Alföld. Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 72. (2021)
2021 / 10. szám - Tanulmány - Hansági Ágnes: Jókai Mór, Pierre Ménard kortársa [A magyar századfordulós modernség „prózafordulata”: Jókai Mór: A ki holta után áll boszut [1886]]
TANULMÁNY Hansági Ágnes Jókai Mór, Pierre Ménard kortársa A MAGYAR SZÁZADFORDULÓS MODERNSÉG „PRÓZAFORDULATA”: JÓKAI MÓR: AKI HOLTA UTÁN ÁLL BOSZUT (1886) Jorge Luis Borges emblematikus elbeszélésének, a Pierre Ménard, a Don Quijote szerzőjének a narrátora, miután lajstromba veszi főhőse látható életművét, tér rá írása tulajdonképpeni céljának megvalósítására. Arra nevezetesen, hogy „William James kortársának”12 láthatatlan főművéről legyen híradással és egyúttal tegyen róla tanúságot, hiszen „nem maradt egyetlen piszkozat sem,”, amely ezt „megcselekedhetné” helyette. A pszeudorezümé, vagyis az „imaginárius szöveg ek] színlelt összefoglalása”, egyúttal olyan hipertextussá is teszi a szöveget, amelynek a hypotextusai fiktívek, vagyis pszeudohypotextusok.56 Jókai 1886-os kisregénye, az A ki holta után áll bőszül, nem elsősorban az „elégetett kézirat” kedvelt (és sokféleképpen alkalmazott) világirodalmi toposzat okán idézi fel az olvasóban Borges 1939-es novelláját. Sőt, nem is egyszerűen azért, mert Jókai szövege lényegében pszeudohypotextusokból (levél, versfordítás], pszeudorezümékből („Czifra asszony”) építkezik, amelyek az olvasó által könnyedén újrafelismerhető hypotextusok, önidézetek, azonosítható kulturális kódok közé ágyazódnak. (Ezek jórésze ma sem csak a Jókai-filológusok számára jelentéses.) Az elégetett kézirat egyébként már az 1846-ra datált A remete hagyománya című novellájában is a metafikció eszköze, amennyiben a beágyazott elbeszélés pszeudorezümé; az elsőfokú narrátor a remete kéziratának megtalálója és megsemmisítője; a beágyazott elbeszélés pedig reszkriptualizáció.8 Az 1939-es 1 A tanulmány az NKFI Alapból megvalósuló OTKA 132124 „Történetek az irodalom médiatörténetéből" kutatási projektum keretében készült. 2 Jorge Luis Borges, Pierre Ménard, a Don Quijote szerzője (1939), ford. Jánosházy György , Jorge Luis Borges, A halál és az iránytű. Elbeszélések, Európa, Bp„ 1998,42. 3 Uo„ 37. 4 Gérard Genette, Palimpseste. Die Literatur auf zweiter Stufe, ford. Wolfram Bayer - Dieter Flornig, Suhrkamp, Frankfurt a. M„ 1993,348 skk. 5 Vö. uo„ 510 skk. 6 Az A ki holta után áll boszut a Magyar Szalon képes havi folyóirat III. évfolyamában jelent meg 8 részben, 1885 januárjától augusztusáig. A Maglay-család folytatásos közlése a folyóirat 1885. decemberi számában zárult le, és a következő évi előfizetést a kiadó a folyóirat tízezres példányszámával, valamint Jókai januárban induló „geniális uj elbeszélésével" reklámozta. Első kötetkiadása: Jókai Mór, A Maglay-család -Aki holta után áll boszul. Két elbeszélés, Révai, Bp. 1887 (Jókai Mór újabb regényei, 81-168.A továbbiakban az oldalszámok erre a kiadásra vonatkoznak.] 7 A teljesség igénye nélkül, csupán utalva a motívum elterjedtségére: Henrik Ibsen, Hedda Gabler (1890/1912); Hermann Broch, Vergilius halála (1945/1976); Kertész Imre, Felszámolás (2003); Christoph Ransmayr, Az utolsó világ (1988/1995); Mihail Bulgakov, A Mester és Margarita (1928-1940/1969), ford. Szőllősy Klára, Európa, Bp. 1984. Szőllősy fordításában a világirodalom egyik legtöbbet citált mondata: „Már engedje meg, ezt nem hiszem el - mondta Woland. - Ilyesmi nem létezik: kézirat sosem ég el." Bo. 389. 8 Reszkriptualizácón azt értem, hogy a megsemmisített kézirat, amely ebben az értelemben elvesztette a materialitását, olyan immateriális, de a kézirat első és egyben utolsó olvasója (és 85