeinek ritmikája , Szőnyi Benjámin és kora, 70. 76. Imre M. 1997, 167. 77. Julow 1982, 451-453. A vers „elégikus-sztoikus modalitását” kiemelte már Szegedy-Maszák Mi­hály is (A magyar költészet főbb típusai a kései XVIII. és a korai XIX. században , Uő., Világkép és stílus, Magvető, Bp., 1980, 50.). 78. Példaként említhető különösen a pálya egészére vonatkozó rezignált meg nem elégedettség („Mily temérdek munka várt még!... / Mily kevés az, mit beválték / félbe-szerbe.”), a kevély fogat és az út szélén baktató ellentéte, amely csendes, szerény önérzetet nyilvánít meg („az útfélen itt-ott / Egy kis virág nekem nyitott: / Azt leszedve / megvolt szívem minden kedve.”). (Arany János munkái. Kisebb költemények 3- 1860-1882, kiad. S. Varga Pál, Universitas, Bp. 2019, 204-206.) 79. A vers Lovász Imre kiadásában maradt fenn, hitelességét az életmű ismert vonatkozásaival való közvetlen megfelelései és az ’aranyszám’ szövegpárhuzama alapján bizonyíthatónak tekintjük. Olyan előszöveget azonban, amelyre a cím alapján a szöveg utalna, nem ismerünk. 80. Az itt említett ’aranyszám’ ugyanis húsvét napjának kiszámítási módja (évszám+1 osztva tizen­kilenccel maradéka), amit disztichonokba is foglalt (FMÖM. I. 270., II. 87.), a vers hitelessége mellett ez a szövegösszefüggés az egyik fő filológiai adat. A versszakban ez alapján nyilvánvalóan nem a lélek­vándorlásról van szó, mint Julow Viktor véli. 81. Az externatio alakzatának figyelembevételét Fazakas Gergely Tamás javasolta Az én poézisom értelmezése kapcsán, s ehhez kötődik Bódi Katalin ugyancsak inspiráló észrevétele: felvetéseik tovább­gondolása jelentős mértékben alakította a dolgozat koncepcióját. 82. Az ’elleplezés retorikájának’ használata régről jól ismert eljárás, Imre Mihály Szenes Molnár Al­bert Psaltériumának ajánlásában mutatja ki és értelmezi a hypocrisis retorikai alakzatát (Imre Mihály, „ Úton járásnak megírása ”. Kulturális emlékezet, retorikai-poétikai elvek érvényesülése Szenes Molnár Al­bert műveiben, Balassi, Bp. 2009, 251-252.). 83. L. pl. az Ama nemzetek... kezdetű, a Domokos Lajos halálára írott és az Éljen a barátság!című verseket. 84. Csörsz Rumen István bevezetője a Doromb. Költészettörténeti tanulmányok című sorozat első számához (Bp. 2012., 7.). 85. L. részletesen Gergye 1998, 14-42.; Debreczeni 2009, 380—388. 86. L. a 8. sz. jegyzetben említett tanulmányt. 87. KazLev. IV. 321., 997. sz. 88. FMÖM. II. 97. 89. Bíró 1994. 375., Julow 1982, 322. A kommentárok rendre a ‘magyar’ szóval foglalkoznak, adott­nak véve a ‘nőtelen’ életrajzi utalását, vagyis hogy ez a Kazinczy 1804. november 11-i házasságkötése előtti időszakot jelöli ki a Lúdas Matyi keletkezési idejéül. Szilágyi Márton a jelen dolgozat kapcsán ve­tette fel (megjegyzését köszönöm), hogy esetleg e kitétel kapcsolatban lehet a ‘magyar’ megnevezés-

Next