Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 71. (2020)
2020 / 12. szám - Tanulmány - Lapis-Lovas Anett Csilla: „mert olyan jó minden, jó a világon, hajó" (Gondolatok a gyerek- és ifjúsági irodalomról 2020 őszén)
• 74 számot adni saját jellemfejlődéséről. Molnár T. Eszter kétrészes regénye, a Stand- Up! és a Most már igazán (Egy majdnem normális család 1-2., Tilos az Á Könyvek, 2016) hasonló erényekkel bír. Bakos Virág naplójában vicces jellemzéseket olvashatunk családtagjairól és barátairól, különféle viszontagságait színesen és izgalmasan meséli el, nagyon kevés az üresjárat, a szöveg egy-két bekezdés erejéig sem „ül le”. Bár ebben a történetben szerepelnek igen súlyos problémák is [Virág például félárva, az alkoholizmusba csúszó édesapja neveli őt és két testvérét], mégis a derű, a nehézségek vállalása és örömbe fordítása jellemzi az elbeszélő hozzáállását, úgy, hogy az erőltetett pozitív gondolkodás csapdájába sem esik bele. Molnár T. Eszter és Mán-Várhegyi Réka művei mellett Mészöly Ágnes regényeit is érdemes megemlíteni [Darwin-játszma, Szabadesés, Fekete nyár]: ezek a szövegek a „problémacentrikus” könyvekkel ellentétben nem pusztán bizonyos nehézségek felmutatására fókuszálnak, hanem megoldási lehetőségeket is kínálnak, szórakoztatóak, nyelvileg igényesek. Az ifjúsági irodalom szerzői sokféle regényműfajban alkotnak: születtek krimik [Varga Bálint: Váltságdíj nélkül, Amit végleg kitörölnél; Wéber Anikó: Az osztály vesztese], pikareszk regények [Mészöly Ágnes: Szabadlábon] vagy történelmi regények [Acsai Roland: Regény a csodaszarvasról], de a disztópiával is kísérleteznek néhányan. Ez utóbbiak közül, úgy vélem, Zágoni Balázs kétrészes regénye sikerült a legjobban. Zágoni elsősorban gyerekkönyvszerzőként volt ismert a Barni-könyvek és a Kincses Képeskönyv sorozat révén, 2018-ban pedig megjelent első kamaszoknak szóló műve, A Gömb, majd 2019-ben érkezett a folytatás Odaát címmel (Móra). A történet „klasszikus” disztópiaként kezdődik. A sugárhajtóművel közlekedő bögölydrónok és a kémkedéshez használt apró drónok jelenléte arra utal, hogy a történet a talán nem is annyira távoli jövőben játszódik. A főszereplő-narrátoraik retrospektív elbeszéléseiből megtudjuk, hogy a minden polgárra szinte megfizethetetlen adósságokat kirovó, hierarchikus berendezkedésű Városból többen kolóniákba menekültek, és a Város körül elterülő erdőkben gombagyűjtéssel és -eladással vagy „ketyerészéssel” (fémhulladékok összeszedésével és értékesítésével) próbálják magukat fenntartani. A továbbiakban követjük a Város és a kolonisták konfliktusait, de a hangsúly nem a harcra kerül, hanem valami olyanra, ami a békét hozhatja el: a természetfeletti tulajdonságokkal bíró Gömbre, amelynek Vik rendszeres utasa lesz - s a Gömb központi szereplővé emelésével megnyílik a perspektíva a transzcendens felé. Zágoni Balázs kétrészes műve rendkívüli kreativitással hozza játékba a disztópia kódjait s feszegeti a határokat a fejlődésregény, a tézisregény vagy akár a „keresztény ifjúsági regény” felé. Mészáros Márton fönt hivatkozott tanulmányában rávilágít, hogy az ifjúsági irodalom fogalmát mintha a „fiataloknak szánt prózai mű” értelmében használnánk, de Péczely Dóra remek válogatáskötetei azt példázzák, hogy ez a fogalom kiterjeszthető a líra irányába is. A 16+-os korosztálynak ajánlott Szívlapát című antológia zajos sikert aratott 2017-ben [Tilos az Á): ez volt az első olyan kötet, amely kifejezetten kamaszoknak . Itt Gombos Péter kifejezését használom, lásd: Gombos Péter, Utazás Narniától Fantáziáig: keresztény erkölcs a gyermekirodalomban, keresztény gyermekirodalom , Az erkölcs szépsége. A kaposvári Erkölcs. Művészetfilozófiai és -nevelési Konferencia előadásai, 2003. augusztus 27-29., szerk. Czirják József et al. Kaposvári Egyetem Csokonai Vitéz Mihály Pedagógiai Főiskolai Kar, Kaposvár, 2005, 431-439. 7 Lásd Mészáros, m. 290.