Alföldi Ujság, 1946. április (2. évfolyam, 73-94. szám)

1946-04-02 / 73. szám

I1. évfolyam, 73. szám. Hódmezővásárhely 1946 április 2. kedd. Szociáldemokrata pártlap Megjelenik hétfő kivételével mindennap reggel Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth­ tér 6. Telefonszám: 79 óra 50.000 pengő. Nagy Ferenc és Dobi István felhívása az ország földművelő népéhez Budapestről jelentik: Nagy Ferenc miniszterelnök és Dobi István földművelésügyi miniszter az alábbi felhívást intézték az ország földmű­velő népéhez: Földműves Társaink! A kisgazda miniszterelnök és a földmunkás miniszter szól hozzátok. Hazánk sorsa, csa­ládunk, gyermekeink boldo­gulása függ attól, hogy fel­­tudjuk-e építeni saját erőnk­­ből az új Magyarországot. Ha az eddiginél sokkal fo­kozottabban, kora hajnaltól késő estig tartó megfeszített erővel dolgozunk, akkor igen. És ezen a tavaszon többet jelent a szántás, ve­tés, kapálás, mint máskor. Ennek eredménye nemcsak a falvak népének és a föld­művelőknek jelent boldogu­lást, hanem biztonság a vá­rosok dolgozóinak az újjá­építési tevékenységükben is. Emellett azonban ezen a ta­vaszon már nem cselédei, hanem immár urai vagyunk a magyar földnek. Mi is pa­rasztemberek vagyunk és tudjuk azt, hogy milyen ir­datlan nehézségek állanak a termelőmunka útjába. Re­mélnünk és dolgoznunk kell, hogy földünk megteremje mindannyiónk évi kenyerét. Nincs vesztegetnivaló idő. Nem tétovázni, hanem ter­melnünk és harcolnunk kell. Miért harcolunk? Egy ma­gyar jövőért és a magyar ke­nyérért, nemzetünk érdeké­ben. Ha ez a fáradságos ter­melő munka nem szűnik meg, akkor a szebb magyar jövendőnk se marad el. — «o»— Élénk pártélet Vásárhelyen Takács Ferenc, Erdei István, Zentai Vilmos, Török vezérőrnagy és Lányi Béla képviselők beszélnek e hét végén A hét végén mozgalmas élet lesz Vásárhelyen a Szociáldemokrata­­Pártban. Vasárnap Takács Ferenc és Erdei István elvtársak képviselői beszámolót tar­tanak és az iránt nagy az érdeklődés. Az ország kül- és belpolitikai kérdései va­lamint a helyi fölmerült ügyek kerülnek szőnyegre. Szombaton városunkba ér­kezik a Szociáldemokrata mozgalom régi harcosa Zentai Vilmos elvtárs hon­védelmi államtitkár, aki hi­vatalosan meg fogja szem­lélni a helybeli hadkiegé­szítő parancsnokságot. Kí­séretében Vásárhelyre ér­kezik Török vezérőrnagy, aki a tábornoki karba a Szociáldemokra Párt egyik legkiválóbb képviselője, to­vábbá Tömöri ezredes is. Zentai elvtárs vasárnap délelőtt kíséretével látoga­tást tesz a Szociáldemo­krata Párti házban, ahol az elvtársak illetve a szomba­ton és vasárnap a csongrád­­megyei SzIM folytat tanács­kozásokat. Zentai elvtárs módot talál arra, hogy a szociáldemokrata ifjúsághoz szóljon ez alkalommal. Ugyancsak közölhetjük, hogy Zentai államtitkár it­teni képviselőink beszámo­lóján fel fog szólalni Lá­nyi Béla képviselő elvtárs­sal együtt, aki mint a SzIM főtitkára ugyancsak váro­sunkban tartózkodik a hét végén. Washington ragaszkodik a május 1-iki dátumhoz Párisból jelentik: Fran­ciaország kérdést intézett Angliához, továbbá az Egye­sült Államokhoz és a Szov­jetunióhoz, vajjon kiküldje-e a meghívókat annak a 20 államnak, amelyek Fran­ciaországgal együtt a pá­risi békeértekezleten részt fognak venni. London még nem adott választ a kérdésre.­­Moszk­va nézete az, hogy a 21 ország képviselői csak ak­kor ülnek össze, ha a fegy­verszüneti szerződéseket aláírták és már a békeszer­ződési terveket kidolgozták. Félő, hogy ezek a szöve­gek nem lesznek készen a tervezett időpontra, azaz május 1-ére, ezért nem ajánlatos a meghívókat szét­­küldeni. Washington viszont ragaszkodik ahhoz, hogy a békeértekezletet kezdjék meg május 1-én, ahogy azt a három ..Nagy“ december­ben Moszkvában elhatároz­ta és azt akarja, h­ogy a francia kormány küldje szét a meghívókat. Elfogták a két­ rablóbandát am­ely hónapokig fosztogatta a vásárhelyi tanyákat Tizenhárom bandita közül kettő a nő!­­ A szegedi szatáriális bíróság elé kerülnek Tíz nappal ezelőtt, az Al­földi Újságban, az első oldal legfeltűnőbb helyén azt ír­tuk, hogy tudjuk, kik a ta­nyai rablások tettesei. Az „új Farkas Jancsiról“ és nyolctagú bandájáról hoz­tunk részleteket. Megírtuk, mikép fenyegetik azt a ven­déglőst, akihez rendszeresen hordják a rablott különféle holmikat, részben hogy bort, pálinkát kapjanak értük, részben pedig, hogy az ott összegyűlt feketézőknek to­vább adják. Leírtuk, hogyan működnek,mikép fedezi őket két géppisztolyos gazember, akik több esetben előzetes riasztó lövéseket is leadtak, hogy a tanyaiak megrémül­jenek, és ellenállásra még csak gondolni se merjenek. Kihangsúlyoztuk, hogy ezek után elvárjuk a vásárhelyi főkapitányságtól, hogy bár­mibe kerül is, ezeket a mo­dern gengsztereket minél előbb el kell fognia, még akkor is, ha máshonnan kér segítséget. Akkor­­ Mónus István dr. alezredes, az it­teni főkapitányság vezetője, megnyugtató nyilatkozatot adott lapunk útján, az egész tanyavilág számára. — Csak egy kis időt ké­rek, úgymond és ahogy ren­det csináltam a város belső részein, épp így a tanyákon is visszaállítom a teljes va­gyon és közbiztonságot! ért nem ellenőrzik a tanyán lakókat is jobban, valami jó szisztéma alapján és akként, hogy a városból a naplopók ne kaphassanak segítséget, ha a hatósági emberek meg­győződnek naplopásukról. Az egyik állítólagos jeles, amikor eléje tárták, hogy nem munkálja a földet, még szemtelenkedett: „Gyűlje­nek ki maguk, ne prédikál­janak.” A banda feje, Berta M­i­hály pedig hetykén kijelen­tette : „Szerencséjük, hogy nem éjszaka gyűrtek, mert lekaszáltuk volna, ha még százan lettek volna is.“ Egyébként ez a Berta így fenyegette a banda férfi tag­jait és a női családtagokat : „Ha bárki közületek locsog, azonnal kinyírjuk azt.“ Most viszont reszketnek, hogy valóban kötél vár-e rájuk ? A tettesek által ellopott ingóságok nagy része meg­került. A betörések és rab­lások tetteseinek őrizetben lévő tagjai az alábbiak: Berta Mihály 20 éves föld­munkás, dellért u. 43 sz. alatti lakos, Kiss Pál 31 éves­ földműves,­­torzsa tanya 807 sz. alatti lakos, Megyeri Mi­hály, 20 éves kertész, Tanya 950­ sz. alatti lakos, Megyeri Menyitért 22 éves, kertész, Tanya 950 szám alatti lakos, Bottyán János mezőgazda­sági munkás, 21 éves, Konc­­telep 30 sz. alatti lakos, Bu­dai Sándor, 33 éves, foglal­kozás nélküli napszámos, Elekes István 34 éves nap­számos, Tanya 953 sz. alatti lakos, Berta Antal del­ért u. 43 sz. alatti lakos napszá­mos, valamint annak fia ifj. Berta Antal is. Ezenkívül há­rom fiatalkorú egyén is van őrizetben, akik szintén részt­­vettek ezen bűncselekmény­ben. Két nőt is letartóztat­tak. A meg szökésben lévő tár­sak kézrekerítése ügyében a nyomozás folyik. Nevezetesebb rablások voltak . Amint megírtuk, hónapok óta raboltak, fosztogattak. Volt eset, amikor fegyvert is használtak. Szerencsére ha­láleset nincs. Nagyobb ta­nyai rablásai ezek voltak: Égető Ferencnél, Széll Fe­rencnél, Hajdú .pálinkafő.:­­­léjében, a Leiéi-úton, Tar­kány Szűcs József tanyájá­­ban, a Hegedűs-féle tanyán, az Orovetz-tanyán és Szűcs Dánielnél.. Egy rendőrtiszt és három bátor detektív útnak indul Mónus István dr valóban éjt nappallá téve, mindent megtett, hogy szavának helyt álljon és eredményt elérjen. A vásárhelyi államrendőrség komoly elemei érezték, hogy itt rendőrbecsületről és rend­őri ügyesség bebizonyításá­ról van szó. Ilyen hangulat­ban voltak az emberek, amikor Török Bálint dr rendőrszázados, dacára vég­telen elfoglaltságának, így szólt a detektívek szobájá­ban a jelenlevőkhöz: — Elhatároztam, hogy még ma kimegyek a tanya­világba és élve vagy halva, de kézre­­kerítem a betörőket és rabló­­kat! Tudom, nem lesz köny­­nyű dolog, éppen azért megkérdezem, ki jön velem, önként ? Három detektív állott elő: Budai Ernő, Engi Imre és Tóth Pál. Valóban mind a hárman a vásárhelyi állam­rendőrség kitűnőségei. Ter­mészetesen fegyvereket vet­tek magukhoz. Útközben találkoztak Katona Sándor rendőrrel, aki a Pusztáról gyalog jött be s aki egész éjjel virrasztott. Azonnal visszafordult és csatlakozott Török kis különítményéhez. — Óvatosak legyünk — mondotta Katona és igazított egyet a géppisztolyán, amint ez mesterlövőhöz illik —, mert a tanyákon közbeszéd, hogy nem adják meg magu­kat élve és „kinyírják“ azo­kat, akiket direkt az ő el­fogásukra kiküldenek. Bontó vas és­­Széll Ferenc zsákja az első áruló nyom Ezek a vakmerő, félelme­tes banditák egy narancs­héjon buktak el. Ugyanis egyik rablásuk alkalmával berúgtak és ottfelejtették a bontóvasat. Hasonlóképen „véletlen tévedésből“ tartott házkutatás alkalmával meg­találták az egyik tanyán azt a zsákot, amelyet Széll Fe­renc nagy tanyájáról rabol­tak el, amikor a férfiakat bezárták az istállóba és a nőket fölzavarták a padlásra. —­­Hol vetted ezt a zsá­kot? — kérdezték a tanyá­kon nagyszájúnak ismert Bertától. Immel-ámmal fe­lelt, sőt szemtelenkedett, hogy majd ő megmutatja, csak gyanúsítani merjék! Behozták,, vallatni kezdték, így göngyölítették a bandi­ták frontját. Csakhamar lát­ták, hogy tulajdonképen nem is­ egy, hanem két ön­álló rablóbandáról van szó. Lehetőleg nem keresztezték egymás „munkáját“, bár a rablók elárulták, hogy az új „Farkas Jancsi“ , Berta Mi­hály, megfenyegette a másik „lókötő" bandatagokat, hogy vigyázzanak és ne hetven­­kedjenek, mert őket is el­intézi. A rablóbandák elfogott tagjainak névsora A rendőrség mesteri mó­don, egyenként szedte össze a banditákat. Egyetlen egy se dolgozott közülök, hanem henyélt, holott az egyik fe­les, a másik földmunkás, a harmadik napszámos és így tovább. Nem is értjük, mi­

Next