Alföldi Ujság, 1946. február (2. évfolyam, 25-47. szám)

1946-02-01 / 25. szám

.■ • I ‘«m "'fäSß t . * ■ 2 _AI?9LD1 UJSÄÖ _ ' «iCTto.giu^TJ..r,-l.r.l--»<w..-—r-t-i—n—....i-ijinTilf-•»—niiwn .urm .nwurrii'irn m niiwmw...... z munkásság mellett a vesztett háború minden számláját ki­fizeti. Beszéltünk a közalkalma­zotti helyzet egyik alapos is­mer­őjével, aki egyébként, mint a Szociáldemokrata Párt ki­küldötte, sorra járja a vidéki városokat, hogy tapasztalatai nyomán illetékes helyen ja­vaslatot tegyen. Elvtársunk a következőket mondja: - A közalkalmazotti fize­téses a legsürgősebben össze kell han­golni az árakkal. Egy évre visszamenőleg pontos száml­álókat végzek és az aranyhoz, dollárárf­o­lyom­hoz és le fane tartási indexhez vi­szonyítva grafikon formájában mutatom ki a helyzet állását. A grafikon ijesztő. Példának említi, hogy az átlagos köz­tisztviselői fizetés az arany hivatalos árfolyama alapján (hol ven ez el a fékés zár) alig felel mag 4 arany pen­gének. ------Ol----­ Vásárh­ely törvényhatósága rendkívüli közgyűléseit ünnepelte a köztársasági államforma kimondását Több évszázados elnyomatás után végre fellélegzett a ma­gyarság. Az általános titkos választói jog alapján megala­kult nemzetgyűlés a napokban kimondotta, hogy a magyar nemzet a királyság helyébe a köztársasági államformát lép­teti, miután a magyar népnek 125 régi vágya s világszerte ezt az­­állam­formát fogadják el a nemzetek. Kétségtelen, hogy a magyar n­ép forró vágyával ta­lálkozott­­ a nemzetgyűlés elha­tározása s ez az oka annak, hogy a köztársasági államforma kimondását az országiban min­denütt nagy lelkesedéssel fo­gadták és megünnepelték. Vásárhely törvényhatóság, bi­zottsága is megragadta az ün­nepélyes alkalmat és hogy he­lyeslésének s örömének helyt adjon, január 31-én csütörtökön délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen egy­­hang­úlag elfogadta a kisgyű­­lés által előzőleg letárgyalt és beterjesztett határozati javasla­tot s egyben kimondotta, hogy a határozatról­­ T­­­­­d­y Zoltán miniszterelnököt külön felirat­ban értesíti.­­ A rendkívüli közgyűlésen Kiss Pál polgármester elnökök, miután Karácsonyi Ferenc főispánnak sürgősen Budapestre kellett utaznia. A városháza hi­deg, hitetlen termében, téli ég­­hátban­ ültek a tanács s­­a tör­vényhatósági bizottság tagjai, de csillogtak a szam­ék s a­ szi­vek forrón dobbantak, mikor a polgármester bej­­elentette, hogy a rendkívüli ünnepi közgyűlést azért hívták össze, mert a ma­gyar nemzetgyűlés a kö­z­társa­­sági államformát fogadta el, amivel a magyar nép sok szá­zados álma valósul meg. Egy­ben felhívta Albert Imre pol­gármester helyettest, hogy a kis­­gyűlés határozati javaslatát, va­lamint a miniszterelnökhöz inté­zendő felirat szövegét terjessze elő. Ekkor a törvényhatósági bi­zottság minden tagja egy em­berként felállt s úgy hallgatta végig a két előterjesztést. Az a határozati javaslat, mely a köztársasági államformát he­lyesli, a következőképen hang­ják: A magyar nemzet ezeréves történetének újabb nagy for­dulópontjához érkezett. A ma­gyar nemzetgyűlés törvénybe ik­tatta a köztársasági államfor­mát. Hódmezővásárhely ,thj. vá­ros törvényhatósági bizottságá­nak közgyűlése ezt a történel­mien nagyjelentőségű tényt, mint a további demokratikus fe­jlődés legfontosabb alapját, örömmel üdvözli és a köztársa­sági államforma törvénybe ik­tatásában a magyar nép egész­séges, demokratikus felfogásá­nak megnyilvánulását látja. A nép uralmának a történetem­ során az államformában­­ is megnyilatkozó szükségszerű bekövetkezése Európa többi or­szágaiban már korábban valóra vált. Magyarország részben az évszázados habsburg elnyomás, részben a feudális magyar ural­kodó osztály akaratából az igazi demokratikus jogfejlődés­től mindeddig elmaradt. De alkalma adódott igazi akaratá­nak kinyilatkoztatására, törté­nelme folyamán mindig a nép­uralmat jelentő köztársasági ál­lamformát vallotta magáénak, így 1840-ban és 1919-ben is. A magyar nép történetének külö­nös tragédiája folytán azonban az igazi népakarat és megnyi­latkozásai sohasem tudtak ál­landó jellegű valósággá válni. A legutóbbi háborút befejező bék­e­értekezletek a nemzetek együtműköd­és-­ének évszázados alapját lesznek hivatva meg­alkotni. Éppen ezért a magyar nemzet egész egyetemének bel­ső akaratát kifejező megnyilat­kozása azért különösen nagy­jelentőségű Hódmezővásárhely thj. város törvényhatósági bi­zottsága szemében, mert ennek­ az akaratnyilvánításnak tény­leg­es valósággá válása az egész világ általános demokra­tikus jogfejlődésébe szervesen beleilleszkedik. A magyar történelem esen ün­nepélyes alkalmakor felirattal fordulnunk a magyar nemzet­gyűléshez és a magyar nemzeti kormányhoz. Megbízzuk a polgármester urat, hogy táviratban pedig kü­lön üdvözölje az ország meg­választandó köztársasági elnö­két. Mindezekről feliratban a ma­gyar nemzeti kormányt’ és a ma­gyar nemzetgyűlés elnökségét, továbbá jegyzőkönyvi kivonat­tal a főispán’urat, kísérőlevél­lel a polgármester urat, vala­mint a városi tanácsot a vonat­kozó iratokkal értesíteni rendel­jük. A miniszterelnökhöz ezt a fel­iratot intéz­te le: Miniszterelnök Úr! Hódmezővásárhely thj. város törvényhatósági bizottsága a köztársasági államforma tör­vénybe iktatása alkalmából, 1946. évi januuár 31. napján délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott. E rendkívüli közgyűlésen a törvényhatósági bizottság a magyar nemzet ezer­éves történelmének nagy ese­ményét örömmel üdvözölte. A köztársasági államforma törvénybe iktatásában a ma­gyar nép egészséges, demokra­tikus felfogásának megnyilvánu­lását látja. A nép uralmának a történelem során az állam­formában is megnyilatkozó szükségszerű bekövetkezése Európa többi országaiban már korábban valóra vált. Magyar­­ország részben az évszázados habsburgri elnyomás, részben a feudális magyar uralkodó osz­tály akaratából az igazi de­mokratikus jogfejlődéstől mind­eddig elmarad. De amikor al­kalma adódott'1' igazi akaratá­nak­ kinyilatkoztatására, törté­nelme folyamán mindig­ a nép­uralmat jelentő köztársasági ál­lamformát vallotta magáénak, így 1848-ban­ és 1919-be is. A magyar nép történelmének kü­lönös tragédiája folytán azon­ban az igazi népakarat a meg­nyilatkozásai sohasem tudtak állandó jellegű valósággá vál­ni. A legutóbbi háborút befe­jező béke­értekezletek a­ nemze­tek együttműködésének évszáza­dos al­ap­j­át l­esznek hivatva i­t­eg alkotni. A magyar nép egész egyetemének jelen belső aka­ratát kifejező megnyilatkozása azért különösen nagyjel­entőségű Hódmezővásárhely thj. város fő­bizottsága szemében, mert en­nek az akaratnyilvánításnak tényleges valósággá válása az egész világ általános demokra­tikus jogfejlődésébe szervesen beilleszkedik. Hódmezővásárhely thj. város törvényhatósági bizottsága ez alkalomból örömmel küldi üd­vözletét a magyar nemzeti kor­mánynak. A két előterjesztés elhangzása után a polgármester a jegyző­könyv hitel­e­sítésére felkérte Posztós Sándor, Kovács Imre, Karácsonyi Sándor és Vári Sándor törvényhatósági bizottsági tagokat. Majd — ugyancsak a polgármester fel­kérésére — felhangzott a város­háza közgyűlési termében a Himnusz s talán még a Kossuth tér télbedermedt fái is megre­megtek, amikor harsogva kizett­­­­gett, hogy­­ Balsors akit régen tép .. .»• Mert a magyar csak­ugyan «megbűnhődte már a múl­tat s jövendőt...» !■■!■!!■■■ linonin I IMIIIII - III Pestre jött az IMIK­A küldöttje Budapestről jelentik: Flo­rae Craddoc­k, az UNRRA londoni irodájának amerikai kiküldöttje, pár napja Budapestre érkezett, hogy az UNRRA-tervezet felállítása érdekében megbeszéléseket folytasson. -----lől----­Színház Ingyen előadások. Bu­dapestről jelenik: A színház­­igazgatók az Országos Nem­zeti Bizottság főtitkárságának helyiségében összejövetelt tartottak. Elhatározták, hogy pénteken, február 1 én, a köz­társaság kikiáltásának napján ingyen nyitják meg a kapukat az ünneplő közönség számára. Ugyanezen a napon a film­színházak szintén díjmentes előadásokat tartanak. A pécsi szénmedence bányászai nem szálltak le a tárnákba A «Dunántúli Népszava» legújabb száma i­ji: Csütörtökön Mecs­eksza­­bolcson, Pécsbányatelepen és Tord­ón a bányászok, nem szálltak le a tárnákba. A bányás Zrzéréjk oka a kése­delmes bérfizetés, azonkívül egyes bányászok kifogásolják a közellátás roszabbodását. A tárgyalások a bányászok ő­sei Mecsekszabolcson gyűlés keretében csütörtökön dél­után óta folynak. A bányá­szok képviselői közölték, hogy egy bányász napi ke­resete 7 000 pengő, amiért két tojást vehetnek. A Sza­bad Szakszervezetek a sztrájk ügyében tárgyalásokat foly­tatnak. Későbbi híradás szerint tovább terjedt a pécsi szénmedence bányászainak sztrájkja. Az érdekelt politikai pár­tok és a szakszervezetek ál­landó­­tárgyalásokban vannak a munkájukkal. A termelés­ben mutatkozó kiesés gú­nyos­ra befolyásolja az ország általános gazdasági helyzetét és a sztrájkok beláthatatlant következményekre vezethet­nek. Másrészről azonban a dolgozók kifogásainak is helyt kell adni, mert a bérek és árak viszonya valóban anarchikus. A kormányzat­­nak gyors intézkedéssel kell úrrá lenni a válság felett. Lapzártakor értesülünk, hogy - bár a bányász sztrájk még nem szűnt meg, - re­­mény van­d megegyezésre. -----«O»----- -.1$ Így születik meg az új Budapest Az ország egyik legsúlyo­sabb problémá­járól, a lakás­­kérdésről ír a »Népszava« és ez alkalommal megszólal­tatja Fischer Józsefet, a Köz­m­­unkatanács elnökét, orszá­gos építésügyi kormánybiz­tost. Fischer József közlése sze­rint a főváros 300 ezer la­kásából 23 százalék pusztult el és további 57 százalék súlyosabban, vagy könnyeb­ben sérült meg Eddig ezren felüli lakáshelyreállítás tör­tént. Az igazi értelemben vett újjáépítés kezdetét jelenti az a tervpályázat, amely a pesti Dunapartnak a Közraktárak felőli részéi és a XIII. kerü­letben építendő kislakásod lakótelepekre tü­zetett ki Ed­dig mintegy 600 új kislakást biztosítanak ezek a tervek a dolgozóknak. Ez a terv már beleilleszkedik az új, nagy városrendezési programba. :í -----tQí----­ Milyen idő várható ? — Az öregeit megfigyelése­­ Lapunk olvasói megfigyelhet­ték, hogy rend­esen leközölj­ül­ a meteorológiai intézet időjárási jelentését. Miabár ezek a jelen­tések nagy gc­iíddal készülnek s a világ minden, részén ta­pasztalható időjárás tanulsá­gait egyesítik, azonban csak 24 órára készülnek. Érdekesnek ta­láljuk összegezni, miket tarta­nak az öregek, a természet meg­figyelői.­­ A régi, tapasztalt emberek azt mondják, hogy az első Vi­lágháború előtt «más volt még ez időjárás is.» Forró nyarak és szigorú telek váltották egy­mást. Pontosan tudtuk előre, hogy milyen lesz a tél. Lesz­nek-e nagy hidegek? Lesz a vas­tag hótakaró? Megmutatták­­ a jelek, mint ahogy most is ki lehet olvasni a természetből. Csak ismerni kell a nyelvét. Te­szem azt, ha ősszel a beérett kukoricacsövekérl sok a levél­­takaró, bizonyos, hogy szigorú tél lesz. Ugyancsak szigorú télre vall az a körülmény is, ha a baromfiak tollazata ősszel a szokottnál sűrűbb, dúsabb. Aztán abból a körülményből is ki lehet olvasni a kemény tél jövetelét, hogy a földi­giliszták már kora ősszel mélyre húzód­nak a talaj felszínéről. Hosszú lesz a tél, ha földalatti kamrá­jára rendkívül sok élelmet gyűjt a mezed hörcsög. Viszont enyhe télnek nézünk elébe akkor, ha a gy£k téli fész­két nem béleli ki mohával és fűvel. De enyhe telet jelent az is, ha a vakond késő ősszel is túr. Enyhe­­és szép tavaszra vár­­­­hatunk, ha korán ébrednek téli álmukból az ürgék. Korai ta­vaszt jósol a prémes állatok hétvégi vedlése is. Száraz, t­­agad­ék­t­ala­n tavasz­ra vajl a földi bolháik­­és bogarak nagyértékű jelentkezés­­­se is. Sok csapadékot hozó ta­vasz szökött­ köszöntesti a szá­raz és hideg télre Nag­y nyári szárazság vár­ható, ha a folyóvizek és tavak felett áprilisban sok a pára­­képződre. Csapadékban, gazdag nyár Ígérkezik, ha Medárd nap­­­ján esik az eső. Vizes Madáré naptól számítva negyven napig tart az esős időt Esős nyárra vall,, ha tavasszal korán kezdik a békák a brekegést. Hosszú és szép ősz követke­zik, ha a mezei virágok a szo­kottnál is illatosabbak. Ugyan­csak szép őszt jelent az is, ha szeptemberben sok ökörnvál­ úszkál a levegőben. Hosszú eső­nek a jele az is, ha az al­uttfer ég az orgona másodszor virág­­­­­zik. A Meghívó, az altte­nyésztő Egyesület február 3-ára délelőtt 8 órakor, határozatképp­­elenség esetén 9 órakor a Gaz­­­dasági Egyesület nagy tanács­termében tisztújító közgyűlést tart. Ezen közgyűlésen megala­kulnak a szarvasmarha, ló, ser­tés, juh, baromfi és egyénise­prő háziállatok szakosztályai. Az egyesületi tagok és tenyésztők továbbá a volt lótenyésztési szakosz­tály tagjainak meg­­siz­­­nését kérem. Az Egyesült 1945. évi nárszámadása hivatalos he­­lyiségáben r megtekpíthető. El­nök — (417) 13

Next