Alföldi Ujság, 1946. június (2. évfolyam, 120-142. szám)
1946-06-01 / 120. szám
2 zéséről és a gépeik kijavításáról. A közellátásügyi miniszter a földművelésügyi minisztérium kérésére lehetővé tette, hogy a cséplőgéptulajdonosok keresetüknek 15 százalékát javítási célokra szabadon felhasználhassák. Nagyon nagy hiány van cséplőgépeknél gépszíjakban, ereiknek a pótlása rendkívül nehéz. A földművelésügyi minisztérium itt is igyekszik segítségre lenni a hozzáforduló cséplőgéptulajdonosoknak. Célszerű volna természetesen, ha normális békeéveknek megfelelő módon cséplés utáni fizetésre kaphatnának hajtószíjakat, vagy hevedereket a cséplőgéptulajdonosok. Van olyan, elgondolás, hogy egy jelentősebb hitelművelettel oldjuk meg ezt a kérdést cséplés előtt. A vidéki cséplőgéptulajdonosok vidéki hatóságok nagyon sok mindent rendbehozhatnak saját kezdeményezésükből. Mindenképen rendbe kell hoznunk a cséplőgépeket cséplés előtt, hogy a betakarított gabonának gyors elcséplése biztosítva legyen és az őszi munkához teljes erővel, külló időben, hozzáláthassunk. ——«Q»—— ■ -----Szövetkezetek biztos alapja Ma ismét tele van a levegő a szövetkezeti gondolattal. Dánia, Hollandia és más külföldi ország példájára mutatnak rá a politikai pártok, de egyes politikusaink is, „amikor a szövetkezeti eszmét akarják magyar talajba átültetni. Bár nálunk sem új a szövetkezeti eszme, most akarnák mégis úgy megvalósítani, hogy az elkövetkező béke idején a magyar gazdasági életnek egyik fontos szerve legyen. A szövetkezetekkel azt a célt kíánnák szolgálni, hogy a termelést helyesen irányítsák, a termelés haszna ne a közvetítő kereskedelemé, hanem azé legyen, aki a termelő munkát végzi s a szövetkezet a tagok téli foglalkozását is biztosítsa. Minden szövetkezetnek tehát beszerző, termelő és értékesítő szövetkezet lenne.. Ám mi nem erről akarunk most beszélni, hanem a szövetkezetek biztos alapjáról. Készül,úgyis a szövetkezeti törvény, az sok mindenre ki fog majd terjedni. Mi arra akarunk rámutatni, ami, nálunk eddig nem volt a szövetkezeteknél szempont. Sőt, éppen az ellenkezője történt. Véleményünk az, hogy ezért nem lelkesedik a magyar nép a szövetkezetért. Pedig a múltban is volt és ma is van nálunk szövetkezet. Itt Vásárhelyen legalább öt hat csipp-csupp, kis szövetkezet tengődik, topog s próbál megerősödni. De, sajnos itt egészen más világ van, mint Erdélyben — hogy magyar példánál maradjunk — a székelyek között. Itt is, ott is vannak szövetkezetek, de egészen más egy-egy itteni szövetkezet, mint bármelyik ottani. Itt nálunk — legalább eddig az volt a szokás — hogy szövetkezetet vagy pénzes emberek csináltak, vagy azok, akik csak azért csináltak szövetkezetet, hogy ott vezérigazgatók vagy legalább igazgatók akartak lenni, főleg és legelsősorban a tekintélyes jó fizetésért, azután pedig egy kicsit a méltóságos címért. Ezzel szemben az erdélyi székely szövetkezeteknél sem a pap, sem a jegyző, sem pedig a tanító hivatalt, állást nem kaphat, de ha akar, ingyen dolgozhat a szövetkezetnek. Vagyis, amig nálunk a szövetkezetek minden hasznot és jövedelmet eladminisztráltak, igazgatói és más fizetések címén, addig a székely paraszt maga irányítja és vezeti a maga kis szövetkezetét s a munka gyümölcsét, a termelés hasznát nem a vezérigazgatók s mások vágják zsebre, hanem az valóban a tagoknak jut, így a székelyföldi szövetkezetek csakugyan erősítik a népet, mert árszabályozók — ami szintén lényeges kelléke volna minden szövetkezetnek — s emeleti még hasznot hajtók is. Nálunk a Hangya, a Futura, a Tisztviselők szövetkezete és más szövetkezetek eléggé bizonyították, hogy itt a szövetkezeteknél nem a tagok, a közösség érdeke volt a fontos, hanem a vezér és egyéb igazgatók busás jövedelme, aem odajuttatta a legtöbb nagy garral hirdetett szövetkezetet, hogy állampénzekkel kellett tömködni s megmenteni a csúfos bukástól. Most tehát a demokrácia idején, de okulva a múltak tapasztalatán is, ne a hangos szólamok, az ilyen meg olyan „kereskedelmi tapasztalat“, meg a messzenyúló (sokszor csak kitalált) úgynevezett „külföldi összeköttetés“ legyen a fontos, hanem az a becsületes és emberséges cél, hogy a szövetkezet valóban a tagok s a magyar gazdasági élet érdekét szolgálja s a hasznot már előre nem osztják el úgy, hogy abból a tagoknak semmi se jusson, de néhány ember nagy fizetést kapjon a szövetkezet igazgatásáért. Az így alapított szövetkezet nem lesz soha szövetkezet, hanem az emberek kihasználása. Pedig a tiszta demokrácia ne tagolja szét a társadalmat, hanem hozza közelebb egymáshoz az embereket. Ez okból a demokráciában alapított szövetkezet még politikai szempontokat se kövessen, hanem alakuljon meg s induljon meg a maga erejéből, pusztán őszinte lelkesedésből s a tagok egymás közötti szeretőtéből. Úgy, mint az a csermely, amely folyóvá, majd folyammá, később pedig egész tengerré dagad s büszkén ringatja hátán a jólétet, a boldogságot jelentő óceánjárókat... Gracza János. „ALFÖLDI UISAe_ Mms&RxaammKJBKDm A parasztság nagyszerűen teljesítette kötelességét — mondotta Takács Ferenc elvtárs a rendkívüli közgyűlésen Karácsonyi Ferenc főispán elnökölt pénteken azon a rendkívüli közgyűlésen, amelyet a Szociáldemokrata Párt kérelmére hívott össze a polgármester. A közgyűlés tárgysorozata erősen érdekelte a pártokat, mert az egyes pontok tárgyalásánál több felszólalás hangzott el. A rendkívüli közgyűlés jelentőségét sokban emelte az, hogy Takács Ferenc, földművelésügyi államtitkár is részt vett a közgyűlésen. Egy alkalommal, amikor különös elismeréssel szólt a parasztság végzett munkájáról, a kisgazdapárti városatyák a beszéd elhangzása után megtapsolták. A rendkívüli közgyűlés egyébként a főispán megnyitó szavaival kezdődött, ami után Karácsonyi Sándor, a Kisgazdapárt részéről kért napirend előtti felszólalást, amelyben a május 21-iki zavargást tette szóvá. Védelmet és intézkedést kért arra nézve, hogy a város életében hasonló eset ne forduljon elő. Miután a kérdés nem tartozott a rendkívüli közgyűlés elé, az elnöklő főispán további felszólalást nem engedélyezett az ügyben. A közgyűlés ezután tudomásul vette, hogy Erdei István elvtárs lemondott a bizottsági tagságáról s helyébe a polgármester dr. Losonciy Endre párttitkár hívta be a törvényhatósági bizottságba. Az elhagyott lovak ügyében Posztós Sándor elvtárs terjesztett elő indítványt, de mivel a kérdést legutóbb miniszteri rendelet tisztázta, maga is a tanács javaslatát fogadta el. Tárkony Szűcs Ferenc kisgazdapárti és Kószó Imre, kommunistapárti szólalt fel. Majd Kiss Pál polgármester mutatott rá arra, hogy a város a változáskor maga mentett meg sok lovat és más jószágot s a megszálló csapatok beleegyezésével gyengébb állatokat adtak helyettük. Ezért — mondotta — elismerést érdemelne a város, nem pedig kritikát. A lovat minden esetben visszaadták a volt gazdájának, ha jelentkezett érte. Most 44 lova van a városnak, de ezekre állandóan szükség van. A közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. Benke Imre elvtárs tett indítványt arra nézve, hogy a kiosztott földeket telekkönyvezzék az új tulajdonosok nevére, mert a bizonytalanság a termelést akadályozza. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta a tanács pártoló javaslatát. Juhász Pál elvtárs a város téli tűzifaszükségletének biztosítására tett javaslatot. A tanács előterjesztése az volt, hogy a kérdést a kereskedelem és közlekedésügyi miniszter akarja megoldani, ellenszolgáltatási alapon. A tanácsi előterjesztést a közgyűlés tudomásul vette. Benk© Imre elvtárs a jóvátételi és beszolgáltatási rendszer ügyében tett javaslatot, melyre a tanács előterejsztése az volt, hogy mindkét kérdést miniszteri rendelet szabályozza. Benke elvtárs után Takács Ferenc földművelésügyi államtitkár szólalt fel, aki rámutatott arra, hogy a kormány aratás után jó pénzzel akar fizetni a gazdáknak, amiért aztán iparcikkeket vásárolhatnak. Utalt arra, hogy a beszolgáltatás után a gazdának körülbelül 30 százalék marad meg, ami nem sok. De főleg azokon a szegény embereken kell segíteni, akik maguk és családjukkal művelik a földet s az országban ez a parasztságnak legalább kétharmad része. A parasztság — mondotta — nagyszerűen végezte kötbességét, mert a munkájának nem látta ugyan az eredményét, mégis dolgozott. Arra törekedjenek tehát a pártok, hogy a városból ellenérték nélkül semmi ki ne menjen és kapjon a város a terményekért szánét, tűzifát és iparcikket. Ebből a parasztság is részesüljön és jó pénzt kapjon azért, amit beszolgáltat. Az állam fizesse ki a régi beszolgáltatásokat s a parasztság szükségletét biztosítsa. Takács elvtárs szavait a kisgazdapárti sorok nagy figyelemmel hallgatták meg s amikor bevégezte beszédét, éljünken megtapsolták. Az ügyhöz még többen hozzászóltal, majd a közgyűlés módosító javaslatokkal együtt elfogadta a tanácsi előterjesztést. Ugyancsak nagy érdeklődést keltett a város ínségesemül megsegélyezése, melyre nézve 3620—1—1946. k. sz. 267 HIRDETMÉNY a június havi kenyér és lisztfejadag - megállapításáról. A közellátásügyi minisztérium és annak végrehajtó szerve, az országos terményhivatal engedélyezése alapján a közellátási hivatal rendelkezésére álló készletek mennyiségének s arányának figyelembevételével, — az országos szükség ellenére, — úgy kenyérben, mint kenyérlisztben azokat a fejadagokat sikerült megtartanunk június havára is, amelyek május havában voltak. Tehát június havára a kenyéradagok nagysága, a kenyér sütéséhez felhasznált lisztfajták aránya, valamint a kenyérlisztnek lisztfajtánként való megosztása változatlan marad. A finomlisztből azonban a június havi finomlisztszelvény első három heti szelvényére szelvényenként 25 deka finomlisztet szolgálnak ki a kereskedők és csak a negyedik hétre adnak ki 25 deka tengerilisztet Azoknak a kenyérlisztjegyeseknek a részére, akik bebizonyítottan tanyai lakosok, az egész havi összes lisztszükségletet egyszerre adhatják ki a kereskedők. Hunvásárhely, 1946. május 28. Dr. ÉGETŐ ERNŐ tanácsnok. -----«O»----Hódmezővásárhely thj. város termény és jóvátételi hivatala 322-1946. 1. sz. 282 Tárgy: Jóvátételt és kötelező beszolgáltatást nem teljesítő termelők ellen a legszigorúbb eljárás megindítása. HIRDETMÉNY Megállapítom, hogy az 1946. évi jóvátételi sertések, továbbá az 1945—46. gazdasági évre kivetett kötelező beszolgáltatást, valamint az elszámoltatói Simon Sándor elvtárs nyújtott be indítványt. A tanácsi előterjesztés részletesen ismertette mindazt az intézkedést, amely az ínségesek megsegélyezése terén történt. Takács Ferenc: Az igazság az, hogy ez szociálpolitikai kérdés s ezért ezt nem társadalmi úton, hanem intézményesen kell megoldani. A demokráciának foglalkozni kell ezzel a kérdéssel s nekünk, mi két munkáspártnak, kötelességünk ez, mert a szociálpolitika kormányzati és városi feladat. Diószegi Ferenc, a szakszervezetek titkára itt közbeszólt: — A munkások a demokráciában még nem kaptak semmit! Erre Takács Ferenc így válaszolt: — Ebben a két Ferenc is felelős. Mármint én és Diószegi elvtársam. A munkásságnak nevelés kell és különösen új szakszervezetek adjanak komoly nevelést. Helyes útra kell vezetni az ügyet és intézményesen kell a szociálpolitikát megoldani. A közgyűlés további lefolyását holnapi számunkban ismertetjük. zottságok által zárolt készletek beszállításáta termelők jelentős része többszöri felhívás dacára nem teljesíti. Ezen kötelezettségeik teljesítésére a hivatal már a törvényes kereteket meghaladó mértékben úgy hirdetmény, mint egyénenkénti felhívás útján több alkalommal hívta fel s ennek dacáraaz érdekeltek a törvényes rendelkezéseket ügyeimen kívül hagyva, azt úgyszólván szabotálják. Ezen eljárásokkal a felelős kormányt a Vörös Hadsereg felé jóvátételi és ellátási kötelezettsége teljesítésében súlyosan akadályozzák, de ugyanakkor igen komoly mértékben veszélyeztetik az ellátatlan lakosság országos ellátását is. Felsőbb utasítás alapján és fenti okok arra kényszerítették a hivatalt, hogy a jóvátételi sertéseket be nem szolgáltató termelők közül több személy azonnali letartóztatása mellett a legsúlyosabb büntetőeljárásra, azaz elzárásra kellett javaslatot tennem. Utolsó esetben hívom fel a termelőket, hogy mindazok, akik a kötelező beszolgáltatásnak továbbá a kiküldött bizottságok által náluk kijelölt jóvátételi sertések, valamint a zárolt készletek beszállításának ezideig nem tettek eleget és ezen kötelezettségüket 48 órán belül minden további felhívás bevárása nélkül nem teljesítik, úgy ellenük egyidejű előállításuk mellett az elzárás büntetés kiszabása iránt teszek kivétel nélkül javaslatot. A termények továbbra is a kijelölt gabonakereskedőkhöz, a sertések pedig a városi mázsaházhoz szállítandók be. Hunvásárhely, 1946. május 31. Ifj. KOVÁCS hiv. vezető -----.o.----