Alföldi Ujság, 1946. június (2. évfolyam, 120-142. szám)

1946-06-02 / 121. szám

EL évfolyam, 121. szása. Hódmezővásárhely, 1946 június 2. vasárnap. Szaeláiderac&skrata pártlap I Szerkesztőség és kiadóhivatal Kasímíh Megjelenik hétfő kivételével mindennnap reggel j|j tér 6. TheföH!­4 9. A .'”14 »"1OC anti‘p61tgC Tidy Zoltán, Szakasits Árpád, Nagy Feremc és Bán Antal fontos tanácskozásai A „Világosság“ értesülése szerint a Szociáldemokrata Párt és a Független Kisgaz­dapárt vezetői tanácskozá­sokat folytattak, amelyek eredményeképen pénteken délután Tildy Zoltán, Sza­kasits Árpád, Nagy Ferenc és Bán Antal tanácskozásra ültek össze. A tárgyalások célja az volt, hogy a Szo­ciáldemokrata Párt és a Független Kisgazdapárt vi­szonyának alapvető kérdé­seit megvizsgálják és meg­keressék azokat a kapcso­latokat, melyek folyamán a két párt továbbra is egész­ségesen együttműködhet a demokrácia érdekében. -------------­ Mégis kap sport­pályát a HTV. A rendkívüli közgyűlés nagyjelentőségű döntése Az elemi károk címén igényelhető adókedvezmény ügyében Balogh Kálmán ol­vasott fel javaslatot, amely­ben a város felirattal fordul a kormányhoz és kéri annak a pénzügyminiszteri rende­letnek hatálytalanítását, a­mely előírja, hogy az elemi károk adózás szempontjából nem veendők figyelembe.. Több hozzászólás után a ja­vaslatot a közgyűlés el­fogadta. Ezután Vörös Mihály elv­társ interpellációja követke­zett a leánygimnázium sza­­baddá tétele és segélyezése ügyében. Kifejtette, hogy egyetemes városi kulturális érdek, hogy a leánygimná­zium megkezdhesse műkö­dését a maga épületében a jövő iskolai évben. Rámuta­tott arra, hogy a református A közgyűlésben vihar tör ki a HTVE kérelme körül. Kiss Pál polgármester is­merteti a HTVE sportegye­sület beadványát, amelyben sporttelep létesítésére a Sza­badság-téren később kijelö­lendő helyen telket kér. Kérésüket kellő indoklással terjeszti elő az előadó, tehát annál furcsább, hogy Oláh Mihály (Kommunista Párt) és Tár­kány Szűcs Ferenc (Kisgazda) éles hangon kel­nek ki a javaslat ellen. Oláh mindjárt politikai térre csú­szik és az az érzésünk, hogy csak az „elv“ miatt kapáló­zik. Pákoldy Ferenc rész­letesen rámutat a mostani sportpályák lehetetlen álla­potára, a talaj és a környe­zet alkalmatlanságára. Már beszédét is állandó közbe­szólásokkal zavarják a szak­­szervezeti és kommunista padsorok felől. Takács Ferenc nagy zaj­ban emelkedett szólásra. Pár szavas mondataival rámutat a sport jelentőségére,­ vala­mint a HTVE mostani pá­lyájának tarthatatlan álla­potára. Egyrészt a nemzet­közi út építésekor befolyá­solták a pálya nagyságát, másodszor , mint megye­egyház eddig a legmesszebb­­­menően teljesítette azokat a kötelességeket, amelyek az iskolaépület rendbe­ tar­tásával reája hárultak. A felszabadulás után azonnal rendre hozatta a sérült tető és­ falrészeket. Az elmúlt két év alatt az épület városi célokat szolgált, indokolt tehát a város segítségnyúj­tása, majd pedig az épület eredeti rendeltetésére való v­i­sszz­ibo­c­sátása. Közgy­űlés egyhangúan úgy határozott, hogy az épületet a város június 30-ig kiüríti és az épület­rend­behozásához szükséges mész- és homok­­mennyiséget városi segély­ként rendelkezésre bocsátja. A polgármester külön is megígérte legmesszebbmenő támogatását. győzte­s, valakinek a rend­őrfőnöksége alatt a keríté­seket is ellopták. A jobboldali padsorok­­ban zaj tör ki Takács Ferenc: Tessék csak hagyni! Hozzá vagyok én szokva, hogy engem jobb­oldalról közbeszólásokkal zavarjanak. A zaj egyre erősödik. A közbeszólások pattannak a Szakszervezet és a Kommu­nista Párt oldaláról: „A HTVE reakciós volt.“ „Kivezették a munkásokat a pályáról.“ „Megint rivalizálást akar­nak.“ Takács Ferenc ekkor fel­ajánlja, hogy a pályát kö­zösen építsék fel és közösen, baráti szellemtől áthatva használják. Legyen a cél érdekében minden lépés és ez a cél viszont a pálya felépítése. Amikor egy erős hang is­mét a HTVE vezetőségének reakciós voltát emlegeti, Takács Ferenc hatalmas hangja vágott bele a vitába: — Ne tanítsanak minket szocializmusra. Ismerünk mi itt mindenkit, hogy ki — mi volt ezelőtt. Bennünk nincs rivalizálás, de nem is tarunk. Nézzük meg a S­MTE­ elődjét, a MOVE-t. Kik voltak és kik vannak most ott. További felszólalók A következő felszólaló, Szenti Sándor ugyancsak a javaslat ellen beszélt és sza­vaiból a gyanakvás volt ki­olvasható. Ormos Pál dr kórházi igazgató egészség­ügyi szempontokra mutatott rá és kérte a közgyűlést a bea­­dvány megszavazására. Vad János szinttén kifogá­sokkal élt a javaslattal szem­ben. Szőke Imre ismét rá­mutatott arra, hogy közös munkával közösen élvezte a két csapat az általuk ho­zott áldozat gyümölcsét. Be­szédét szintén zavarták. A Kisgazda Párt részéről Dékány József polgármes­terhelyettes szólt a vitához és az ügy érdemi részéhez. Kijelentette, hogy igaz az a vád, hogy a régi uralom alatt a kisgazdák elzárkóz­tak minden ilyen, és hasonló javaslat elől. Visszaemléke­zett gyermekkorára. A sport a haladást szolgálja — Én is szívesen sportol­tam volna — mondotta a közgyűlés élénk figyelme közepette —, de az nem adatott meg a részemre. Mi nem akarunk a haladás elől elzárkózni. A mai kisgazdák e célra még a Vásártérről is lemondanak, mert a de­mokrácia a haladást akarja és a sporttelep létesítése a haladás szolgálatában áll. A javaslatot elfogadom — fejezte be nagy tetszéssel fogadott beszédét Dékány polgármesterhelyettes, Gyáni Imre közvetítő ja­vaslattal élt. Kéri, hogy a beadványt vegyék vissza és a két sportegyesület közös beadványban forduljon a városhoz sportpálya helyé­nek kijelölése végett. Ko­vács Imre ugyancsak közös építkezést javasolt. Gábor Dezső — mint régi sport­ember és a helyi viszonyok­kal ismerős, — a­ javaslat elfogadását kéri. Vihar a HTVE kérelme körül Többség! A Szociáldemokrata Párt és a Kisgazda Párt tagjai név szerinti szavazás elren­delését kérte az elnöklő Karácsonyi főispántól, aki azt el is rendelte. A szava­zás 41—39 arányban a ja­vaslat mellett dönt. Boros János a szavazatok össze­­számlálásának hitelességét kétségbe vonja, javaslatát azonban a közgyűlés elveti. A 11T­VE tehát mégis pá­lyához jut ... A közgyűlés végül elfo­gadja a temetkezés olcsób­bá tétele és a jószágpiac szabaddá tétele érdekében benyújtott javaslatokat. Ez­zel a rendkívüli közgyű­lés véget ért. Az igazság és körzet védelmében“ Lapunk munkatársa előtt K­a­­rácsonyi Ferenc főispán nyi­latkozott a Vásárhelyi Függet­len­ Újságban megjelent s a sze­mélye ellen irányuló «Az­­igaz­ság és a becsület védelmében» című hánom cikkre. Nyilatkoza­tát az alábbiakban közöljük. A Vásárhelyi Független Újság nyilvánvalóan személyem ellen­­ szándékozott támadást vezetni ezekkel a cikkekkel, mert mind­hármon végigvonul az, óvatos és megfontolt gyanúsítás, anél­kül, hogy megmondaná, kiről van szó. Ki tévedt a gabonánál ? Az első cikk azt a fatálra tévedést is nekem tulajdonítja, melyet a "közellátási hivatal tisztviselői követtek el, amikor mázsa helyett kilót mondottak. A hivatalból rendelkezésemre bocsátott gabonakészletet iga­zoló lapon mindenütt mázsa súlyegységet kellett feltüntetni. Ezeknek a lapoknak az alapján történt az elszámoltatás. A tiszt­viselők, akik elkészítették a ki­mutatóét, egyáltalában nem tün­tették fel a kimutatásban a súlyegységet, csak sima szám­oszlopok voltak azon olvasha­tók. A közellátási felügyelőség­től kaptam meg először ezt a­­ jelentést. Megnyugtatásképen mag­amhoz kérettem dr. Ábra­­hám Imre, ifj. Kovács Imre és Tatár Nagy Károly közel­látási hivatali tisztviselőket, az­zal a­­ meghagyással, hogy hoz­zák magukkal az eredeti kimu­tatást. A két­ kimutatást össze­hasonlítva, megállapítottam, hogy az egyezik s mindjárt fe­lelősségre vontam őket, hogy két hónap óta a több mint ezer vagon gabonából miért nem folyt be egy gramm s©? Minden­nel védekeztek, csak azzal nem, hogy a mennyiségek helytelenül volnának megállapítva. Ezután ez megnyugtató összehasonlítás) után tettem ( én pártközi, érte­­herteten az ismert s a gazdák által sérelmezett kijelentéseket. A tévedés valóban nagy, ez azonban mit se von le abból az igazságból hogy ebből a meny­nyi­s­égben egy gram sem folyt b® a közellátás céljára. Nem aka­rom­ azt mondani, hogy jó köz­ellátási hivatalban, abszolút jól dolgoznak, mégis az a­­hitem, hogy aki szándékosságról, vagy TCS szakárd­ról beszél,­­akár a tisztviselőkkel, akár­­velem kap­csolatban­, az önmagából indul­­ó. A sertéshizlalás ügye A második cikk a zsírellátás­ról szól, illetve emellé a kér­dés mellé beszél. Azt állítja, hogy 250 darab sertést állított be Dékány József helyettes polgármester úr hizlalásra. Ez az állítás fikció. Mert ebből 121 darab, mint átfutó tétel kerül: a hizlaldába s azokat­ 18 nap után átadták jóvátételbe az­ oroszok­nak, így tehát 125 darab sertés került be több tételben s olyan apró sertések, amelyeket az oroszok, mint súlyon aluliakat, nem vettek át. Nem túlzás tehát, ha azt mondom, hogy ezek macskák, vagy­­ részben egerek voltak. A 125 sertésből a mai napig 55 darab került közfogyasztá­sra, 47 darab pedig most is hízik a városi hizlaldában, a hiányzó mennyiséget kényszervágás foly­tán a közkőház s a Napközi Otthonok részére utalták ki. Az a határozat tehát, melyet a vá­rosi tanács idevonatkozókig ho­zott s amelyet a Vásárhelyi Független Újság ismertet, hajó­törést szenvedett, mert a ser­tésbeszolgáltatást Dékány he­lyettes polgármester irányította ebben az időben, amiből önként következik, hogy a beszállítást neki kellett volna szorgalmaz­ni. A tisztviselőin­tek kiosztott cukor A harmadik cikk a tisztvise­lők között kiosztott cukorból csi­nál ügyet s fel­mérhetetlen er­kölcsi tőkeként könyveli el, hogy a kisgazda tisztviselő visszauta­sította a neki felajánlott cukrot.. Nemcsak ő utasította vissza, de visszautasítottam én is és visszautasította Kiss Pál pol­gármester is. De tudtommal töb­ben visszautasították olyanok, akiknek aránytalanul nehezebb a helyzetük, mint Dékány­ he­lyettes polgármester úrnak, aki almáért, tejtermékért, zsírért, li­báért cukrot, aranyat, de talán még csokoládét is tud cserélni. Nem olyan nagy tehát az az erkölcsi tőke, amilyet a­­Vásár­helyi Független Újság szeretne ebből az ügyből kovácsolni. Köztudomású, hogy a pénz­romlás s az ezzel járó magas árak mellett a tisztviselők kap­nak legkevesebb fizetést. Itt alig

Next