Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 71. (2020)
2020 / 2. szám - Tanulmány - Vaderna Gábor: Honnan és hova? (Arany János és a modernitás)
TANULMÁNY idézett elemzéseit is: „Én ezt meg nem tagadom.” Utóbbi pedig már inkább a kétely mozzanatát helyezi előtérbe, mely matéria és szellem harcát mégiscsak a „Mily rövid az élet!” sor keserű perspektívájából láttatja. Több hevenyészett utalás mellett, melyek a költeményt Csokonai Vitéz Mihály (Halotti versek a’ Lélek halhatatlanságáról) vagy Madách Imre (Az ember tragédiája), esetleg Vörösmarty Mihály (Gondolatok a’ könyvtárban) műveinek kontextusában említették.19 Szörényi Lászlónak egy korai tanulmánya (első nagyszabású Visszatekintés-elemzése] próbált meg számot vetni a Honnan és hová? vallásbölcseleti vonatkozásaival. Szörényi itt még a különböző vallások összebékíthetetlen ellentétére hívja fel a figyelmet, s arra utal - Kölcsey Ferenc Töredékek a vallásról című művét idézvén -, hogy Arany versében a vallás létezésének garanciája az, hogy mindig is létezett.20 Persze Kölcsey is lehetett a forrása e tételnek, de S. Varga Pál joggal hívta fel a figyelmet arra, hogy e gondolat Félicité Robert de Lamennais Essai sur Tindifférence en matiére de religion című 1817-es értekezése óta szinte közhely, sőt a felvilágosodás számos más gondolkodójánál (például Herder Humanitás-leveleiben) is felbukkant az az álláspont, miszerint alapvető vallási képzetek (hogy Isten létezik, tehát van metafizikai létezés) minden nemzet és kultúra számára adottak.21 Közbevetőleg jegyzem meg: legutóbb Dávidházi Péter akadémiai székfoglalójában adott megfontolandó okfejtést arról, hogy bár a vonatkozó strófa Aranynál a vallások közös sajátosságait hangsúlyozza, nyelvén mégiscsak átszüremkedik a keresztény hagyomány, s ily módon a költői nyelvhasználat mintegy maga alá is gyűri, - ad absurdum krisztianizálja az itt kifejtett tézist.22 23 Mindenesetre maga Szörényi László is - egy évtizeddel idézett megjegyzése után, 1982-ben - a felvilágosodás valláskritikai vitáihoz vezeti vissza a verset. Ismét a felvilágosodás (elsősorban talán Pelóczi Horváth Ádám) filozófiai kérdéseket fölvető episztolai műfajához kapcsolódik a Honnan és hová? című vers. Felvilágosodott annyiban, hogy szisztematikus vallástörténeti érvekkel (vö. Csokonainak a Broughton vallási lexikonéra írott versét vagy Berzsenyinek Volney nyomán alkotott költeményét) is él, amikor visszaveri a mechanikus materializmus ateista nézeteit. Persze Arany kifinomodott műfajtörténeti érzékenysége nem tűrné, hogy változatlan formában támadjon föl száz év múltán a felvilágosodott „építve”, ezért elégikus keretbe foglalja az ironikus jelzésekkel föllazított érvelést.25 19 Például Beöthy Zsolt, Elnöki megnyitó beszéd { A Kisfaludy Társaság Évlapjai, 1904-1905, 6-7. 20 Szörényi László, A humoros elégia (Visszatekintés) = Az el nem ért bizonyosság 224. 21 L. Varga Pál, A nemzeti költészet csarnokai. A nemzeti irodalom fogalmi rendszerei a 19. századi magyar irodalomtörténeti gondolkodásban, Balassi, Budapest, 2005, 591-592. Arany az 1840-es években elkezdte lefordítani Paroles d'un croyant című művét (a fordítás lappang]. Lásd Voinovich Géza, Arany János életrajza. 1817-1849, Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 1929,70. Lamennais-ismeretéről lásd Korompay H. János, Arany János és Lamennais . „Óhajtom a classicus írók tanulmányát". Arany János és az európai irodalom, szerk. Korompay H. János, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont - Universitas, Budapest, 2017,289-313. 22 Lásd Dávidházi Péter, „Harmadnap’. Arany János és a feltámadás költészete , Uő, „Vagy jőni fog". Bibliai minták nemzetiesítése a magyar költészetben, Ráció, Budapest, 2017,244-247. 23 Szörényi, Epika és líra Arany életművében, 202. 77