Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 72. (2021)

2021 / 10. szám - Tanulmány - Hansági Ágnes: Jókai Mór, Pierre Ménard kortársa [A magyar századfordulós modernség „prózafordulata”: Jókai Mór: A ki holta után áll boszut [1886]]

TAN­ULMÁNY Hansági Ágnes Jókai Mór, Pierre Ménard kortársa A MAGYAR SZÁZADFORDULÓS MODERNSÉG „PRÓZAFORDULATA”: JÓKAI MÓR: A­KI HOLTA UTÁN ÁLL BOSZUT (1886)­ Jorge Luis Borges emblematikus elbeszélésének, a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzőjének a narrátora, miután lajstromba veszi főhőse látható életművét, tér rá írása tulajdonképpeni céljának megvalósítására. Arra nevezetesen, hogy „William James kortársának”1­2 láthatatlan főművéről legyen híradással és egyúttal tegyen róla tanúságot, hiszen „nem maradt egyetlen piszkozat sem,”, amely ezt „megcselekedhetné” helyette. A pszeudorezümé, vagyis az „imaginárius szöveg­ ek] színlelt összefoglalása”, egyúttal olyan hipertextussá is teszi a szöveget, amelynek a hypotextusai fiktívek, vagyis pszeudohypotextusok.5­6 Jókai 1886-os kisregénye, az A ki holta után áll bőszül, nem elsősorban az „elégetett kézirat” kedvelt (és sokféleképpen alkalmazott) világirodalmi toposzat okán idézi fel az olvasóban Borges 1939-es novelláját. Sőt, nem is egyszerűen azért, mert Jókai szövege lényegében pszeudohypotextusokból (levél, versfordítás], pszeudorezümékből („Czifra asszony”) építkezik, amelyek az olvasó által könnyedén újrafelismerhető hypotextusok, önidézetek, azonosítható kulturális kódok közé ágyazódnak. (Ezek jórésze ma sem csak a Jókai-filológusok számára jelentéses.) Az elégetett kézirat egyébként már az 1846-ra datált A remete hagyománya című novellájában is a metafikció eszköze, amennyiben a beágyazott elbeszélés pszeudorezümé; az elsőfokú narrátor a remete kéziratának megtalálója és megsemmisítője; a beágyazott elbeszélés pedig re­szkriptualizáció.8 Az 1939-es 1 A tanulmány az NKFI Alapból megvalósuló OTKA 132124 „Történetek az irodalom médiatörténetéből" kutatási projektum keretében készült. 2 Jorge Luis Borges, Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője (1939), ford. Jánosházy György , Jorge Luis Borges, A halál és az iránytű. Elbeszélések, Európa, Bp„ 1998,42. 3 Uo„ 37. 4 Gérard Genette, Palimpseste. Die Literatur auf zweiter Stufe, ford. Wolfram Bayer - Dieter Flornig, Suhrkamp, Frankfurt a. M„ 1993,348 skk. 5 Vö. uo„ 510 skk. 6 Az A ki holta után áll boszut a Magyar Szalon képes havi folyóirat III. évfolyamában jelent meg 8 részben, 1885 januárjától augusztusáig. A Maglay-család folytatásos közlése a folyóirat 1885. decemberi számában zárult le, és a következő évi előfizetést a kiadó a folyóirat tízezres példányszámával, valamint Jókai januárban induló „geniális uj elbeszélésével" reklámozta. Első kötetkiadása: Jókai Mór, A Maglay-család -Aki holta után áll boszul. Két elbeszélés, Révai, Bp. 1887 (Jókai Mór újabb regényei­, 81-168.­­A továbbiakban az oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak.] 7 A teljesség igénye nélkül, csupán utalva a motívum elterjedtségére: Henrik Ibsen, Hedda Gabler (1890/1912); Hermann Broch, Vergilius halála (1945/1976); Kertész Imre, Felszámolás (2003); Christoph Ransmayr, Az utolsó világ (1988/1995); Mihail Bulgakov, A Mester és Margarita (1928-1940/1969), ford. Szőllősy Klára, Európa, Bp. 1984. Szőllősy fordításában a világirodalom egyik legtöbbet citált mondata: „Már engedje meg, ezt nem hiszem el - mondta Woland. - Ilyesmi nem létezik: kézirat sosem ég el." Bo. 389. 8 Reszkriptualizácón azt értem, hogy a megsemmisített kézirat, amely ebben az értelemben elvesztette a materialitását, olyan immateriális, de a kézirat első és egyben utolsó olvasója (és 85

Next