Alföldi Ujság, 1946. július (2. évfolyam, 143-168. szám)

1946-07-02 / 143. szám

1L évfolyam, 143. sz. Hódmezővásárhely, | Szociáldemokrata pártlap 1 Szerkesztőség és kiadóhivatal Kossuth* Közös békemunka: a Nyugattal és Kelettel együtt Irta: Kéthly Anna Álmodozók és józanok, mind­két fajta emi>4í joggal tételez­hette fel az első világháború után, hogy végre befejeződött az. emberiség barbár korszaka. Annyi értelmetlen áldozat után, talán úrrá lesz az értelem. Ez a gondolat foglalkoztatta azo­kat, akik az első világháború rcmjaiin a kibontakozást kerül­ték. Ezek a feltevések igen gyor­san cáfolatot kaptak. A béke­­szerződések, amelyek a bősz­­szűvácyru épültek, az új és a tömegek előtt tetszetős ideoló­giát amelyekbe a történelmi idejüket túlélt gazdasági erők elrejtőztek, az ellenforradalmi mozgalmak, újabb néhány év­tizeddel meghosszabbították a zűrzavart. A második világháború után úgy érezzük, hegy a mi köte­lességünk a szörnyű folyamat befejezése. Az angol munkás­párti külpolitika vezetője-, Je­­vin külügyminiszter, néhány nappal ezelőtt így foglalta 5sz­­sze a szocialisták feladatát: «Ka nem akarunk többé totális háborút, totális békét kell csi­nálnunk !» A józan emberi ér­telem ma már világosan látja, hogy az emberiség békés együtt él és éne.': gazdasági lehe­tőségei, társadalmi és történel­mi előfeltételei már kialakultak. Mi szociáldemokraták, akik a békét értelmi és érzelmi alapon, egyforma fel; less éggel igyekez­tünk megteremténi, úgy érez­zük, hogy a béke teremtéséhez elsősorban vissza kell állítani a népek, országok és egyének kö­zött megbomlott bizalmat és megbecsülést. A második világ­háború, a fasiszta diktatúra mód­szerei olyan kcdiüggönry 1 vet­ték körül országunkat is, amely Keleten az orosz határnál, Nyu­gatom a Rajnánál ért véget. A felszabadító Vörös Hadsereg megsemmisítette ezt a ködfiig­­gönyt. Szakasits Árpád elv­társ künnjárt néhány hét'e! ez­előtt Moszkvában, ebben, a ha­talmas szocialista fővárosban, anielynek életéről a rnar yár köz­véleménynek alig volt tudomá­sa. Jó volt hallani beszámoló­ját az elmúlt évek rágalmazó hadjáratai után, arról az ország­ról -amely ország végeredmény ben úgy megerősítette belső rendjét, hogy a második világ­háború megpróbáltatásait egyet­len belső törés nélkül viselte el. Az angol munkáspárt meghí­vására én Nyugatra indul am el. Hármas fel-da'tál megbízva. Az első: személyes kapcsolatok felújításával és megerősítésé­vel el kell indulnom a bizalom, a megbecsülés h-lyrecllí!ásóra. A második feladat az volt, hogy a felszabad "ás után nekiinduló demokratikus építő munka va­lódi képét ismertessük meg a világ sorsával foglalkozó fele­lős tényezkőkel a nyugati orszá­gokban. Nyugaton és az Óceá­non túl is egy új politikai emig­ráció alakult ki, a letűnt rend­szerek érdek.l.jei verődtek ösz­­sze egy csomóba. Ezak hamis képet festenek a magyar demo­kratikus átalakulásról. A ma­gyar demokrácia ellen hadako­zó új politikai emigráció ha­talmas összegek ízlett renaei­­kezilc;! Mi mindent elkövetünk, hogy a munkánkról, eredményeinkről, bajainkról tiszta és érthető ké­pet adjunk azoknak, akiknek tudniok kell minderről. Harma­dik feladatom az veit, hogy megnézzem a munkáspárt mód­szereit, küzdelmeit A munkáspárt tevékenysége négy munkatérület.rr j.lentkezik. Gazdasági feladatokat hajtanak végre, megerősítik a szociális biztonságot, átszervezik egész­ségügyüket és új alapokra fek­tetik a közoktatást. Ennek a forradalmi átalakulásnak per­sze hatalmas költségei is van­nak. Az angol munkáspárt leg­jobb közgazdasági szakértői ál­tal megszerkesztett költségvetés igen magas létminimumot álla­pít meg. De Lz n'elülo’yanp ag­resszív tételeket, hogy az adóztatás egy bizonyos fokán egy angol font (20 shilling) jö­vedelemből 10 shillinget elvesz­nek adóba. Az adóbevételek több mint háromnegyed rész® egyenes adókból származik, örökösödési adójuk oly magas, hogy ve lamely nagy vegyen öö köse gyakorlatban alig jut va­lamihez. A munkáspárt külpolitikája, a világbéke feltét: el megt-re.üté­sének alapján áll. A munkás­párt és a munkáskormány min­den orejév, 1 rrra törekszik hogy a megértést ós az együttműkö­dést szolgálja. Azok.a reakciós álmodozások és intrikák, ame­lyek az angol munkáskormány és a Szovjet-Unió osszsv-szé­­sére spekulálnak már megkap­ták a választ azokban a felszó­lalásokban, amelyek az angol kép vice lóházban és az angol műn1 ó-párt kar gern zu sem. o’­­hangro’tak. Csak visszafelé nem, — .&zt av akara'oí fejezi ki az omol kör­vélemény többsége ami o- a ví­vták és kritikák pergőtüzében dolgozó angol munkáskormány­­ra figyel Mi magyarok, akik most ép t űk valóságos és sz:m­­bólikus ukrn’-at, am~ 'ömk­­szünk, hogy ezek az utak Nyu­gat ér. Kelet világával, a közös békemunka világában egyb,. fus­sanak. A magyar parasztot ünnepelték Szegeden, aki Péter-Pál napján elhozta az’éj kenyeret Tildy Zoltán köztársasági elnök és Nagy Ferenc miniszterelnök beszéde Péter és Pál ünnepén Sze­gedről, a környező városok­ból és falvakból százezer­nél több íöldmiveiő gyűlt egybe Szegeden, mert a szomszéd városban rendez­ték meg a Kenyér-ünnepét. Természetesen Hódmezővá­sárhelytől főleg vonattal, míg OsoDgrád-, Békés és Csunádmegye községeiből igen sokan kocsival mentek ei az alföldi metropolisba. Igen sokan magyar ruhába öltöztek és a színes felvo­nulás valóban megkapó volt s a íöbbezer kocsi mástól óráig vonult az utcákon és tereken át a Kenyér-ünnep színhelyére. Az emelvényen a magyar köztársaság elnö­ke, Tildy Zoltán foglalt be­­iyet és körülötte csoporto­sult a politikai élet «ok ki­tűnősége, így mindenekelőtt a kormány tagjai, Nagy Fe­renc miniszterelnökkel az élen. Mindenekelőtt Tildy Zol­tán köztársasági elnök üd­vözölte az egybegyűlteket s ezeket mondotta: A nyugati tapasztalataink — Úgy éreztük, hogy a magyar kérdéseket, a -ma­gyar békecélokat személye­sen kell felvetnünk a nagy­hatalmak kormánya előtt. Első utunk az Egyesült Ál­lamokba vezetett. El mondot-. tűk. hogy szégyen lenne, ha fennmaradhatna továbbra is az az állapot, hogy Európa kellős közepén 650 ezer Csehszlovákiában élő ma­gyar az övökön rettegésnek és az örökös félelemnek az állapotában maradna. El mondottuk, hogy nincs a vi lágDak még egy országa, amelyet akkora háborús veszteség ért volna közgaz­dasági téréi», mint Magyar­­országot. Kéréseink felveté­sét megértéssel hallgatták az Egyesült Államokban, ké­sőbb pedig Angliában, Lon­donban is. — A külügyminiszterek most tárgyalják végig az egész világ békéjét és min­den problémáját. Az egyszer már megtörtént döntést nem szívesen veszik újra elő. A tárgyalások során felkeres tűk a Szovjet Unió külügy­miniszterét, Molotov mat is és ajánlottuk, hogy járuljon hozzá a külügyminiszterek értekezlete, hogy mi ma­gunk lehessünk a magyar békecélok újra kezdeménye­zői a külügyminiszterek ér­­tekezi-te e ott. Előterjeszté­sünket a nagyhatalmak meg­fontolás tárgyává fogják ten­ni. De varn ak a látogatás­nak ezentúl még egyéb je­lentőségei is. Mi vagyunk azok, akik először tudtuk megteremteni a személyes kapcsolatot a világ sorsát intéző nagyhatalmak veze­tőivel. A belpolitikai helyzet — Ahhoz, hogy külpoliti­kánk eredményeket hozzon, bizonyos belpolitikai maga­tartás meghatározására is szükség van. Szükséges az. hogy a magyarságnak min­den közéleti megnyilvánu­lása a tiszta demokrácia szellemében történjék. — Bármilyen nehéz az életünk és a sorsunk, vál­lalnunk kell, mert a mult a mi számunkra a letüni nap, a demokrácia a felkelő nap. Küzdeni kell minden erőnk­kel a reakció ellen. Küz­deni minden olyan jelenség ellen, amely a fasizmus ma • radvanyaiként itt-ott mutat­kozik. El kell követni min­dent,> hogy a magyar de­mokrácia útja sima és egyen­letes- legyen. Én csak azt kérem a magyar néptől, fe­szítse meg továbbra is min­den erejét, azért, hogy a magyar fölemelkedés egy pillanatra se lankadjon el. A miniszterelnök beszéde láthatóan mély hatást tett mindenkire. Egyébként az ünnepséget a rádió közve­títette. Ország—tyéfiág Deszk községben a szerb lakosok nem akarták be­szolgáltatni a fegyvereket. Riadó autón mentek át a szegedi rendőrök, akik fel­kutatták az eldugott puská­kat és revolvereket. A fa­luban teljes a nyugalom. Szegeden „új divatba“, kezdtek a fiatalok: Nagy le­ányok és 16—21 éves fiúk is mezítláb jelentek meg az utcákon, a Széchenyi-téren. Egyébként, mondjuk térd­től fölfelé, épúgy felöltöz­tek, mint régebben szokták ilyen kánikulai hetekben, a városban. A szentesi Purgly Tamás volt huszárszázados hábo­rús és népellenes bűnügyé-­­nek főtárgyalását a szegedi népbíróság elnapolta. Az algyői, hídépítők ja­vára a szegediek szépen adomány óztak. Egyik gaz­daság hat birkát, a paprika­malmok 10 kiló őröit pap­rikát, a dolgozó munkások egy része hetifizetésüket Nagy Ferenc a helyzetről tette a maga kötelességét. A magyar föld népében, a magyar parasztságban még nem csalódott soha senki, s ez az új kenyér bizonyítéka annak, hogy a jövőben sem fog csalódni. Az új kenyér­rel együtt megjelenik az új pénz, a íoriüt is, amelyre már terveket építhet, amely­nek alapján számításokat végezhet a társadalom min­den dolgozója. — Most, hogy itt van az új kenyér, a magyar kor mány nevében igazi hálával és szeretettel köszönöm meg a földműves népnek az ál­dott új kenyeret, egyben megígérem itt Magyarország dolgozó társadalmának, hogy az új kenyérből igazságo­sabb és nagyobb mértékben fog részesedni Magyaror­szág minden dolgozója. A magyar földműves nép meg-A köztársasági elnök beszéde reké ez az ország. Az új magyar világ megfogja be­csülni azokat, akik dolgoz­nak, — dolgoznak kint a földeken a napsütés alatt, dolgoznak a műhelyekben, a bányák mélyén és a szel­lemi munkát teljesítő helye­ken. Országot építünk, to­vább, amely a tiétek lesz. Boldog, szabad és független Magyarországot! A köztársasági elnök sza­vai után Nagy Ferenc emel­kedett Szólásra. Magyar Testvéreim! Úgy érzem, hogy ez a felvonulás igazságtétel elsősorban a munka és a munkás megbe­csülése mellett. Bősgges időkben kevesen gondoltak a szántó vető ember mun­kájára. Most a városi ember gondja is kint van, veletek együtt a földeken. Az ipari üzemekben, a bányák mé­lyén lesték munkátok ered­ményét. Ma kell legjobban becsülnünk ezt a kenyeret, most, amikor kevés van be­lőle. Ma a dolgozó . ernbe-

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék